Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-26 / 23. szám

Az „avasi polgár 10 parancsolata Krónika 1944 szeptemberétől Hazánk lakói nem kis meg- illetödéssel nézték azt az ün­nepségsorozatot, amelyet Bat- tonyáról közvetített a televí­zió. Ma már a kisdiákok előtt is ismert, hogy Magyaror­szágnak ezt a települését sza­badították fel legelőször a Vörös Hadsereg katonái. Eb­ben az időpontban, vagyis 1944 szeptember második fe­lében Belső Magyarország nagy-városaiban és kis közsé­geiben még a félelem volt az úr. Lélekriasztó plakátok, vij­jogó szirénák, s nemegyszer cinikus újságproklamációk fogták félelmetes bilincsekbe a nyugalmasabb életre vágyó lelkeket. Lapunk erre az idő­szakra emlékeztet néhány jellemző, a korállapotot ki­fejező írással, dokumentum­anyaggal. Szeretnénk a kro­nológiai sorrendet betartani, ezért most a miskolci Magyar Élet egyik „őrtáilójának” 1944 szeptember 26-i kelte­zésű „tízparancsolatát” közöl­jük. „1. Nyugodtan, csendben vonulj az óvóhelyre. A pincé­ben ülj. vagy állj szótlanul és ne fecsegj rémhíreket. Ne mondd el senkinek mástól ta­nult élményeidet. Ezek a ve­szélyben senkit sem érdekel­nek, s ezzel rontod a levegőt ff Kapufa t udapesti művészeti he- .■, eretében mutatta be a sió Karinthy Ferenc ilmjét”, Adóm Ottó ren­dben. A Rádió és Tele­lj jsdg dicsekszik a szer­vo valóban kitűnő egyfelvo- nasosainak külföldi sikerei­vel. Lassan már úgy reklá­mozzák nálunk Karinthyt, mint Molnár Ferencet. A si­ker titka is körülbelül azo­nos. Kitűnő színpadi érzék, egy-két kortársfigura, álta­lános életérzés-hangulat sé­mával körülfogva. Kész a szórakozás, sőt a mélységekbe révedós illúziója is. Hogy a nyugati sikerre való hivatko­zás édeskeveset mond akkor, amikor onnan — ahova a szerző „betört” —, hozzánk, mint ottani sikerdarab a Sa- gan-féle hegedűk törtek be ... de ne ezen vitatkozzunk. Karinthy Ferenc valóban tud valamit, amit igen keve­sen, különösen a mi szín­darabíróink közül: játszani. A Víz, e most bemutatott film Karinthy, Básti, és a ví­zipóló közös játéka. Végig­kísérnek egy lefelé hanyatló életutat, egy utat, melynek sohasem lehetett emelkedője. Volt egy véletlen kiugrása, és aztán a háború minden lehe­tőséget elvitt, utána már csak egy ütemtévesztett ember maradt. íme itt a lehetőség, a mélység, a generációs sors­analízis megcélzása. Aztán filozófiai fejtegetés követke­zik, mely a rezignácéó és köz­hely között egyensúlyoz: bol­dogulás akármi áron. ez a biztos; de ez az, ami kima­radt e pályából, a gól. De hol van itt a gól? Végig­izgultam, mert egy nagy szí­nész nagy lehetőségét láttam a darabban, de kár, hogy Básti is éreztette, hogy tuda­tában van ennek; izgultam, mert kölyökkoromat idézte, amikor egy újdonsült roko­nom miatt hallgattam a lon­doni olimpia itt említett vízi- pólócsatáit. A kortársak iz­galmukkal biztos saját sorsu­kat és emlékeiket akarták e pálván végigkísérni. Micsoda helyzetek! Kitűnő passzok! És végül? Sportnyelven szól­va: Karinthy II. adott esy labdát Básti I-nek, és az lőtt egy nagy kapufát. K. L. Alkalmazkodj a kapott pa­rancshoz. 2. Ne akarjál könnyíteni mások csomagjain, a „légive­szély elmúlt" után ne vess pillantást az aszút hozó pin­cérre. 3. Kerüld a fényforrások könnyelmű létesítését. 4. Ne menj az Avasra csu­pán megszokásból. A kaland­ra vágyó maradjon otthoná­ban, vagy az utcán ... 5. Légiveszély jelére ne in­dulj jutásnak, még a riadó' után is van legalább 10 per­ced. 6. Autóddal, szekereddel, lovaddal ne torlaszold el a pinceóvóhelyek bejáratát. Ne­ked sem árt meg a hegy­mászás, ha a bőrödről van szó. 7. Kirívó viselkedéseddel ne tedd próbára az óvóhelytu­lajdonos, az óvóhely bérlő és az óvóhely parancsnokok tü­relmét, akik jó szívvel befo­gadtak. 8. Ha sok benned a légkör­nyomás, vagyis ha sokat ittál, állj ki a Széchenyi utcára, vagy a Búza-térre forgalmat irányítani akkor, amikor fe­jed felett kigyulladtak a Szta- lin-gyeftyák és keringenek a halálmadarak. 9. A légiriadó alatt min­denki tartózkodjon az óvóhe­lyen. 10. Az óvóhelyről távozó to­vábbra is tartson fegyelmet, mert a zavaró repülésből is baj lehet. Aláírás: örtálló” A „tízparancsolat” stílusa, hangja, gondolatmenete jól példázza a hatalmon levők gőgjét és cinizmusát. A fogal­mazás parancsnokló és tege- ződő gondolatvezetése az em­berség, a tisztesség teljes de­valválódását is bizonyítja. (P-I) A kohászat bölcsőjéről Mássá Múzeum Nem szegődtem püspökök krónikásának, tetteiket írja meg más. Barkóczytól azonban ne sajnáljuk az elismerést. Jószemű ember lehetett, ha a messze Würtzburgban felismerte, és meg­nyerte a maga számára Fazola Henriket, akiről, úgy hiszem, minden gyerek tudja, hogy mennyi mindent köszönhetünk neki. Igaz, sok víz lefolyt a Szinván, míg a német Hammer szóból hámort formált a magyar népetimológia és nem egy ember áldozta életét, egészségét az upponyi bányában, de végül Is, nagyon kevés dolog van, amire büszkébbek lehet­nénk, mint a borsodi kohászatra, melynek kezdeteit 1770-rc keltezi Mária Terézia császári és királyi engedélylevele. Az elmúlt két századról kap hiteles vallomást, aki el­látogat a Mássá Múzeumba. A hazánkban páratlan gyűj­teményre — melyet nyolc esztendeje tettek közkinccsé — talán nem is kellene fel­hívni a figyelmet, ha a vas­kos vendégkönyvben valami­vel több miskolci, borsodi la­kos nevét találnánk. Mert jóleső érzéssel és bi­zonyos nemzeti büszkeséggel böngészi végig az ember az orosz, angol, német, francia, sőt az arab bejegyzéseket, öröm nézni, ahogy a belga Ma ismét premier a Miskolci Nemzeti Színházban, Kacsóh Pongrácz János vitéz című daljátéka kerül színre Giricz Mátyás vendégművész rendezésében. (Agotha felv.) vendég — nyilván szakember — sokáig tanulmányozza az egykori hámor makettjét, de hol marad ennek a tájnak a közönsége? Vajon itt a környékünkön mindenki látta már Fazola csodálatos vasmunkáit, a haj­dani öntők remekeit, a „tü­zes menyecske” néven ismert kályhát, a jelentős művészi vénára valló empire haszná­lati eszközöket és dísztárgya­kat, a korabeli bányászat, ko­hászat eszközeit, az üstöket, melyekben gulyás főtt a sza­badságharc honvédéinek, és Mátyás király vasba öntött képmását? S látta, elég-e egyszer meg­nézni az ötletről, tehetségről, szorgalomról beszélő doku­mentumok sokaságát, melyek mostani fejlett iparunk alap­jait vetették meg? A múzeumi hónap — mely­re Massán is készülnek egy­két meglepetéssel — jó alka­lom, hogy elzarándokoljunk a restaurált kohó szomszéd­ságába. A praktikus Ismerete­ken kívül más haszonnal is jár ez. Jobban tudjuk érté­kelni a jelent, ha ismerjük a múltat. GY­JÉ J éj< élt ty . ‘KV tői 1 Felesleges a fürdőkád Feltünt-e már Önöknek, hogy a filmekben mind keve­sebb az olyan jelenet, amely, ben a női főszereplő fürdő­kádban mutatkozik? — kér­dezi a Volksstlmme egyik cikkírója. — Talán szégyen­lősebbé váltak a hölgyek? Egyáltalán nem. Ellenkező­leg: soha azelőtt nem mutat­tak filmen annyi meztelen Éva lányát, mint most. Az önmutogatásnak ez a kor­szaka elmúlt, nincs szükség többé a tisztálkodási aktusra, hogy indokolják a vetkőzést. Hiszen ma már számtalan más „dramaturgiai” ürügyet is találnak erre a célra. Útmutató a felszabadulási ünnepségekhez A Battonya felszabadulásá­nak 25. évfordulóján rende­zett emlékezéssel megkezdőd­tek az országos jubileumi ün­nepségek. A rendezvények előkészítése, mindenekelőtt a művelődési intézményekben és iskolákban nagy feladato­kat jelent a népművelőknek. Elsősorban ebben a tekintet­ben kíván segítséget adni a Népművelési Intézet, a TIT és a Könyvtártudományi Módszertani Központ közös kiadványa, az „Útmutató a felszabadulási ünnepségek­hez”. A kötet első részében mód­szertani tanácsokat, ötleteket, repertoár-javaslatokat közöl, tartalmazza az általános és középiskolák részére kiadott irányelveket. Második része az országos rendezvényekről, pályázatokról, kiállításokról, a Magyar Rádió és Televízió ünnepi műsorairól, új köny­vekről, filmekről, művészeti rendezvényekről tájékoztat. A harmadik rész négy elő­adásvázlata az ünnepségek szónokai és a rendezvények előadói számára készült: tör­téneti áttekintés a felszaba­dulásról, hadtörténetről (tér­képekkel), a magyar népi de- mókrácia kialakulásáról, fej­lődéséről napjainkig, vala­mint gazdasági és kulturális életünk mai, helyzetéről. Az ünnepségek előkészítésében, rendezésében és lebonyolítá­sában részt vevőknek hasz­nos segítséget nyújtó kötetet' az utóbbi kilenc esztendő eseménytörténeti krónikája zárja. Versengés három szólamban Hazánk és városunk felszaba­dulásának negyedszázados jubi­leuma tiszteletére jobbnál jobb népművelési elképzelwiek szület­nek. A Déli Hírlap készséggel ad helyt a realizálható és közkinccsé tehető elgondolásoknak. Íme, egy a sok közül. Miskolc város lakóit sok­szor vádolják azzal, hogy nem eléggé lokálpatrióták. Annak érdekében, hogy a miskolciak bizonyságát adják városunk múltjával, jelené­vel kapcsolatos irodalmi, ze­nei ismereteiknek, javaslom, rendezzünk Miskolc I., II. és III. kerületei közötti vetélke­dőt. Mondhatnák, hogy a fő­városban, a TV nagy nyilvá­nossága előtt már rendeztek ilyet, nem új dolog. De vidé­ki városok relációiában az új dolog lenne. Első a vidéki nagyvárosok között A vetélkedőre mozgósító tényező lenne — az erkölcsi­eken kívül —, ha a városi Ifi­reggelig nács vb értékes, társadalmi- lag hasznos díjat tűzne ki a I győztes kerület számára. [ Meggyőződésem, hogy meg­hirdetése, nyilvánosságra va­ló hozatala után az aktív nép­művelésnek, az önművelés­nek, a