Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-03 / 3. szám

Szexológiai rendelés JVem az Jnfecuntiin-recepí as igazi nővédelem A Szentpéteri-kapui kór­házban alig másíél éve mű­ködik a Nőgondozó. Száz és száz asszony jelentkezik itt havonta. Különösen megnőtt az érdeklődés, amióta beve­zették a szexológiai rende­lést is, ahol a nők teljes diszkréció mellett bizalom­mal fordulhatnak a szakor­voshoz. A repdelö vezető fő­orvosa, dr. Aszódi Imre sze­rint hosszú időn át elhanya­golt tudomány volt a szex- ológia, amelynek pedig az altalános nevelés részévé kellene válnia. — Tulajdonképpen csak pár éve beszélünk nyíltab­ban a szexualitásról — mondja —, a felvilágosító előadások során. Ez azon­ban most már kevés. Figye­lembe kell venni, hogy a nő­védelem egyik legfontosabb. alapvető követelménye a szexuális nevelés. És itt elsősorban nem is a fiatalokról van szó, vagy leg­alábbis nem közvetlenül ró­luk. hanem azokról, akiknek szép feladata, hogy az élet minden területén eligazítsák, , irányítsák őket — tehát a felnőttekről. — Furcsának tűnhet, de így van: a szülők a dédapák áltál jónak vélt szexuális magatartásról, erkölcsről be­szélnek gyermekeiknek, ugyanakkor maguk sincse­nek tisztában ezzel a terü­lettel. Nem számolnak éle­tünk s a világ változásaival. Ma már semmiképpen sem szabad agyonhallgatni, hogy a szexualitásnak két funkci­ója van: társadalmi és bio­lógiai. Tehát szaporító és örömszerző. Őszi kirakatok mögött • Megérkeztek a műszála* iskola» köpenyek m Hiánycikkek nyomában A kirakatok már az őszt idézik, a fürdőruhák, szandá­lok helyét elfoglalták a felöl­tők, kosztümök, meleg cipők. Kérdés azonban, mit talál a vásártő a kirakatok mögött? Megérkeztek az első mű­szálas anyagból készült is­kolaköpenyek, amelyek köny- nyebben moshatók, mint vá­szon elődeik. Sajnos, még nem minden üzletben kapha­tók, és nem minden méret­ben. Az egyik legfontosabb őszi kellék, az esernyő több szín­ben kínálja magát, a praktikus, összecsuk­ható ernyő azonban még hiánycikk. Minden szaküzletben talál­tunk orkánkabátot, sőt áru­sítják már félhosszú, bélelt változatait is, felnőtt- és gyermekméretben egyaránt. Az átmeneti kabátok vá­lasztéka. sajnos, elég szűk és úgy tapasztaltuk, hogy a női szivacskabátokon még min­dig a komor színek uralkod­nak. Gazdag a készlet férfi konfekcióból s az öltönyök többsége jó anyagból készült, viszonylag olcsó is. Nem így a női kosztümök. Drágák, s nem elég divatosak. Férfi és női kötött áru ke­vés, s ami van, igen borsos áron kapható. A nők a fehér- ncműboltokban vigasztalód­hatnak, mert megérkeztek a legkere­settebb őszi árucikkek, a hosszú szárú nadrá­gok és a vékony szálú harisnyanadrágok. Viszonylag szűk a választék női, férfi, gyermek cipőkben, és hiába kerestünk esőcsiz­mát. Pedig nagy szükség len­ne rá, hiszen az elmúlt évek­ben tapasztalhattuk, hogy a női divatcipőket igen hamar megrongálja az esővíz. E. I. — Tapasztalataink azt mu­tatják, hogy az asszonyok igen hajlamosak a konzerva­tív felfogásra. Csupán a tár­sadalmi funkciót — az utó­dok nemzését — tartják tisz­tességesnek. erkölcsösnek — említi példaként Aszódi fő­orvos. — Éppen emiatt ala­kult ki az a furcsa helyzet, hogy a nők, akik társadalmi életünk minden területén ki­vívták maguknak az egyenjo­gúságot, a szexualitás bioló­giai funkcióját a házasságon belül is szégyellni valónak tartják, s ezzel éppen a pá­ros életben mondanak le egyenjogúságukról. A szexualitás két funkció­jának ellentétét a szexoló- gia tudományi képes felol­dani, s tegyük hozzá — fi­gyelmeztet a főorvos — nem elsősorban az Infecundin- recepttel! A tabletta szüksé­ge;,, de önmagában még nem jelent igazi nővédelmet. Alapvetően lényeges, hogy a szexualitás biológiai funkci­ójának tudományos magya­rázatával alapozzuk meg a nővédelmet, s ezen keresz­tül a családtervezést. A ket­tő elválaszthatatlan ... RADVANYI ÉVA * A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 54. sz. enkrászüzeme látja el — Tapolca kivételével — az egész várost fagylalttal — március elsejétől szeptember 15-ig — és gesztenyekészít­ményekkel az év többi hónapjaiban. Két műszakban húszán dolgoznak a Capri cukrászda mögött levő üzemben. Fagylalt­szezonban 8 q cukrot, 4000 db tojást, 1500 l tejet, 400 l tej­színt és több mázsa gyümölcsöt dolgoznak fel naponta. A kö­vetkező évben új cukrászüzem építése kezdődik, fí millió forintos költséggel. Szükség van rá: évente legalább 15 vagon fagylaltot, 4 és fél vagon gesztenyét adnak a városnak, mégis kevés. (Agotha Tibor felvétele) Előkészíilelek a népszámlálásra Megyeszerte megkezdődtek a jövő évi, tizenegyedik hi­vatalos népszámlálás előké­születei. Miskolcon a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatóságá­nak szakmai irányításával a tanácsi szervek megbízottai már feltérképezték a város külterületi lakott részeit. Elkészültek a pontos utca- és házszám-jegyzékek. meg­érkeztek a népszámláláshoz elengedhetetlenül szükséges várostérképek. amelyeken már minden egyes új utcát és házat feltüntettek. Jelenleg a számlálókörzeti jegyzékeket állítják össze Ez egyik legfontosabb előfeltéte­le annak, hogy a január el­seje és húszadika közötti ösz- szeírás alkalmával a város egyetlen lakóját se hagyják ki és senki se kerüljön két­szer a listára. Az összeírást megyénkben 3500-an végzik, s a népszám­lálás idején Miskolc három kerületében 750 összeíró jár­ja a várost. L. IJj távbeszélő főközpont Több mint 11 és fél ezer telefonállomás kapcsolására alkalmas a 17,5 millió forin­tos költséggel bővített mis­kolci távbeszélő főközpont. Előzetes számítások .szerint ezzel a kapacitással 1974-ig elégítheti ki a posta a távbe­szélő-igényeket. A város fej­lesztése során újabb főköz­pont épül Diósgyőrben, amelynek üzembe helyezését 197%-ra tervezik. Megvalósul a miskolciak régi vágya is. Közvetlen te­lefonvonalat építenek ki Miskolc és Budapest között a negyedik ötéves terv idősza­kában. Az úgynevezett táv­választó berendezés 1972-ben készül el. Nyomdaipari hengerek az NDK-ba Egy kicsit talán hihetetlen­nek tűnik: nyomdaipari hen­gereket gyárt a Borsod me­gyei Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a Drezdai Nyomdaipari Központ meg­rendelésére, a csodálkozás teljes lehet. — A 12 milliós üzletet a Technoimpex közvetítésével kötöttük — közölte lapunk munkatársával Gál Gyula igazgató. — Gyártmányainkat hórom különböző kelet-német nyomdaipari cég használja majd. Üzletkötőik az elmúlt napokban jártak, vállalatunk­nál, s megtekintették próba­gyártmányainkat. Elégedetten nyilatkoztak, s így még ez év­ben útnak indítjuk az első szállítmányt. *. A német rendelés ellenér­tékeként a Technoimpex nyomdaipari berendezéseket vásárol az NDK-ból. Új járatok — diákoknak Az iskolareform végrehaj­tása során tovább folyik a körzetesítés megyénkben. En­nek megfelelően a 3. sz. AKÖV a tanulók szállítását továbbra is fontos közleke­déspolitikai feladatának tart­ja. Szeptember 1-től. az új tanév kezdetétől, hét új kör­zeti iskolába, 13 helységből az eddigieken kívül mintegy négyszáz tanulót szállítanak. Kapitális halak Gazdag zsákmánnyal ör­vendeztette meg az idei hor­gász évad a miskolci horgász­egyesület tagjait. Naplóik igen sok kapitális fogásról dicsekedhetnek. Az idei har­csarekordot Lenkei István állította fel: a Hermádból fo­gott ki egy 21 és fél kilós har­csát. Csanádi István a Má- lyi-tóból zsákmányolt 3 és fél kilós csukával szerzett nagy elismerést. A rakacai tavon ifj. Jobbágy István egy 8 kiló 52 dekás tőpontyot, a Hámori-tavon pedig Dózsa Ferenc egy a kiló 65 dekát aebespisztrángot akasztott meg. Veszélyes vizeken © Angol páncélosok cirkáltok A KAPITÁNY tizennyolc évvel azelőtt, az 1949-ben le­tett érettségije után iroda­lom szakos tanár szeretett volna lenni, ám mégis a csa­ládi hagyományt követte. Nagyapja és nagybátyja — leginkább kormányosi minő­ségben — hajós volt; édes­apja is a hajózásnál szolgált, először vízen, majd mint „parti” tisztviselő. S 1950. november 6-án ő is felcsapott hajósnak. Egy­szerű matrózként, több mint tíz magyar kereskedelmi ha­jón felváltva, hét éven át járta a Földközi-tenger kele­ti medencéjét, s néha a Vö­rös-tengerre is eljutott; majd 1957-től a kétéves tengerész­tiszti tanfolyamon tanult, ahol segédkapitányi okleve­let szerzett, s letette a má­sodosztályú nemzetközi rádió- távírászi vizsgát is. Mint negyedik, majd har­madik, második és első tiszt ismét a tengeren hálózott. — s 1965. november 6-án lett kapitány. így szokta monda­ni: „Nemes datum'1, —mert tizenöt évvel azelőtt ponto­san ezen a napon választotta élethivatásul a tengerésze­tet ... Ha csak rajta njúlik, ha­zajön ismét — reményked­tem hetekig, hónapokig. Végül nyolc és fél hónap múlva, 1968 februárjában el­mesélhette a közel-keleti konfliktus miatt a Vörös­tengeren rekedt Székesfehér­vár és legénysége sorsát. Ten­gerjáró hajóink közvetlen irányítója, a DETERT főnö­ke, Schuszter vezérigazgató­helyettes pedig rendelkezé­semre bocsátotta azt a sok száz táviratot, amelyet a bu­dapesti központ és Süveges László hónapokon át váltott, így megközelítő pontossággal rekonstruálhatom a nem mindennapi eseményt... A HAJÓ tíz csomóval azaz tízmérföldes sebességgel ha­ladt Szuez felé. Először négy hónapja in­dult el Rijekéból, különböző áruféléket szállított a levan- tei kikötőbe, majd kétszer is megjárta az Alexandria és Akaija közötti ».tat. Elhajó­zott Port Sudan-ba is. Aztán ismét Rijeka volt az állomá­sa, innen pedig Izmir, a Kré­ta-sziget, s megint Rijeka. Végül a Vörös-tengeri me­netrendszerű vonal járatba állították; 1967. május 5-én indult viszontagságos útjára. Vasárut szállított Adenba, de közben Málta-sziget kikö­tőjében, Valletta-ban Auszt­ráliába feladott személyi in­góságokkal is növelték ter­hét. Adenban, ahol a Székesfe­hérvár