Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-24 / 21. szám
Országos műszaki könyvnapok Ez évben október 14-től november 4-ig tartják a műszaki könyvnapok rendezvényeit. Az országos megnyitóra október 14-én Miskolcon, az SZMT-székházban kerül sor. Az idei műszaki könyvnapokat is szakmai előadások, ankétok teszik még jelentősebbé. S természetesen, nem maradnak el a szakkönyvvásárok sem. A Műszaki, a Zrínyi, s a Táncsics Könyvkiadó 38 új kiadványt jelentet meg az alkalomra. A raktárakban 15—20 milliós készlet áll rendelkezésre, hogy a könyvüzletek és alkalmi elárusítóhelyek kielégíthessék az érdeklődők igényeit. Az országos műszaki könyvnapok idei rendezvényeiről, kiadói érdekességeiről ma délelőtt Budapesten, a Magyar Űjságírók Országos Szövetségének székházában, a Műszaki Könyvkiadó vezetői tájékoztatták a sajtó képviselőit. (nyikes) Ki igy, ki úgy közlekedik zsúfolt városunkban. Ez a néni nem vár villamosra a buszmegállóban; ha lassan is, de biztosan célhoz ér. (Agotha Tibor , nem topog felvétele) Lószerszámdísz a honfoglalás idejéből Két évezred öntészete Ma adták át Budapesten az LKM öntödei múzeumát Ma délelőtt Budapesten, a II. kerületi Bem utcában, az egykori Ganz Törzsgyárban átadták hazánk és Közép- Európa első öntödei múzeumát. Borbála a magyar kohászok vétlszentje A kutatóknak hallatlanul érdekes és értékes anyagot sikerült összegyűjteniök. A magyarországi öntészet történetét három fő részre osztva (íémöntészet, vasöntészet, acélöntészet) mutatják be. Á fémöntészeti rész egvik érdemúzeumban található öntöttvas sírtábla. . Öntöttvas sakkjáték az 1850-es évekből Az emléktárgyakat őrző vitrinben az öntöttvas kiállítás legérdekesebb és legértékesebb részei láthatók. Kiemelkedik ~közülük az öntöttvas sakkjáték, amelyet az 1850-es években munkácsi mesterek készítettek. A múzeum anyaga hű képet fest Ganz Ábrahám kéregöntésű kerékgyártásáról, s a -diósgyőri vasöntöde fejlődéséről is. ♦ A múzeum egyik érdekessége, a XIX. század második felében készült, Munkácsról származó öntöttvas tál. kessége a világhírű Velem Szent Vid közelében feltárt antimonbronzöntöde leletanyagából való öntőforma, öntőtégely, valamint a római korból származó öntőforma és női dombormű. Egy képsor a XVI. sz. legkiválóbb polihisztorát, Georgikus A gr i Colát, valamint az akkori magyar kohászok védszentjét. Borbálát mutatja be. Egy másik érdekesség: lószerszám- dísz a honfoglalás korából. A vasöntészetet bemutató rész egyik legérdekesebb darabja egy, a XVI. századból való, ma a Selmecbányái várHallatlanul érdekes az acél- öntészeti rész is. Megtudhatjuk, hogy Magyarországon először 1816-ban Fazola Frigyesnek, a Diósgyőr-Hámor vasmű igazgatójának sikerült a cementacélt tégelyben megolvasztani és az első formaöntvényt acélból elkészíteni. De figyelemmel kísérhető a kiállítás anyagából az acélöntészet teljes fejlődése. Mindezeken kívül a múzeum bemutatja Ganz Ábra- hám öntödéjének műszaki emlékeit és a nagy hírű szakember munkásságát. Azt tervezik. hogy rövidesen szabadtéri kiállítást is létesítenek. Ny. I. ARCKÉPCSARNOK Pergő orsók mellett Szőke és pirospozsgás. Percenként nagyot kacag, teljes szívből. Azt mondják, ugyanilyen odaadással tud mérges is lenni, ha valahol ésszerűtlenséget tapasztal. — 1957-ben kerültem a Miskolci Pamutfonóba, vékonyan és 16 évesen — mesél magáról Németh Erzsébet fonónő. — Akkoriban még nem ismertem a rendszeres munkát. Ha kedvem volt, dolgoztam, máskor viszont „lazítottam”. Aztán rájöttem, hogy ez bizony kenyér kérdés. Tizenkét éve még úgy látszott, nem maradhat az üzemben, rossz munkaerő. Ma azonban már több kitüntetéssel dicsekedhet: az üzemben háromszor kapta meg a kiváló dolgozó címet, a könnyűipar kiváló dolgozója is; a „Petőfi” kétszeres szocialista brigád vezetője. — Megszereztem a szakmunkás bizonyítványt, aztán beiratkoztam a Közgazdasági Technikumba; 1966-ban. érettségiztem — sorolja fejlődése állomásait. ‘ Tagja a nagyvállalati és a vállalati szakszervezeti, tanácsnak. Szabadságát mindig külföldön tölti. Járt a szocialista országokban, beutazta Nyugat-Európát, sőt, eljutott már a tengerentúlra is. Elégedett, mert úgy érzi. hogy az élettől sokat kap. Cserébe ő is a legtöbbet igyekszik nyújtani. E. I. Két levél Vita a városépítésről Két levél fekszik előttem az asztalon. Midkettőt olyan ember írta, aki nemcsak szereti városát, hanem éber szemmel figyeli és kritizálja is fejlődését. Mégis merőben ellentétes a levelek mondanivalója. Mert amíg az egyik miskolci attól fjél, hogy a praktikum mögött háttérbe szorul a szépség, a másik éppen ellenkezőleg: azt fejtegeti, hogy a tetszetős külső nem mehet a célszerűség rovására. Közelebbről: egyik levélírónk szerint lehet, hogy gyorsan, gazdaságosan épít a házgyár, de az egyhangú kockaházak sokasodása előnytelenül változtatja majd meg a város arculatát. Másik levélírónk szerint a Kilián-lakótelep parkjai, útjai — madártávlatból — jól festenek ugyan, de nem jól szolgálják az ott élő embereket. A tágas jó utak, járdák nyugat-keleti irányban szelik át a telepet, ezzel szemben a lakosság főleg észak-déli irányban közlekedik a villamos- és autóbuszmegállókhoz igye. kezve. illetve onnan vissza. Az erre vezető utak viszont keskenyek, kacskaringósak. Megjegyzi a levélíró továbbá azt is, hogy kevés a célszerűen kialakított játszótér, és a sétautak mellett nincsenek padok. Elgondolkoztató levelek. De jó érzéssel írhatjuk a margójukra, hogy nem hatnak újdonságként azokra, akik a rajzasztalok mellett ülve, vagy különböző fórumokon tanácskozva döntenek városunk jövője fölött. Hosszabb cikkben számoltunk be a közelmúltban arról,' hogy az építőipari vállalat a tervezőkkel kooperálva máris igyekszik változatosabbá, tetszetősebbé „varázsolni” a házgyári épületeket. Előbb csak a külső felületek színezésével, később az épületek és lakások alaprajzának, elrendezésének variálásával. A „Kilián” tervezői is levonták a tanulságokat, és bár így sem kell szégyenkezniök — sőt! — a telep miatt, a Diósgyőrben felépítendő lakónegyedet még szebben, ésszerűbben alakítják ki. Egyesek most azt mondhatják: a szépség és ésszerűség összhangjáról elmélkedve elsiklunk a lényeg fölött, figyelmen kívül hagyjuk, hogy ezrek várnak lakásra és számukra csupán az a fontos, hogy minél gyorsabban, minél több lakás épüljön. Csakhogy a Kilián-telepiek is lakásra várók voltak egykor, és lám, ma már észreveszik a kis hibákat is. A következő években az eddiginél több új otthon épül országosan. Reméljük, hogy lassan enyhül a ma még égető szükség. Lakónegyedeink, városaink arculatáért viszont az utánunk következő nemzedéknek is felelősséggel tartazunk. Ez az okos felelősség közös a két levélben és ennek kell áthatnia mindazokat, akik városunk jövőjét a magukénak érzik. BÉKÉS DEZSŐ Több munkával nagyobb jövedelem — Lassú a javítás Taxisok a gebines-rendszerröl Július elsejétől városunkban is önelszámoló, úgynevezett gebines-rendszerben járnak a taxik. A Volán Autóközlekedési Vállalat ötven gépkocsira kilencven sofőrt szerződtetett. A vezetők — a kocsi állapotától függően — az utazási díjak 43— 65 százalékát kapják meg bérként, illetve a karbantartási költségek fedezésére. A nagyjavításokat a Volán vállalja, egyébként a vezető tartja karban kocsiját. Az új rendszer tapasztalatairól érdeklődtünk a Volán személyszállítási osztályvezeVeszélyes vizeken ® Nyugatnémetek Dzsiddábcn. A KECSKÉK MIATT közvetlenül a rakpart mellé kellett a Székesfehérvárnak állnia. Ellentétes látványt nyújtottak a hajót váró görög ügynök eleganciája (még az inggombja is aranyból volt), modern gépkocsija, s az e körül tolongó bakkecskék. valamint a más hajókról kirakott tevék. Zarándokhajó is horgony-- zott a kikötőben. Érthető, hiszen Dzsiddától 70 kilométerre van Mekka, a mohamedánok szent városa. Az effajta hajó utasai amikor elindulnak a Vörös-tenger valamelyik kikötőjéből, csak vizet kérnek az útra, élelmet nem: ezt visznek magukkal. És ami a feltételük: a WC a fedélzeten legyen.. Kissé fura látvány az ilyen hajó. ahogy fedélzetén az egymás mellett sorakozó fabódékkal szeli a hullámokat. Áru híján azonban a kisebb hajók mindig szívesen vállalják a zarándokok szállítását, mert jól megfizetik az utat. Előfordul az is, hogy arannyal fizetnek. Dzsiddában a pénznek, dollárnak, a zarándokok aranyai miatt, jelentősen csökken az értéke. A kikötői hatóság nem szívesen veszi, ha európai vagy más földrészről való „gyaur” bemegy a városba. A tilalom oka: a fehérbőrű tengerészek, elsősorban a norvégok, részegen szokták elhagyni hajóikat, ott. ahol az alkohol tartalmú üvegeket is — akárcsak Qizanban — leplombálják. Shortban sem engednek senkif a szentföldre lépni. A görög ügynök közbenjárására azonban a hatóság megengedte, hogy a magyarok meglátogassák a várost. Mekkába is szerettek volna eljutni, de erre már nem kaptak engedélyt. — Ha legalább fél-gyaurok volnának! — mondták a kapitánynak. KÉTNAPOS ott-tartózko- dásuk alatt tengerészeink alaposan szétnéztek Dzsiddában. Megállapították, hogy a nagyon tiszta város központja modern, levegős. Az itteni arabok is tiszták és rendkívül udvariasak. A férfiak hófehér galabeában, a nők viszont bokáig érő fekete ruhában járnak. Ám az utóbbiak — hiába, a nő a mohamedán szentföldön is nő — olyan sikkesen lépdelnek, hogy hosszú ruhájuk alól minduntalan elővillan a térdük. Számos gyógyszertár és drogéria található Dzsiddában. A rengeteg különböző kozmetikai szer nagy részét a világ minden tájáról érkező tengerészek hozzák. Sok a külföldi cégek tulajdonát képező autószalon és autóalkatrész-üzlet is. Az egyik üzlet kirakatában magyar ámít, egy gyapotnyomó gépet is láttak a Székesfehérvár matrózai. Süveges László észrevette azt is, hogy az üzletemberek nagyon gazdagok. Érdeklődésére, hogy hol költik el a pénzüket, miként szórakoznak — a görög ügynök elárulta: Bejrutban vagy Kairóban, ahol nincs szesz- tilalom. Csak a Rámádén, a nagyböjt idején tilos inni e két városban is — nyilvánosan. S AMI SZINTÉN feltűnt honfitársainknak: sok NSZK- beli német él itt. Orvosok, mérnökök, technikusok. A több tengerész által felkeresett fogorvosnő is nyugatnémet volt; magasnyomású vízzel hajtott géppel fúrt fogat, s egy rágóeszköz húzásáért 10 dollárt kért. A második nap egy 40 év körüli német technikus kereste fel a hajót, és sört kért, de a plomba miatt nem kaphatott. Elmondotta, hogy erőmüvet építenek Dzsidda mellett. TARJÁN ISTVÁN (Következik: Alem a parton sírdogált.) \ tőjétől. Nagy Istvántól, aki elmondta, hogy júliusban három százalékkal nőtt a vállalati bevétel, ugyanennyivel a taxisok jövedelme. Kevesebb a reklamáció, jobb a város ellátása. A kocsikat júliusban teljesen felújítva adták ki, s mivel a nagyjavítást a Volán végzi, a tapasztalat szerint a vezetők a karbantartási összegből el tudják végeztetni a kisebb munkákat. A vállalat szervize rendelkezésükre áll, s itt kereskedelmi áron minden szolgáltatást megkapnak. Nem egészen így vélekedtek azonban a gebines-rend- szerről a taxisofőrök. Valóban többet keresnek, de 10— 12 órát is dolgoznak naponta. A frissen generálozott kocsikra nem vonatkozik az előnyös nagyjavítás. A vállalati szervizben sokat kell várni. Ha egy motor elromlik, egy hétig is áll a taxi. Este tíz után fuvar csak a szórakozóhelyek környékén akad, a Széchenyi utca viszont „tiltott terület”, itt nem parkírozhatnak. A túrázókat leszámítva, a lakosság 30 taxit vehet igénybe. Ha ezek közül 3—4 motorcserére vár, az utas hiába vár kocsit — például a Tiszáin. Az idén 16 taxit selejteznek ki. s húsz Polski Fiat- ot rendeltek meg. Ezeknek a szállítása azonban még bizonytalan. Bár a kocsipark növelése a Volán tröszttől és az autókereskedelemtől is függ. mégis megkérdezzük: mikor lesz Miskolcnak elegendő — legalább száz — taxija? (pusztai) /