kollektív művelődés­nek egy olyan társadalmi mozgása alakulna ki, amely a fő cél elérése mellett több más konstruktív haszonnal is járna. A kerületek által kialakí­tott csapatok szervezése, fel­készítése, feltételeinek bizto­sítása a kerületek végrehajtó bizottságának gondozásában lenne eredményes. A vetélke­dőre való felkészülési időszak 1969. november 1-től, 1970. március 1-ig tartson, s a ve­télkedőt 1970. második ne­gyedévében rendezzék meg. Ifj. Siebeni Győző népm. felügyelő 1800 FOGOLY A BÖRTÖNBEN Az athéni katonai junta hi­vatalosan bejelentette, hogy az 1967 áprilisa óta fogva tar. tott politikai bebörtönzöttek közül 52-t szabadon bocsáta­nak. Mint a nyugati hírügy­nökségek rámutatnak, a gö­rög börtönökben 1800 politi­kai fogoly sínylődik. MEGDOBTAK VAGY RÄLOTTEK? A brit vasutak szóvivője ki­jelentette: egy kő törte be an­nak a vasúti fülkének az ab­lakát, amelyben Edward Heath konzervatív pártvezér Sheffieldbe utazott. A szó­vivő cáfolta azokat a korábbi híreket, amelyek szerint a vo­natra rálőttek volna. A rend­őrség vizsgálatot indított az ügyben. magános GENGSZTER A francia rendőrség meg­hiúsította egy magános gengszter próbálkozását, hogy váltságdíj címén kétmillió frankot vasaljon ki Guy de Rothschild báróból. Joseph Stadnik gengszter Rothschild lakásán annak fiát arra kény­szerítette, hogy telefonáljon apjának és kétmilliót köve­teljen tőle életéért. Az apa hozta a pénzt, de hozta a rendőrséget is. A rablótáma­dót elfogták. DRÁMÁI FESZÜLTSÉG A légkör drámai feszültsé­get ért el néhány nappal a választások előtt az NSZK- ban. Kiesinger bezáratta a deviza-tőzsdéket. Az intézke­dés politikai manőver. Szán­dékosán keltik a pánikot, hogy majd a választópolgá­rok Kiesinger megnyugtató atyai karjaiba hajtsák fejü­ket. Az ellenlábas politikai ellenfeleket így akarják le­szerelni, KISZABADULT Tonderai Shakespeare Ma­kóm rhodesiai szabadsághar­cos szerencsesén kiszabadult a Smlth-rendszer börtönéből, ahová 1965 decemberében ke­rült. Angliába menekült. El­mondotta, hogy a Smith-re- zsim börtöneiben kibírhatat­lan a rendszer ellenfeleinek helyzete. VILLÁMCSAPÁS Nemzetközi konferenciát rendeznek a villámról ha­zánkban a jövő héten. Ma­gyarországon évente töbo százezer villám csap le és öt­ven ember válik a villámcsa­pás áldozatául. A villámok által okozott anyagi károk el. érték a nyolcmillió forintot. EMBERT ÖLT 25 évvel a háború befeje­zése után Makón ismét em­bert ölt a második világhá­borúból visszamaradt rob­banóanyag. Vízvezeték árok ásása közben Bakai József 55 éves apátfalvi kubikos ak­nagyutacsot talált. \sóíát hozzéütötte. A gyutacs “fel­robbant és őt halálra sebezte. Három közelben dolgozó ku­bikos is megsérült. BELEROHANT Brüsszel közelében belero­hant egy üzemanyagszállító teherautóba a párizs—amsz­terdami expressz. A gyorsvo­nat két vezetője, a teherautó sofőrje, illetve utasa életüket vesztették. Húsz személy meg­sebesült. ELEVENEN AKARTÁK ELÉGETNI Vallási agitátorok az in­diai Ahmedfbadtól 60 kilo­méternyire fekvő Anandban elevenen meg akartak égetni egy asszonyt, A rendőrség megakadályozta. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom