Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-23 / 20. szám

Termelési értéli: százezer forint Dőli íos kezek dicsérete „... Ha a szerszámot apám kézbevette 1 csak úgy égett a munka mintha / a szerszám dolgozna helyette ..A dolgos, cselekvő kezekről kevesen írtak szebben napjainkban, mint Ratkó József. Manapság mintha nem volna divat a kétkezi munka dicsérete. A hódító gépek korszakában nincs szükség míves mesterekre — vagy szégyelljük a kezünkre tapadt rozsda- s olajfoltokat? A nagyüzem csodái mellett valóban nehéz észrevenni az ügyes kezű kismestereket, az anyag formálásának vágya, vagy ha úgy tetszik, a. terem­tő munka igénye azonban soha nem élt jobban ifjúsá­gunk körében, mint éppen most. Néhány évtizeddel ezelőtt még hajlandók voltunk szinte kultikus adottságként tisztel­ni más népek sokszor meg­mutatkozó manuális készsé­gét. újabban viszont már ne­künk sem kell szégyenkezni. És ez nem véletlen, hanem nagyon is tervszerű munka eredménye. Gyökerei iskola- rendszerünkben keresendők. A kisgyermek technikai játé­kaitól kezdve, a gyakorlati órákig, nyomon követhetjük a sokat vitatott módszer hasz­nát. Ha valaki még mindig ké­telkedik. elég, ha megtekint egy olyan oktatási intéz­ményt, amelyben tantárgy a kétkezi munka. Vizsgálódásunk színhelyéül a 3-as sz. Ipari Szakközép- iskolát választottuk. Ezekben a napokban ugyan nem zúgnak a műhely gépei, a gyerekek almát szednek a Nagymiskolci Állami Gazda­ság egyik üzemében. A gépé­szek. gépgyártók, földmérők, az út- és vasútépítők — a gyümölcsösben? — Soha' ne legyenek jobb munkásaim — mondja a gazdaság szakem­bere. Ezek a gyerekek az első magyarázat után megértik, mit és hogyan kell végezniük. Az iskolában elsajátított kéz- iievesség a kertészetben is ka­matozik. (Igaz, a tanulók 6(1 százaléka — munkás-, pa­rasztgyerekek lévén — már a szülői háznál is végzett fizikai munkát 1 Külsőleg is mennyivel más egy ilyen intézmény, mint az általános gimnáziumok. A lábrácsoktól a kovácsolt vi­rágállványokig és a könyves­polcokig, jó néhány tárgy di­cséri a tanulók kézügyességét. Az intézmény igazgatója meghökkentő számokat mond. A földmérő tagozat a nyár fo­lyamán százezer forint érté­kű munkát végzett a Lenin Kohászati Műveknek. Egy másik csoport a forgalmon kívül helyezett villamosvágá nyolc felszedésével. 16 tonn; vashoz jutott. S mindez csak az iskolán kívüli tevékeny­ség. Hogy ki-ki jól sajátítja el a szakmáját, az természe­tes. Nem egy üzem igazolja ezt, ahol az iskola tanulói el­helyezkedtek, de az egyete­mek sem panaszkodnak... Persze, valamennyien büsz­kék arra, hogy vasasok. De nem annyira, hogy ne vállal­nák a város elhanyagolt park­jainak gondozását. Ez nagyon sok mindent elárul, Annak megállapítása, hogy milyen szakmai szinten oktatnak a 3. sz. szakközépiskolában, a fel­ügyelők dolga. Hogy milyen nevelés folyik, arról az almás­kertben épp úgy meggyőződ­het bárki, mint az LKM-ben. Ezt a nevelő tevékenységet .különösen becsülnünk kell abban a városba^, ahol a la­kosság jelentős része fizikai munkával keresi kenyerét, s ahol nem mindegy, hogy kik és hogyan folytatják ezt a munkát. (gyarmati) Az első fogások. A megolajozott fúrógép már könnyen en gedelmeskedik. (Fotó: Agolhfl) A nyári koncertidény záróakkordja Hangverseny az Avason A Collegium Musicum nyá­ri hangversenysorozat záró­estjét hallgattuk tegnap