május 20-tól 25-ig tartózkodott, a kapitány és a legénység - már észrevette: „Készül valami”. Az utcákon öt ven méte­renként egy-egy angol kato­na állt, homokzsák-bariká­dok emelkedtek az útkeresz­teződések szegélyén, angol páncélosok cirkáltak a főút­vonalakon. A nagy szabadkikötő bel­városában azonban még lük­tetett az üzleti élet. Innen az etiópiai Assab-ba hajóztak, marhabőrt. gya­pot- és ricinusmagot vettek fel, hogy Bejrutba és Velen­cébe szállítsák. MÁJUS 31-ÉN indultak északnyugatnak. — Holnap már a Földközi­tengeren hajózunk. Aztán irány haza — gondolták, s mondogatták is egymásnak június 5-én. TARJAN ISTVÁN (Következik: A parti pák sem égtek.) lám­Harc a munkaerőért Miskolc munkaerőpiacán csatakürtök hangja hallatszik. (Az egyik jelentős miskolci vállalat igazgatója: „Ma már aligha kételkedik bárki is abban, hogy munkaerőpiac létezik. Ez tény, amit tudomásul kell vennünk.”) A szablyák egyelőre még hüvelyükben pihennek, de a szemben álló felek — váro­sunk ipari üzemei — már csatarendbe állították seregeiket. Miért e nagy mozgolódás, mitől a harci kedv? Tudott dolog, hogy 1968 — a termelékenység növekedését illetően — az elmúlt évtized mélypontja volt. Az országban lényeges változás ez év első felében sem történt. Ennek egyik oka: a vállalatok nagy része a termelés növelését elsősorban létszámemeléssel szeretné megoldani, mivel a létszámfejlesz­tésre felhasznált bértömeg csak kismértékben csökkenti a részesedési alapot. A műszaki színvonal fejlesztése vagy az állóeszközök bővítése viszont annál inkább. A munkaerőkereslet tehát Miskolcon — és az ország más városaiban is — felülmúlja a kínálatot. Csak így alakulhatott ki a munkaerőpiac; a harc a munkaerőért. A dolognak van egy másik oldala is. Az az esztergályos például, aki már 15—20 éve dolgozik a Diósgyőri Gépgyár­ban, akkor sem megy el onnan, ha a csábító másik vállalat egy forinttal magasabb órabért ígér. A fiatal szakmunkás viszont annál inkább. így aztán érthető, hogy a vállalatok nagy része most elsősorban az utánpótlás biztosításán fára­dozik. Ehhez csak lökést adott a MüM. 1969. júliusi rende­leté, amely új alapokra helyezte a fiatal szakmunkások bére­zését. Elgondolkoztató, hogy 1969 első fél évéBen nagyobb volt a munkaerőmozgás városunkban, mint bármikor. Csupán öt miskolci vállalat (DIGÉP, LKM, Drótgyár, Pamutfonó, Beton­művek) 2945 új munkaerőt vett fel, s ugyanakkor 3020 dolgo­zójuk számolt le. A munkaerőpiacon felhangzó csatazaj nem rossz, álom vagy hallucináció tehát, hanem konkrét valóság. A csata­kürtök hangja nem egyforma. A DIGÉP-ben a közelmúltban módosították a kollektív szerződést; a December 4 Drótművek a hozzájuk szerződő géplakatos tanulóknak óriási plakátokon külön vállalati ösztöndíjat ígér: az LKM másfél milliót ké­szül „bedobni”, vagy már „dobott is be” a fiatal szakmun­kások megtartása és megszerzése érdekében, és sorolhatnánk tovább. A termelést nem a foglalkoztatottak számának emelésével, hanem a már meglevő munkaerő hatékonyságának fokozásá­val kellene növelni. Ettől azonban még messze állunk. S így aztán a termelékenység növekedése helyett sokszor csak a munkaerőpiac kezdődő vagy már folyamatban levő csatá­rozásait kísérhetjük figyelemmel. (nylkci)

Next

/
Oldalképek
Tartalom