Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-23 / 20. szám

r- **■*«• I Közellenségünk: azai Munktahigiértés vissgá latok a% üzemekben Az ember örök vágja, hogy mind kultúráltabban éljen. A zajt a civilizáció teremtette meg. A hatalomhoz jutott „bűvészinas'* vissza akar ütni. Egészségünk rombolója lett a zaj. De vajon tehetetlenül tudomá­sul kell-e venni garázdálkodását, vagy van kiút a zajok idegtépő útvesztőjéből? Mert a zaj nem­csak kellemetlen, hanem ártalmas is. Erre már régen rájöttek, nem­csak azok, akik hivatalból fog­lalkoznak a zajok okozta hallás- és idegrendszeri károsodásokkal, hanem azok is, akik a zajártal­mak szenvedői. Hazánkban egymillió ember dolgozik az egészségre káros, za­jos munkahelyen. Borsod megye vas-, acél- és gépipari üzemeivel, bányáival közvetlenül Budapest után következik a zajkeltésben, indokolt tehát a kérdésünk dr. Zétényl Elekhez, a Lenin Kohá­szati Müvek munkapszichológiai intézetének vezetőjéhez: kik szen­vednek a legtöbbet a zajártal­maktól? — Semmiképpen sem a szuperszonikus repülőgépek légrobbanásai miatt panasz­kodnak legtöbbet az emberek. Ez legfeljebb csak kellemet­len, mert rendkívül intenzív hanghatás, de mivel rövid ideig tart, nem károsító erejű. A légkalapácsok, a bányák csúszdája, a kompre&szorhá- zak zaja — a magasabb frekvenciák esetében — mint­egy 20 decibellel magasabb a megengedett zajszintnél Ezek már határozottan károsak és szükségessé teszik, hogy az egészségileg veszélyeztetettek hallását állandóan ellenőriz­zük és igyekezzünk csökken­teni a károsító hatásokat. A zaj elleni harc világprob­léma. A segítség evökerei a gazdasági lehetőségek mélyé­ig nyúlnak. — Milyen megoldások jöhetnek tekintetbe? — A zaj elleni küzdelem ■komplex tevékenység. Az üzem tervezésénél kezdődik: az épületek mennyezetének hangelnyelő képességét kell kialakítani, ez a korszerűség alapkövetelménye. Az új gép­park telepítésekor, a nagyon zajos gépeket üvegfalas szi­geteléssel el kell különíteni. Az automatizálás fejlesztése bizonyos esetekben lehetővé teszi a zajos gépek távirányí­tással történő működtetését. — Mi a szakember véleménye: milyen eredményt érhetünk el fülvédők használatával? — A füldugót általában nem szeretik, viselése csak pár perces zajhatás kiszűrésé­re alkalmas. Rendkívüli hát­ránya, hogy nemcsak a káros zajt küszöböli ki, de kizárja a veszélyjelzést is, amely akár az embertárstól, akár a géptől ered. Egy kiváló szak­munkás a gép rendellenes za­jából is észleli a hibát. — Akkor mégis mit tehetünk? — A zajártalomnak kitett munkásokat sűrűn váltják. Elegendő időt adnak a fül re­generálódására. Megpróbál­nak kisebb zajt keltő gépeket konstruálni és ahol lehetsé­ges, műanyag alkatrészek fel- használásával kevésbé lármás gépeket beállítani. Megfelelő karbantartással elejét lehet venni, hogy a kikopott gépek nagyobb fülsértő zajt terjesz- szenek. A zaj elleni védekezés an­nál is inkább nehéz feladat, mert nemcsak a munkahelyen éri fülünket zajártalom, ha­nem otthon és az utcán is. Dr. Völgyi Béla ,folytatjuk) * Huszonöt évvel ezelőtt, 1944. szeptember 23-án délelőtt 10 órakor a felszabadító szovjet hadsereg 18. páncélos had­testének katonái Brjukov hadnagy vezetésével Battonyánál lépték át az országhatárt. A nagyközségben ma kezdődik az az ünnepségsorozat, amely hazánk felszabadulásának évfor­dulójáig, a jövő év április 4-ig tart. Képünkön az ülő sorban jobbról Steinmetz kapitány látható, akit a Budapest körüli harcok idején parlamenterként a német fasiszták meggyilkol­lak. Az álló sorban jobbról az első Rockov György, Steinmetz kapitány magyar szakaszának egyik harcosa, jelenleg a bat- tonyai Dózsa Tsz brigádvezetője. Szüret idején Bacchus föld alatti birodalmában — Meg tudnák mondani, ffuéft iázik a "kefcékötő? Hallóttuk ezt a közmon­dást, de . .. nem tudjuk. Savanykás szag terjeng a levegőben. A 120 méteres pin- éeágban nyugodt méltósággal sorakoznak a hatalmas hor­dók. Az egyikben 4320 liter nyírségi fehér érlelődik, a többiben újlétai ezerjó, bükk- aljai rizling, tokaji furmint, mádi édes furmint és cse­mege fehér várja „ünnepi” sorsát. Csábító szakma Ilyenkor, szüret idején, nagy a sürgés-forgás a Tokaj­hegyaljai Pincegazdaság mis­kolci pincészetében. A tava­lyi szőlőtermés betakarítása óta több mint 32 ezer hekto­literes forgalmat bonyolítot­tak le. Ez a rekord megdől az idén, mert a sóstóhegyi és ti- bolddaróci pincék is csaknem 2 millió liter újbort küldenek ide. — Csábító szakma a miénk. A borra majdnem mindenki „harap”. Azt viszont keveseb­ben tudják, hogy milyen szi­gorú fegyelemre, rendszere­iéire van szükség nálunk — mondja Horváth Béla, a pin­cészet vezetője. — Különösen ilyenkor, csúcsidőben kell észnél lenni..De nincs is baj. A törzsgárda megbízható. Az, aki nem becsüli meg magát, nem is maradhat nálunk. A megye bora Az egyik pincéből motor­zúgás hallatszik. Kerekes Gyuri bácsi most indította meg a lefejtőgépet. — Sokan abban a tévhitben vannak, hogy ezek műborok. Tudja, úgy van ez ma is, mint régen. Ha bement valaki a Vén Diófába, és ott jól rríeg- mérték neki, a Nagy Jóska borát • pocskondiázta. Ha meg a Nagy Jóskánál kapott töb­bet, a Havasiét becsmérejte. Sokszor falun a magánter­melő ma is 20 forintért adja a nova-borát. Pedig hol van az ezektől! — mondja a pin­cemester. Az ózdi járás kivételével, a miskolci pincészet látja el a megyét. Az idén minden igényt ki tudnak elégíteni, hiszen rekordtermés ígérke­zik. Az épület előtt tartálykocsi fékez. Ujbort hozott, s a má­sik teherautó az óborral már úton vgn a vendéglátó felé. Néhány perc múlva ismét hordók gurulnak a platóra. A következő szüretig lesz mivel koccintanunk egymás egész­ségére. I. P. GLOBUS A sztrájkharcok hirtelen és már-már nemzetközi iellobbanása váratlanul a „forró ősz” fogalmát dobta be a köztudatba. Valóban, Európában napokon át jöttek — s jönnek részben még ma is — szlrájkhireá Franciaor­szágból, Itáliából, a Nemet Szövetsége Köztársaságból. Még a pillanatnyilag csendes Angliából is azt jelentették, hogy a szakszervezetek akció- programot terveznek a kor­mány bérbefagyasztó és sztrájk-elhárító döntései el­len. Európán kívül, a távoli Latin-Amerikában, ahol az utóbbi napokban, elsősorban a brazíliai amerikai nagykö­vet látványos elrablásával, jobbára a gerillamozgalmak hívták fel magukra a figyel­met, Argentínában robbant ki véres eseményekkel terhes sztrájkharc. A „forró ősz” gyűjtőszava , természetesen különböző mi­nőségű eseményeket köt cso­korba. A franciaországi sztrájkmozgalmat például szinte menetrendi pontosság­gal meg lehetétt volna jósolni előre — és nemcsak azért, mert a vasutasok szüntették be a munkát. Amikor ugyan­is, néhány hete, a francia kormány olyan takarékossági intézkedéseket hozott, ame­lyek a dolgozókkal fizettetik meg a frank leértékelésének árát, már nyilvánvaló volt: az érintettek ebbe aligha fognak belenyugodni. A kormány alighanem éppen ezért vá­lasztotta a nyári szabadság évadját a kellemetlen hír be­jelentésére, mert azt remélte, hogy az őszi munkába állásig lecsillapodnak a kedélyek. Ügy látszik, nem így történt... A z ősz különben, ha más­kor talán nem is tűnik fel ennyire, általában sem „hűvös" évszak a tőkés országokban. Ilyenkor kerül sor ugyanis a kollektív szer­ződések megújítására, s ez ritkán megy simán. Az idén az olasz ipar egyik fellegvá­rában, a FlAT-művekben az A „forró rr . ősz igazgatóság már a hónap ele­jén „felkészült ’ a nehéz alku­ra. mégpedig úgy, hogy meg­félemlítésül több ezer mun­kást az utcára telt. Ez rob­bantotta ki a FIAT-müvek dolgozóinak sztrájkját, amely — ma már látni lehet — csu. pán a nyitányé volt egy nagy­szabású, egymilliónál is több embert megmozgató munka- beszüntetési hullámnak. Alig­ha tévedünk, hogy az olasz- országi sztráikmozgalom ará­nyaiban fontos szerepe van annak is, hogy a legnagyobb .szakszervezeti szövetségek most egységesen léptek fel. Míg Itáliában a szakszerve­zetek közös állásfoglalása se­gíti a sztrájkolókat, a Német Szövetségi Köztársaságban úgynevezett nemhivatalos, „vad" munkabeszüntetésekre került sor, amelyeket a ható­ságok a „parlamenten kívüli ellenzék" és a ..szakszerveze­teken kívül álló erűk” nyaká­ba akarnak varrni. Nem ne­héz ebben felismerni a törek­vést, hogy alig tíz nappal az általános választások előtt a „rend és a nyugalom” jelsza­vával próbáljanak javítani a kercsztéwdemokrata-ke- fesztényszocialista vezetés esélyein, n gazdasági okokat elemző szociáldemokrata mi­niszteri nyilatkozatok ellené­ben . .. A tengerentúl, Argentíná­ban látszólag szinten bérkövetelésekért folyik a küzdelem: adatszerűén az­ért, hogy három év után végre változtassanak azon az arány­talanságon, hogy a bérek be voltak fagyasztva, de az árak több mint 40 százalékkal (!) emelkedtek. A sztrájkot kísé­rő rokonszenvtüntetések he­vességéből és a hadsereg be­vetéséből azonban kitetszik, hogy Argentínában nemcsak a nagyobb darab kenyérért, hanem — a katonai kormány­zat ellen is folyik a harc. Ezért ígérkezik itt a „legíor- róbbnak” az idei ősz ... Serény Péter Miniszter — apróhirdetésre Robert Smith annak idején párját ritkító módon lett az Egyesült Államok tengeré­szeti minisztere. Jelentkezett arra az újsághirdetésre, amelyben vállalkozókat ke­restek e miniszteri szék be­töltésére. Akkoriban a tengerészeti minisztérium olyan jelenték­telen volt, hogy az 1801-ben elnökké választott Thomas Jefferson kénytelen volt hir­detés útján minisztert keres­ni. Evés közben jön meg az étvágy Miskolcon és a borsodi városokban eddig nem sok ember kedvelte a juhhúsételeket: a paprikást, a pörköltet, a bá­ránypecsenyét. Pedig ízletesek és olcsók. Egy kiló eleje juh­hús mindössze 16 forint, és a hátsó comb kilója is csak 18 fo­rint 20 fillér. Birka is van bőségesen, hiszen az északi hegy­vidék juhászata országos viszonylatban is jelentős. Mégis, a miskolci vágóhíd (az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat) 1968- ban hetente mindössze 50 birkát vágott le Miskolc és a töb­bi borsodi város részére. Az idén viszont rohamosan emelkedni kezdett a juhhús­fogyasztás. Ebben az évben hetente átlag 300 birkát vág­tak le a miskolci vágóhídon és a körülbelül 60 mázsa juh­hús el is fogyott minden hé­Szobrok,szőnyegek — Es akkor is szeretsz majd, ha ilyen öreg leszek? (Hídvégi Gábor rajza) A vasárnap kezdődött szü­reti hetek szerencsi ese­ménysorozatának rangját két miskolci képzőművészünk is emeli. Varga Miklós — aki a ma­gyarországi várakról már több vonzó plakettet készített — ezúttal a szerencsi vár tör­ténelmi falai között mutatja be tizenhat bronzszobrát. Jól illenek ebbe a miliőbe egy sok százados művészeti ág, a szőnyegszövés modern tartalmat és formát hordozó darabjai, amelyekkel Nagy Gy. Margit iparművész ked­veskedik Hegyalja községei­nek. ten. A kereslet — bár egy év alatt hatszorosára emelkedett — tovább nő. Az esztendő utolsó negyedében további 3500 birka levágását tervezi a vágóhíd — közfogyasztás cél­jára. Ezenkívül kielégítik az üzemek igényeit is, bár az úgynevezett nyúzottbárány- eladás (egészben) csak alkal­mi jellegű. Evés közben jön meg az étvágy: minél több juhhúst fogyasztanak az emberek, an­nál többen ismerik el. hogy nem szükséges állandóan ser­téshúst enni. A juhhúsból készült ételek is finomak, s ráadásul: olcsók. Az Alföldön eddig is a legkedveltebb éte­lek közé tartoztak. A jelek szerint a juhhúst kezdi meg-| szeretni Miskolc város és Borsod megye lakossága is. '(sí. j ) Kacér sá mfá k Konrad Bábeliek düssel­dorfi festőművész általában a gépek, különösen a varrógé­pek és az írógépek közti „sze­relemnek” szenteli alkotásait. Leginkább a gépek nemé­nek megállapítása foglalkoz­tatja. A legutóbbi 14 eszten­dőben ezen a téren számos igen „korszakalkotó” felfede­zést tett (ha a festők számára nem is, az elmegyógyászok számára bizonyosan). így például pontosan meg­állapította, hogy a varrógép — nő, az írógép — férfi A vasalók mindnyájan férfiak, ellenben a sámfák — kimon­dottan hölgyek, méghozzá igen kacérak! Diósgyőri siker A Diósgyőri Vasas Művész- együttes is meghívást kapott az idei gyöngyösi szüreti mu­latságokra. Az együttes két tagja nagy sikerrel szerepelt: Picii Éva megnyerte a szüreti bál szépségversenyét, Gál Jó­zsef pedig harmadik lett az Aranysarkantyú verbunk» táncversenyen. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom