Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-25 / 22. szám

Erősödtek a nemzetközi kapcsolatok Albrecht professzorasszony az orvoskongresszust ál Huliganizmus Less nyereség a gépjavítóba Veszélyes vizeken Világjelenséggé nőtt a huliganizmus. Buriánzik. mint a gaz. Huligántémákkal tűzdeltek a lapok hasábjai, tanulmányok, filmek készülnek róluk. Értelmező szótárak definiálják: a hu­ligán (angol: hooligan) a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, munkakerülő, garázda, botrányokozó — rend­szerint fiatalkorú — személy Bár inkább személyek. Mert rendszerint bandákba verődve portyáznak, de legalábbis párosával. Általában külsejükről lerí jellemük. No, ne általánosítsunk: a huligánt magatartása teszi huligánná! S ez a magatartás nélkülöz minden morális jegyet: szemtelen, kötekedő, durva és otromba. Rettegésben tartja a gyöngébb nemet, de nem kíméli a tisztes korú embe­reket sem. „Jött bősz csordája a huligánoknak — s nyelvét rám vetve rombolt fenemód.’' Honnan jött? Honnan jött ebbe a mi országunkba ? Annyi tény, hogy nem nálunk tenyészett! Made in... micsoda'.' Tör­vényeink és akaratunk ellenére lopva importált rémhad: Városunkban is felütötte a fejét. Nem először és nem el­vétve. Tegnap egy köztiszteletben álló, közismert térti jut! hozzánk a szerkesztőségbe. Panaszkodott: férjével sétáló leányát huli­gánok leszólították és durva szavakkal illették. A férj tilta­kozott — megverték... A minap egy huligán, fiatal lányt inzultált. A lány nem hagyta szó nélkül — kapott egy pofont. Idős újságárus kelt volna védelmére — ő kapta a másik pofont. S a történtek után még csak sietősre sem fogta lépteit. Peckesen, kihívóan haladt tovább, ö nem fél. Ö huligán. Dehát meddig tűrjük, hogy huligánkodjon'? Hogy huligán- kodjanak! Hogy nőkkel szemtelenkedjenek. idős embereket felpofozzanak, személyi és társadalmi vagyonban kárt okoz­zanak, kisajátítsák a mozik előcsarnokát és az avasi lépcső­ket! Ez most már nem csupán hatósági ügy' A társadalmat közvetlenül érintő erkölcsi és k-'>zbhrto:.-«í2i kérdés. Nem áll­hat mindegyik huligán háta mögött egy-egy rendőr. A 16 éves lányt nem kísérheti mindenüvé kisportolt, a maga árnyékától meg nem ijedő bátyja ... Itt egyedül csak a közszellem és a közszemlélet erőteljes szembefordulása tehet valamit. Bontsuk ismét részeire eme együttes kifejezőt, mint már annyiszor tettük? — Otthoni szigor, iskolai következetesség, munkahelyi nevelés ... Nem új dolgok, csak visszatérőek. S ha mindez nem használ? Ügy azt javasoljuk: a huligánkodáson tetten ért bűnösöket példásabb szigorral Vonja felelősségre a törvény! És ezen ítéletek legalább olyan nagy publikációt kapjanak, mint a szájról szájra jutó huligán-históriák! Rendet kell teremteni a burjánzó huliganizmusban, ha más­képp nem megy, erős kézzel, szigorú következetességgel! CSALA LÁSZLÓ Üf. A kongresszus alkalmával megrendezett orvosimüszer-kiall ‘fáson mutatták be ezt a rend­kívül érzékeny nyugatnémet audiométert. A Vinnatonne gyár készüléke a fülgyógya szók munkáját segíti: ezzel mérik, milyen gyenge a beteg hallása. (Ágotha felv.) Háromszáz otthon fiataloknak A harmadik ötéves terv időszakában tízezer lakást keil az országban építeni a KISZ lakásépítési akció keretében — határozta meg a KISZ VI. kongresszus^ Lábul Miskolcon 1971 vegéig 300 otthon épül. Europa-szeile hírét vissik vendégeink a fül-, orr- gégészszakorvosok Miskol­con megrendezett nemzet- közi kongresszusán tapasz­taltaknak. Rosemarie Al­brecht, a jénai TJniversitet HNO Klinik prolesszorasx­- vonva a Német Demokra­tikus Köztársaság szakor­vosait tájékoztatja majd a tudományágban elért fejlő­désről, azoknak a kísérle­teknek! kutatásoknak az eredményéről, amelyek is­mertetésére a kongresszu­son sor kerüli. A profesz- svorasszony különösen nagy­ra értékeli, hogy számos olyan tudományos előadás reprezentálta a magyar eredményeket, amelyek nemzetközileg ie jelentős figyelmet keltettek. Albrecht professzorasszony két előadást tartott a kong­resszuson. Az egyik a hurutos fülkürt-megbetegedésekkel, a másik az arcidegbénulásokkal foglalkozott. A nemzetközi tanácskozásokon minden esetben problémát jelent e két téma. Tapasztalata sze­rint eredményt hozott az an­tibiotikumos kezeléssel foly­tatott több irányú kísérlet, s már erről tájékoztathatta a neves tudósokat. Külön örömmel emlékezik a tanácskozáson kialakult légkörre. Véleménye szerint a szakmai előadásokon hal­lottak, a kollegiális viták je­lentős mértékben segítik a szakorvosok munkáját, a to­vábbi tudományos fejlődést, a nemzetközi kapcsolatok szélesítését, a szorosabb együttműködést. — Emlékezetemben mindig szívesen őrzöm a kongresszu­son szerzett sok új jó barátot — búcsúzott a professzornö. R. t. Nehéz fél év után Az idei esztendő nem úgy indult a Borsod megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­latnál, ahogyan tervezték. Az év első felében nem kaptak elég megrendelést, nem tud­ták növelni a termelékeny­séget, s nem érték el a ter­vezett nyereséget sem. Megváltozott a gyártás összetétele — Lényegesen megválto­zott a gyártás összetétele — mondja Demeter Kálmán fő­mérnök. — Ennek legfőbb oka: a MAGÉV korábbi pót- alkatrész igényének mind­össze egyharmadát rendelte tőlünk. Ez 130—150 millió fo­rinttal érintette termelési tevékenységünket. Ezen kívül majdnem teljesen megszűnt az Sz 80-as lánc és az Sz 100- as görgő termelése, pedig e cikkek korábban a vállalat ..gerincgyártmányai” közé tartoztak. így a vállalat egyik napról a másikra megrendelés nél­kül maradt. Kénytelenek vol­tak szinte szelektálás nélkül vállalni a megrendeléseket, s ez nagy terhet rótt a műszaki és szakmunkás gárdára. Hi­szen a már ismert gyártmá­nyok helyett viszonylag rövid idő alatt 100 millió forint ér­tékű új cikk előállítására kel­lett felkészülniök. Az export is segít A jövő év elé nyugodtabban néznék. A vállalat kapacitása már csaknem teljesen le van kötve megrendelésekkel Ólom-bronz csapágyból pél­dául a korábbi évek mennyi­ségének a két és félszeresét fogják gyártani. S minden eddiginél nagyobb export- megrendelést kaptak. Gaál Gyula igazgató: — 1968 elejétől foglalko­zunk az exportlehetőségek kutátásával, elmondhatom, nem is rossz eredménnyel. Legnagyobb üzleteinket ke­letnémet cégekkel bonyolít­juk le, de kapcsolatban ál­lunk egy svéd céggel is. Attól függ, hogyan dolgozunk Ügy tűnik tehát, hogy át­meneti stagnálás után, a vál­lalat ismét fellendülőben van. A dolgozókat azonban most elsősorban az érdekli,. hogy fizet-e — az utóbbi évekhez hasonlóan — nyereségrésze­sedést a vállalat? Demeter Kálmán főmér­nök: — Ha nem is annyit, mint tavaly, fizetünk nyereségré­szesedést. Ezt az év első nyolc hónapjának eredményei alap­ján mondhatom. A nyereség mértéke azonban még attól függ. hogyan dolgozunk a hátra levő időszakban. Ny. I. © Alem a parton sírdogá t RAKOMÁNY NÉLKÜL 40 óra alatt ért a szaúd-arábiai Dzsiddából „báziskikötőjébe”, az etiópiai Massawa-ba, a Székesfehérvár. •A kapitány és a DETERT táviratváltásaiban egyre több­ször szerepeltek már az Af­rika körüli út konkrét tenni­valói. Süveges László hazul­ról kért például 4 kiló fű- szerpaprikát, s a villanytűz­helyekhez két főzőlapot. Je­lentette azt is, hogy „trópusi tartózkodás megviseltsége többeken fokozottabban mu­tatkozik”, ezért a már két al­kalommal hazaküldött három tengerészen kívül további tíz­nek a váltását kérte. A buda­pesti főnökség ezt jóváhagyta, s október 12-én jelezte, hogy összesen tizenegyen érkeznek repülőgépen Asmarába, ahon­nan ,a betegeket ugyanakkor haza kell szállítani. Célzást, tett a DETERT arra is, hogy ha akar, a kapitány is haza­mehet. Hiszen már csaknem kilenc hónapja volt távol az otthonától. Másrészt pedig: nem volt meg a nemzetközi engedélye ahhoz, hogy óceá­non is irányítsa a hajót. Ö azonban hajthatatlan maradt. Mindaddig nem hagyja el a Székesfehérvárt, amíg nem köt ki valamelyik európai kikötőben — távira- tozta. így aztán egy olyan kapitányt küldtek segítőtár­sául, aki — egyébként jó ba­rátja — korábban a csehszlo­vák tengerhajózásnál szolgált, s már megkerülte Afrikát. Idehaza nem kis gondot okozott, hogy a beltengerre épített hajó megkapja az en­gedélyt a két óceánon vezető útra. A nemzetközi úgyneve­zett regiszter-hivatal hosszas tárgyalások után egyezett bele a vállalkozásba. Indulásig persze nem tét­lenkedtek honfitársaink, s nemcsak a felkészülésre for­dították idejüket. Még egy­szer szállítottak cementet, kecskéket és konzervféléket Dzsiddába. A LEGTÖBB IDŐT azon­ban a massawai kikötő előtti nyílt vizen, „horgonyon áll­va” töltötték. Néha ócska, deszkából összetákolt csóna­kon egy öreg és egy ifjú etió­piai felkereste őket, s üres üvegeket kértek tőlük. Ha volt, kaptak is, amit az öreg „huszáros” szalutálással vi- szonzott. Egyszer a fedélzet­mester két szál deszkát is adott nekik, hogy megtoldoz- zák-foldozzák vízi járművü­ket. Jó óra múlva az ajándé­kot egy tízkilós görögdinnyé­vel honorálták, amelyről ki­derült, hogy tökízű, de ez semmit nem volt le a kenye­rüket üres üvegek gyűjtésé­vel megkereső etiópok ked­vességének értékéből. Ötvenhat boldog tulajdo­nos vette át a múlt év nya­rán a Gyula utcai KISZ-ház Egy kis fekete, 12 éves gyerkőc is a tengerészeinkhez csatlakozott. Hozzá hasonló öt-hat legény ke mindig a kikötőben szokott ücsörög­ni, hogy „idegenvezetőnek” ajánlkozzék. Persze, nem so­kat tudnak e mesterségből — a szóban levő Alem azonban annyira megnyerte honfitár­saink tetszését, hogy enge­délyt kértek a hatóságtól: hadd tartózkodjék a hajón. Többször ott is aludt. Nappal ő járt frissítő italokért a vá­rosba, s a postás feladatát is nagyszerűen ellátta. Minden­kinek a kedvencévé vált, s rövid idő alatt valósággal meghizlalták. Látszott a kis­fiún, szeretné, ha a magyar hajó sohasem hagyná el a ki­kötőt. Elérkezett azonban an­nak is az ideje. Miután különböző európai címekre feladott, összesen 789 tonna kókuszdióhéj-őrlemény, szárított marhabőr. gyanta, hús- és csontliszt a raktárá­ban volt már, a Székesfehér­vár a felerészt új tengerészei­vel október 19-én délután 2 ■órakor elindult nem veszély­telen útjára. ELŐTTE egy amerikai romboló — amely napok óta a Vörös-tengeren tartózko­dott — hagyta el a kikötőt. És amíg csak látták tenge­részeink — Alem ott sírdo- gált a parton. TARJAN ISTVÁN (Következik: Mellőzték a ceremóniát.) kulcsait. Ez év novemberé­ben és a jövő tavasszal újabb két — egyenként 56 lakásos — házat ad­nak át a Ságvári Endre utcában. A további építésekre a vá­rosi tanács már felkínálta a telkeket, s a házhelyek kije­lölése után a következő év­ben megkezdik az alapozást. A jelentkezők két lakástí­pus közül választhatnak. Mindkettő ketszoba összkom­fortos, csak méreteiben és be­osztásában van különbség, no meg az árában. A naavohb lakás építési költsége 173 ezer, a kisebbé 156 ezer fő­tant. Mivel | az állam minden la­káshoz 38 ezer forint támogatást ad, így 135 ezer, illetve 118 ezer forintjába kerülnek a laká­sok a fiatal házasoknak. Az építkezés indulásakor — a lakás méreteitől függően — 20—32 ezer forintot kell befizetni. Az OTP 80 ezer forintot 2 százalékos, további 20 ezer forintot pedig 6 szá­zalékos kamatra kölcsönöz. A tavaszig tető alá, kerülő 168 lákás tulajdonosúit már kijelölték. A később cpiilő laká­sokra még elfogad je­lentkezést a KISZ vá­rosi bizottsága. A kitöltött jelentkezési lap benyújtása után a KISZ vég­rehajtó bizottsága dönti el —• a jelentkezők szociális helyze­tét figyelembe véve és a KISZ-ben végzett munkáju­kat értékelve —, hogy kiknek jut a 300 lakás. 1 L

Next

/
Oldalképek
Tartalom