Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-03 / 3. szám
Szexológiai rendelés JVem az Jnfecuntiin-recepí as igazi nővédelem A Szentpéteri-kapui kórházban alig másíél éve működik a Nőgondozó. Száz és száz asszony jelentkezik itt havonta. Különösen megnőtt az érdeklődés, amióta bevezették a szexológiai rendelést is, ahol a nők teljes diszkréció mellett bizalommal fordulhatnak a szakorvoshoz. A repdelö vezető főorvosa, dr. Aszódi Imre szerint hosszú időn át elhanyagolt tudomány volt a szex- ológia, amelynek pedig az altalános nevelés részévé kellene válnia. — Tulajdonképpen csak pár éve beszélünk nyíltabban a szexualitásról — mondja —, a felvilágosító előadások során. Ez azonban most már kevés. Figyelembe kell venni, hogy a nővédelem egyik legfontosabb. alapvető követelménye a szexuális nevelés. És itt elsősorban nem is a fiatalokról van szó, vagy legalábbis nem közvetlenül róluk. hanem azokról, akiknek szép feladata, hogy az élet minden területén eligazítsák, , irányítsák őket — tehát a felnőttekről. — Furcsának tűnhet, de így van: a szülők a dédapák áltál jónak vélt szexuális magatartásról, erkölcsről beszélnek gyermekeiknek, ugyanakkor maguk sincsenek tisztában ezzel a területtel. Nem számolnak életünk s a világ változásaival. Ma már semmiképpen sem szabad agyonhallgatni, hogy a szexualitásnak két funkciója van: társadalmi és biológiai. Tehát szaporító és örömszerző. Őszi kirakatok mögött • Megérkeztek a műszála* iskola» köpenyek m Hiánycikkek nyomában A kirakatok már az őszt idézik, a fürdőruhák, szandálok helyét elfoglalták a felöltők, kosztümök, meleg cipők. Kérdés azonban, mit talál a vásártő a kirakatok mögött? Megérkeztek az első műszálas anyagból készült iskolaköpenyek, amelyek köny- nyebben moshatók, mint vászon elődeik. Sajnos, még nem minden üzletben kaphatók, és nem minden méretben. Az egyik legfontosabb őszi kellék, az esernyő több színben kínálja magát, a praktikus, összecsukható ernyő azonban még hiánycikk. Minden szaküzletben találtunk orkánkabátot, sőt árusítják már félhosszú, bélelt változatait is, felnőtt- és gyermekméretben egyaránt. Az átmeneti kabátok választéka. sajnos, elég szűk és úgy tapasztaltuk, hogy a női szivacskabátokon még mindig a komor színek uralkodnak. Gazdag a készlet férfi konfekcióból s az öltönyök többsége jó anyagból készült, viszonylag olcsó is. Nem így a női kosztümök. Drágák, s nem elég divatosak. Férfi és női kötött áru kevés, s ami van, igen borsos áron kapható. A nők a fehér- ncműboltokban vigasztalódhatnak, mert megérkeztek a legkeresettebb őszi árucikkek, a hosszú szárú nadrágok és a vékony szálú harisnyanadrágok. Viszonylag szűk a választék női, férfi, gyermek cipőkben, és hiába kerestünk esőcsizmát. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy a női divatcipőket igen hamar megrongálja az esővíz. E. I. — Tapasztalataink azt mutatják, hogy az asszonyok igen hajlamosak a konzervatív felfogásra. Csupán a társadalmi funkciót — az utódok nemzését — tartják tisztességesnek. erkölcsösnek — említi példaként Aszódi főorvos. — Éppen emiatt alakult ki az a furcsa helyzet, hogy a nők, akik társadalmi életünk minden területén kivívták maguknak az egyenjogúságot, a szexualitás biológiai funkcióját a házasságon belül is szégyellni valónak tartják, s ezzel éppen a páros életben mondanak le egyenjogúságukról. A szexualitás két funkciójának ellentétét a szexoló- gia tudományi képes feloldani, s tegyük hozzá — figyelmeztet a főorvos — nem elsősorban az Infecundin- recepttel! A tabletta szüksége;,, de önmagában még nem jelent igazi nővédelmet. Alapvetően lényeges, hogy a szexualitás biológiai funkciójának tudományos magyarázatával alapozzuk meg a nővédelmet, s ezen keresztül a családtervezést. A kettő elválaszthatatlan ... RADVANYI ÉVA * A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 54. sz. enkrászüzeme látja el — Tapolca kivételével — az egész várost fagylalttal — március elsejétől szeptember 15-ig — és gesztenyekészítményekkel az év többi hónapjaiban. Két műszakban húszán dolgoznak a Capri cukrászda mögött levő üzemben. Fagylaltszezonban 8 q cukrot, 4000 db tojást, 1500 l tejet, 400 l tejszínt és több mázsa gyümölcsöt dolgoznak fel naponta. A következő évben új cukrászüzem építése kezdődik, fí millió forintos költséggel. Szükség van rá: évente legalább 15 vagon fagylaltot, 4 és fél vagon gesztenyét adnak a városnak, mégis kevés. (Agotha Tibor felvétele) Előkészíilelek a népszámlálásra Megyeszerte megkezdődtek a jövő évi, tizenegyedik hivatalos népszámlálás előkészületei. Miskolcon a Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatóságának szakmai irányításával a tanácsi szervek megbízottai már feltérképezték a város külterületi lakott részeit. Elkészültek a pontos utca- és házszám-jegyzékek. megérkeztek a népszámláláshoz elengedhetetlenül szükséges várostérképek. amelyeken már minden egyes új utcát és házat feltüntettek. Jelenleg a számlálókörzeti jegyzékeket állítják össze Ez egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a január elseje és húszadika közötti ösz- szeírás alkalmával a város egyetlen lakóját se hagyják ki és senki se kerüljön kétszer a listára. Az összeírást megyénkben 3500-an végzik, s a népszámlálás idején Miskolc három kerületében 750 összeíró járja a várost. L. IJj távbeszélő főközpont Több mint 11 és fél ezer telefonállomás kapcsolására alkalmas a 17,5 millió forintos költséggel bővített miskolci távbeszélő főközpont. Előzetes számítások .szerint ezzel a kapacitással 1974-ig elégítheti ki a posta a távbeszélő-igényeket. A város fejlesztése során újabb főközpont épül Diósgyőrben, amelynek üzembe helyezését 197%-ra tervezik. Megvalósul a miskolciak régi vágya is. Közvetlen telefonvonalat építenek ki Miskolc és Budapest között a negyedik ötéves terv időszakában. Az úgynevezett távválasztó berendezés 1972-ben készül el. Nyomdaipari hengerek az NDK-ba Egy kicsit talán hihetetlennek tűnik: nyomdaipari hengereket gyárt a Borsod megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a Drezdai Nyomdaipari Központ megrendelésére, a csodálkozás teljes lehet. — A 12 milliós üzletet a Technoimpex közvetítésével kötöttük — közölte lapunk munkatársával Gál Gyula igazgató. — Gyártmányainkat hórom különböző kelet-német nyomdaipari cég használja majd. Üzletkötőik az elmúlt napokban jártak, vállalatunknál, s megtekintették próbagyártmányainkat. Elégedetten nyilatkoztak, s így még ez évben útnak indítjuk az első szállítmányt. *. A német rendelés ellenértékeként a Technoimpex nyomdaipari berendezéseket vásárol az NDK-ból. Új járatok — diákoknak Az iskolareform végrehajtása során tovább folyik a körzetesítés megyénkben. Ennek megfelelően a 3. sz. AKÖV a tanulók szállítását továbbra is fontos közlekedéspolitikai feladatának tartja. Szeptember 1-től. az új tanév kezdetétől, hét új körzeti iskolába, 13 helységből az eddigieken kívül mintegy négyszáz tanulót szállítanak. Kapitális halak Gazdag zsákmánnyal örvendeztette meg az idei horgász évad a miskolci horgászegyesület tagjait. Naplóik igen sok kapitális fogásról dicsekedhetnek. Az idei harcsarekordot Lenkei István állította fel: a Hermádból fogott ki egy 21 és fél kilós harcsát. Csanádi István a Má- lyi-tóból zsákmányolt 3 és fél kilós csukával szerzett nagy elismerést. A rakacai tavon ifj. Jobbágy István egy 8 kiló 52 dekás tőpontyot, a Hámori-tavon pedig Dózsa Ferenc egy a kiló 65 dekát aebespisztrángot akasztott meg. Veszélyes vizeken © Angol páncélosok cirkáltok A KAPITÁNY tizennyolc évvel azelőtt, az 1949-ben letett érettségije után irodalom szakos tanár szeretett volna lenni, ám mégis a családi hagyományt követte. Nagyapja és nagybátyja — leginkább kormányosi minőségben — hajós volt; édesapja is a hajózásnál szolgált, először vízen, majd mint „parti” tisztviselő. S 1950. november 6-án ő is felcsapott hajósnak. Egyszerű matrózként, több mint tíz magyar kereskedelmi hajón felváltva, hét éven át járta a Földközi-tenger keleti medencéjét, s néha a Vörös-tengerre is eljutott; majd 1957-től a kétéves tengerésztiszti tanfolyamon tanult, ahol segédkapitányi oklevelet szerzett, s letette a másodosztályú nemzetközi rádió- távírászi vizsgát is. Mint negyedik, majd harmadik, második és első tiszt ismét a tengeren hálózott. — s 1965. november 6-án lett kapitány. így szokta mondani: „Nemes datum'1, —mert tizenöt évvel azelőtt pontosan ezen a napon választotta élethivatásul a tengerészetet ... Ha csak rajta njúlik, hazajön ismét — reménykedtem hetekig, hónapokig. Végül nyolc és fél hónap múlva, 1968 februárjában elmesélhette a közel-keleti konfliktus miatt a Vöröstengeren rekedt Székesfehérvár és legénysége sorsát. Tengerjáró hajóink közvetlen irányítója, a DETERT főnöke, Schuszter vezérigazgatóhelyettes pedig rendelkezésemre bocsátotta azt a sok száz táviratot, amelyet a budapesti központ és Süveges László hónapokon át váltott, így megközelítő pontossággal rekonstruálhatom a nem mindennapi eseményt... A HAJÓ tíz csomóval azaz tízmérföldes sebességgel haladt Szuez felé. Először négy hónapja indult el Rijekéból, különböző áruféléket szállított a levan- tei kikötőbe, majd kétszer is megjárta az Alexandria és Akaija közötti ».tat. Elhajózott Port Sudan-ba is. Aztán ismét Rijeka volt az állomása, innen pedig Izmir, a Kréta-sziget, s megint Rijeka. Végül a Vörös-tengeri menetrendszerű vonal járatba állították; 1967. május 5-én indult viszontagságos útjára. Vasárut szállított Adenba, de közben Málta-sziget kikötőjében, Valletta-ban Ausztráliába feladott személyi ingóságokkal is növelték terhét. Adenban, ahol a Székesfehérvár május 20-tól 25-ig tartózkodott, a kapitány és a legénység - már észrevette: „Készül valami”. Az utcákon öt ven méterenként egy-egy angol katona állt, homokzsák-barikádok emelkedtek az útkereszteződések szegélyén, angol páncélosok cirkáltak a főútvonalakon. A nagy szabadkikötő belvárosában azonban még lüktetett az üzleti élet. Innen az etiópiai Assab-ba hajóztak, marhabőrt. gyapot- és ricinusmagot vettek fel, hogy Bejrutba és Velencébe szállítsák. MÁJUS 31-ÉN indultak északnyugatnak. — Holnap már a Földközitengeren hajózunk. Aztán irány haza — gondolták, s mondogatták is egymásnak június 5-én. TARJAN ISTVÁN (Következik: A parti pák sem égtek.) lámHarc a munkaerőért Miskolc munkaerőpiacán csatakürtök hangja hallatszik. (Az egyik jelentős miskolci vállalat igazgatója: „Ma már aligha kételkedik bárki is abban, hogy munkaerőpiac létezik. Ez tény, amit tudomásul kell vennünk.”) A szablyák egyelőre még hüvelyükben pihennek, de a szemben álló felek — városunk ipari üzemei — már csatarendbe állították seregeiket. Miért e nagy mozgolódás, mitől a harci kedv? Tudott dolog, hogy 1968 — a termelékenység növekedését illetően — az elmúlt évtized mélypontja volt. Az országban lényeges változás ez év első felében sem történt. Ennek egyik oka: a vállalatok nagy része a termelés növelését elsősorban létszámemeléssel szeretné megoldani, mivel a létszámfejlesztésre felhasznált bértömeg csak kismértékben csökkenti a részesedési alapot. A műszaki színvonal fejlesztése vagy az állóeszközök bővítése viszont annál inkább. A munkaerőkereslet tehát Miskolcon — és az ország más városaiban is — felülmúlja a kínálatot. Csak így alakulhatott ki a munkaerőpiac; a harc a munkaerőért. A dolognak van egy másik oldala is. Az az esztergályos például, aki már 15—20 éve dolgozik a Diósgyőri Gépgyárban, akkor sem megy el onnan, ha a csábító másik vállalat egy forinttal magasabb órabért ígér. A fiatal szakmunkás viszont annál inkább. így aztán érthető, hogy a vállalatok nagy része most elsősorban az utánpótlás biztosításán fáradozik. Ehhez csak lökést adott a MüM. 1969. júliusi rendeleté, amely új alapokra helyezte a fiatal szakmunkások bérezését. Elgondolkoztató, hogy 1969 első fél évéBen nagyobb volt a munkaerőmozgás városunkban, mint bármikor. Csupán öt miskolci vállalat (DIGÉP, LKM, Drótgyár, Pamutfonó, Betonművek) 2945 új munkaerőt vett fel, s ugyanakkor 3020 dolgozójuk számolt le. A munkaerőpiacon felhangzó csatazaj nem rossz, álom vagy hallucináció tehát, hanem konkrét valóság. A csatakürtök hangja nem egyforma. A DIGÉP-ben a közelmúltban módosították a kollektív szerződést; a December 4 Drótművek a hozzájuk szerződő géplakatos tanulóknak óriási plakátokon külön vállalati ösztöndíjat ígér: az LKM másfél milliót készül „bedobni”, vagy már „dobott is be” a fiatal szakmunkások megtartása és megszerzése érdekében, és sorolhatnánk tovább. A termelést nem a foglalkoztatottak számának emelésével, hanem a már meglevő munkaerő hatékonyságának fokozásával kellene növelni. Ettől azonban még messze állunk. S így aztán a termelékenység növekedése helyett sokszor csak a munkaerőpiac kezdődő vagy már folyamatban levő csatározásait kísérhetjük figyelemmel. (nylkci)