este az a vasi templomban. Első számként Händel F-dúr Con­certo prossóját adta elő a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, a kitűnő pécsi karmester. Nagy Ferenc vezényletével. A dirigens láthatóan inkább az első két tétel betanítására fektetett nagyobb súlyt, ezek áradó természetpoézise mara­déktalanul érvényre jutott. A szinte „olasz levegőjű” telt vonós hangzás hangulatából a záró két tételre már kevesebb jutott. Virág Endre orgonaművész Händel d-moll orgonaverse­nyét játszotta a tőle megszo­kott biztonsággal. A bevezető Adaggio bensőséges muzsiká­ja — ennél a kevéssé ismert orgonaversenynél — nagyon szépre sikerült. A gyors téte­lek egy kissé mérsékeltebb tempóval élménytadóbbak lettek volna. A. koncert második felében Haydn: Nelson miséjét adta elő a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Ka­marakórus, Reményi János vezényletével. A szólókat Werner Mária, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz és Antalffy Al­bert énekelte. Haydn-nek ez a műve utol­só alkotó-korszakából való (1798). A Teremtés és Évsza­kok nagy összefoglaló erejét érezhettük ebben a fantázia­dús, sokszínű alkotásban. Az élménytadó produkció egyik fő részese volt az igen jól szó­ló énekkar, különösen a mise első részében. Vezető karna­gyuk, Reményi János egya­ránt jeleskedett betanításban és vezénylésben. A szólisták közül Werner Mária kultu­rált, szép hangú éneklését emelném ki. A ritkán hallható, kivéte­les szépségű Haydn-mű nagy­szerű előadása hangulatos lezárása volt a miskolci nyá­ri zenei estéknek. Barta Péter Dolumenlumtilm Találkozás egy életre cím­mel Alekszandr Koszacsev szovjet rendező dokumentum­filmet forgat Leninről és fele­ségéről, Krupszka járói. Le­véltári anyagokat, fénykép- felvételeket és filmhíradó­részleteket is bőségesen fel­használ filmjéhez. — A szerelemről és a for­radalomról, a határtalan oda­adásról és a bátorságról, a legkiválóbb emberi tulajdon­ságokról szeretnék filmet al­kotni — mondotta Koszacsev. Csaknem 25 év telt el az­óta, hogy Leningrád felsza­badult a fasiszta ostromzár alól. A blokád borzalmas hó­napjaiban Pavlov az Állami Honvédelmi Bizottság megha­talmazottjaként dolgozott Le- ningrádban. Feladata volt a város lakóinak és a front csa­patainak élelmezése. Feltárul előtte a város lakóinak mér­hetetlen szenvedése, a létmi­nimum megszerzéséért foly­tatott emberfeletti küzdelem az ellenség állandó tűzharca és lélektani hadviselése köz­ben. A statisztikai adatok, ame­lyek azt bizonyítják, hogyan csökkent hétről hétre a ke­nyér, a zsír, a cukor íejadag­Várostörténeti miniatűrök Házomlás a Kis-Újváros utcában Miskolc sok házát a kapitalista mohóság miatt rossz anyagból építették. Csak a főutcai homlokzatokon korszerűsítettek; mögöttük meghagyták a régit. Így aztán tele lettünk kulisszákkal... Ilyen ház volt a Beloiannisz utca sarkán, az akkori 131-es számú ház, a Klein Vilmosé. A földszinten a saját boltja és Plati- ner Bernát vásáros szabó üzlete, emeletén pedig Rácz Kornél magánhivatalnok lakása. A meltékutcai szárny egy szép napon, 1905 márciusi vasárnapján, össze­omlott. Délelőtt 10-kor, amikor a főutca tele volt sétálókkal. Ráczék szobalánya, hipták Magdolna éppen az ablak függönyeit igazgatta, amikor felkiáltott: — Nagysága, reped a fal! — Utána lerogyott az emelet, rá az egész tetőzet. Ráczné maga tőié emelte a kezét, s ez volt a szerencséje. A mosdó márványlapja a zu­hanó törmelékek között a feje fölött megállt és ez megmentette. A lány azonban a falakkal együtt csúszott. Fél század katona csak délután négyre szaba­dította ki a holttestét. A helyén csak egy földszintes ház maradt, ebben volt a tejcsarnok a mostani bontás előtt. Mi volt még akkor Miskolcon? Szemben a házzal a cifra, szecessziós Singer-épületben „a kis posta", a másik postahivatal és távírda a Hunyadi utca 1. alatt volt található. Javában folyt az orosz—japán háború, építették a diósgyőri vasutat, a Takarékpénztár 200 ezer koronás tőkéjét a négyszeresére emelte; a Schicht szappan és Kiss szerencséje nagy a hirdetésekben. Rátkay Márton játszott a János vitézben és Tihanyi- Sturzer grófnő könyve, mint bestseller aratott sikert: Egy harmincéves asszony fogadalma, finoman kötve 4 és fél koronáért. A Miskolci Napló pedig vezércikkében csodálkozott: „Ki hitte volna, hogy a szervezetlen munkáselemek május elsejére ily hatalmas tömeggé tömörüljenek ...” KOMÁROMY JÓZSEF Lírai kísérlet három tételben CSÁK MISKOLCON Az otthon, ahova most né­hány percré az olvasót kalau­zoljuk, filmklubbá, vetítőte­remmé alakul át néhanap­ján. Tárcái Béla ismert nevű művészfotósa Misknlcnak; az ö lakásán gyakran tartanak baráti vetítéseket, olyan összejöveteleket, amelyek akusztikájukban mások, mint a Rónai Sándor Művelődési Központ szokásos fotótalál­kozói. Mihez is hasonlíthatnánk ezeket a külön vetítéseket? Talán a házimuzsika lehetett olyan bensőséges, összehan­golt és eggyéforrott, mint a Tarcai-lakás filmklubjai. A háziasszony és a három nagy­lány már megszokta, hogy hol az egyik, hol a másik sarok­ból berreg fel egy-egy vetítő­gép, kattan a diapozitív ve­títő automata továbbítója, s szól a muzsika a magnós rá­dió hangszórójából. Most az audio-vizuális él­ményteremtés módozatait próbálgatják, kísérletezgetik a fotóművészek. Mi ez a ne­vében oly választékos nép­művelési forma?, mert hi­szen erről van szó. A fotóklub tagjai az önma­<önyvespolc Megrázó könyv Leningrádról ja — minden szónál híveb­ben tárják elénk a leningrádi blokád napjait. Pavlov a Zrí­nyi Kiadó által kiadott „Le- ningrádiak” című művében nemcsak a rideg tényeket igyekszik elmondani, hanem érzékelteti azt a légkört, amelyben a körülzárt város lakói éltek. Az azóta felnőtt új gene­ráció, amelynek már csak történelem a háború, a lenin­grádi blokád — Pavlov meg­rázó könyvéből megismerheti az ostromlott város védőinek körülményeit, a határtalan bátorságot és szervezettséget, amelyet a város lakói a hosz- szúra nyúlt ostrom rettenetes viszonyai között tanúsítottak. 1 gáért beszélő sok szép egyedi felvételen kívül gyakran ké­szítenek diaképeket is. Ezeket levetítik egymásnak, s rög­tönzött ismertetőt fűznek a képekhez. A forma kissé fá­rasztó, s ezért is volt szükség úi tolmácsolási mód kikísér­letezésére. A tehetségesen komponált, fekete-fehér és színes képe­ket most már zene festi alá; némely programot hangeffek­tusokkal, különböző zörejek­kel láttak el. Nem véletlenül használtuk a program szót, hiszen itt szerkesztett, tuda­tosan összeállított műsorról van szó. Tárcái Béla Lirai kísérlet három tételben című összeál­lítása a címével is jelöli mindazokat a törekvéseket, amelyeket a fotóklub tagjai meg akarnak valósítani. A már említett baráti tár­saság közösen nézte meg az őszről szóló, lírai kísérletet, hallgatta a képekhez illesz­kedő zenét, zörejeket és el­csodálkozott azon, hogy a zene, a zörejek és a képi él­mény együttes hatása milyen beláthatatlan népművelési le­hetőséget rejt magában. Az audio-vizuális diavetítés — mint mondják, Francia- országban honos, hazánkban Miskolcon kísérleteznek vele először fotóművészek. Ennek jegyében született a többi közt dr. Sidló Gábor Ref­lexiók című, Pege-improvi- zációra és Bartók-zenére komponált, az életmegnyilvá­nulásokat logikusan egymás­hoz kapcsoló összeállítása. A perecesi fotóklub hét tagja Mesél a Bükk címmel szintén készített egy audio-vizuális dia-összeállítást. Egyelőre Tárcái Béla Ki- lián-déli otthonának és a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont fotó- és filmklubjának vásznain láthatók ezek a hal­latlan érdekes kísérletek, de bízhatunk benne, hogy az is­meretterjesztés egyre színe­sedő tárháza gazdagodik a kísérlet polgárjoga után. (párkány) A MOZDONY BELÉJÜK ROHANT A nyugat-németországi Tal- heim közelében egy mozdony pályajavító munkások egy csoportjába rohant. Három ember meghalt, kétten súlyo­san megsebesültek. HETVENEN VÍZBE FULLADTAK A közép-indiai Bhopal vá­ros közelében egy autóbusz a megáradt Parvati folyóba fordult. Az első jelentések szerint feltehető, hogy 70 uta­sa a vízbe fulladt. Eddig 22 holttestet találtak. SZÉLVIHAR Három ember meghalt, töb­ben megsebesültek a Dél- nyugat-Svédországban pusz­tító szélviharok következté­ben. A szél több halászt a vízbe sodort. Eddig semmit sem tudnak róluk. Valószínű, hogy a hullámokban vesztet­ték életüket. HAT SEBESÜLT Ismét összetűzések voltak az észak-írországi Belfastban. A fegyveres támadásoknak és a bombarobbanásoknak hat sebesültje volt. Az anyagi ká­rok is jelentősek. EGYMILLIÓ MARKÁS KAR Tűz ütött ki a müncheni Metro egyik alagútjában. A helyszínre vezényelt mintegy száz tűzoltónak több órás megfeszített munkával sike­rült megfékezni a tüzet, amely így is egymillió már­kára becsült károkat okozott. Szerencsére sebesülés nem történt. MEGSÜLLYEDT Elmaradt a 20 millió forin­tos költséggel épített új sik­lósi kenyérgyár átadási ün­nepsége. Az üzemépület olyan nagy mértékben megsüllyedt, hogy már a gépeket is le kel­lett szerelni. A süllyedés ter­vezési hibára vezethető visz- sza. Az ilyen jellegű kár nem egyedülálló Baranya megyé­ben. LÄZADÄS Nigéria nyugati tartomá­nyában lázadás tört ki. Jelen­tős összecsapás zajlott le a lakosság és a rendfenntartó erők között. A szövetségi kor­mány most minden tőle tel­hetőt megtesz a lázadás el­fojtásáért. A SEGÉDPÜSPÖKNEK TISZTÁZNIA KELL MAGÁT Defregger müncheni segéd­püspök nem végez tovább "fő­papi funkciókat, amíg nem tisztázódik háborús bűnössé­gének kérdése — közölte az érsekség szóvivője. PLAKÄTON KÖRÖZIK A brazil hatóságok, fényké­pes plakátokon köröznek 20 felforgatással vádolt sze­mélyt, akik a körözés szerint „veszélyeztetik a nemzet biz­tonságát, bankok elleni táma­dásokban és gyilkosságokban vettek részt”. HALÁLRA ÍTÉLTÉK Egy teheráni katonai bíró­ság távollétében halálra ítélte Bakhtia tábornokot, az iráni biztonsági erők volt főnökét. Azzal vádolják, hogy össze­esküvést szőtt a monarchia megdöntésére és fegyveres felkelést idézett elő Irán és Libanon viszonyában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom