Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-20 / 18. szám

FÉNTEK1 PREMIER V «» • * oros és fekete A húszas stúdió újdonsága A Miskolci Nemzeti Színház évadkezdő bemutatója Hosszú távirat MI RÍMEL KORUNKRA Stendhal világhírű regényé­nek színpadi átköltéséből. el- lenáUl-e a dramatizáló Illés Endrének az irodalmi alko­tás. egyáltalán: dramatizálás- rol van-e szó, követi-e az új mű a Bourbon-rastauráció társadalmi nyomvonalát, a szerelem és a politika egyenlő esélyes-e a színpadon? A láncolatot alkotó és egy­mást teremtő kérdések min­denkiben felötlenek, akik is­merik a regényt, látták az 1934-ben készült filmet, s most találkoztak a Vörös és fekete színpadi változatával. A kérdések természetes egy­szerűséggel apadnak, ha az adaptáló Illés Endre piscatori törekvéseire figyelünk. A fel­fedezés nem lehet más, mint hogy Stendhal anyaga csak „ürügy'’, hogy a korra fogal­mazhasson egy bukásra ítélt magatartásformát, illés End­re szabadon kezeli Stendhal igen gazdag irodalmi tárhá­zát; elhagy, kiemel, felerősít, hozzátesz. Illés szerkesztése és szinte önálló dialógusve­zetése kiszakad a regény hömpölygéséből: egy fesze­sebb, koncentráltabb tartást vesz fel. Az újonnani szerző Julien Söreire figyel, kinek életpéldája koronként előtű­nik s egyben figyelmeztet: aki a népből jön, s karrier­vágyból átlépi a rubikont, el­bukik. Julien Soréi hálószobákon s szalonokon át vezető útja sze­relmi „kettőskötöttségben” is bővelkedik; a választás vívó­dással teli terhét is ráhárítja a szerző, hogy minél változa­tosabb rajzolatú legyen a bu­kás összképe. Illés Endre se­gít abban, hogy Juliért Soréi ne a romantika játékszabá­lyai szerint törjön életcélja felé, s bűnhődjön meg; tár­sadalmi-emberi indokolását adja a főhős cselekedetének. A taszító-vonzó jellemvoná­sok olyan együttesével állunk szemben, amely a kritikai realista dráma sajátja. A Vörös es fekete színpadi változatának nőalakjai a re­gényhez, de a drámához vi­szonyítva is — elnagyoltak. Julien Soréi és De Renalné szerelmi előélete kibontatlan; az egyszeri hálószoba-jelenet után hamisnak érezzük Soréi börtönjelenetbeli szerelmi vallomását, De Renalné vál­lalását. Mathilde és Julien Soréi egymáshoz fűződő kap­csolata is szegényes; érzel­meink nem kapnak zöld utat (de pirosat sem! e szerelem mélységeinek (vagy sekélysé- geinek) felderítéséhez. A Sö­reiben összpontosuló társa­dalmi mozgatórugókon kívül alig-alig van háttér, melyből a Sorelek kinőhetnek. így a főhőst sem vehetjük túlságo­san komolyan, a légritkított térben a cselekvések és indu­latok rendszerint akusztikát- lanok. Végül is a három íelvoná- sos dráma kezdő és végződő szakasza a legszebb, mert e tagolásokban a szerelem az úr. A középső felvonás in­kább a politikáé, de amolyan méricskélő szisztéma szerint. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA há­rom fiatal színész egymásba illeszkedő, gondos játéka okán kelt figyelmet. A szere­pek megtalálták színészeiket, mert% a Julien Soréit alakító Markaly Gábor nemcsak al­katilag eszményi, hanem sze- repépitésben is. Céljának megváltásában melyen em­beri, s ez az alaphang meg­óvja őt attól, hogy figurájá­ban a karriertürtetések klisé­fekete tónusai uralkodjanak el. Szép a törvény csarnoká­ban felhangzó beszéde, általá­ban egyenletes hőfokú az ala­kítása. Gyöngyössy Katalin De Re­na lnéja e színpadi változat­ban csak a színésznő okossága révén kap fényt, életet. A szerzői hansúlyvétést Gyön- gyössy azáltal korrigálja, hogy szűkreszaboit- jelenetei­ben a szerelem, a szenvedés és az önzetlenség olyan vil­lanásaiban részesíti a nézőt, ami már-már a figura meg- írtságát sejteti. Hiányérze­tünk mindössze akkor tá­madt, amikor De Renalnénak Castanede abbé sugalmazásá- ra ki kellett lépnie önmagá­ból. A finom, virágíörékeny- ségű eszközökkel munkál­kodó színésznő a harsány képmutatás három percét nem tudta elénk varázsolni. Balogh Zsuzsa Mathilde-ja a harmadik vonzerő az elő­adásban. A színésznő sugárzó szépsége párosul azokkal az eszközökkel, amelyekkel Ma­thilde, ez a viszonylag elfo­gadhatóan jellemzett leány­alak végső életet kap. Tet­szett kacérsága, romantikus gőgje, állhatatos szerelmi akarása. Talán egyetlen pon­ton, a nagy érzelmi váltás­ban — amikor a gőg és fenn- héjázás játéka a szerelem nagy valóságába csap át — éreztük még kiforratlannak üzenetét. ELISMERŐ ÉS MELEG SOROKAT ÉRDEMEL a szín­házunkhoz szerződött Upor Péter, aki Pirard abbé figu­ráját töltötte meg igaz em­Ma 16.05 perces kezdettel hangzik el először a Kossuth Rádió műsorában a húszas stúdió irodalmi összeállítása, amelyben hat fiatal írót mu­tat be a szerkesztőség. A hat fiatal író, illetve köl­tő: Nádudvari Anna 23 éves novellista. Körmendi Zsuzsa 20 éves bölcsészhallgató, ugyancsak novellista, Leskó László 26 éves kaposvári új­ságíró, Havas Gábor 25 éves pécsi népművelési előadó. Su- monyi Zoltán 27 éves műfor­berséggel. Füzessy Ottó De la Mole márkit, Somló Ferenc De Renall személyesítette meg dicséretesen. Rajtuk kí­vül még számosán fáradoztak a Jurka László által céltuda­tosan, ízléssel rendezett, s a gondolatokat a ma embere számára dúsító előadás sike­réért. Hruby Mária „vörös” és „fekete” jelmezei, Wege- nast Róbert variálható dísz­letei teszik teljessé az érdek­lődésre számot tartó előadás összképét. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Érlelődnek az új műsorszámok BORSODI szvn SÁROSPATAKON ditó és Szentgallay Géza 29 éves novellista. A hat valóban fiatal író tehetséges, de a pálya kezde­tén álló ismeretlen ember, akik műveik segítségével sze­retnének irodalmi és társa­dalmi rangot szerezni. A hú­szas stúdió támogató szán­dékkal adott fórumot a fiata­loknak és a fenti címet Szent­gallay Géza elsőkönyves no­vellaíró kötetéből kölcsö­nözte. Szép Zoitén Perdül a szoknya a Borsodi szvitben. (Szathmáry László felvétele.) Ma este a Rákóeziak egy­kori pátriájában, Sárospata­kon mutatja be műsorát az immár országhatárainkon túl is híres Avas Együttes. A Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont táncosai, énekesei — akik sikeres lengyel útjuk után néhány hétig pihentek — ezzel a fellépéssel kezdik meg az új évadot. A sárospatakiak egyelőre még a már nagy sikert meg­ért régebbi műsorszámokat — a csürdöngölőt, a pántlikázót és a borsodi szvitet — láthat- iák, a próbákon azonban már érlelődnek az új produkciói' is. Nem hiányzik az utánpót­lás sem. Az együttes legfiata­labb tagjai még nem színpad­képesek ugyan, de az együt­test már elkísérik néhányan Patakra, pár nap múlva Er- dőbényére, és drukkolnak a felnőtt csoportnak október 12-én Tokajban, ahol a szü­reti rendezvényeken az Avas több jó hírű hazai népi együt­tessel méri össze az erejét* Testvérvárosunk: Katowice A felszabadulásának 25. évfordulóját ünneplő Len­gyelország örömében mi is osztozunk. Hogy miképpen, erről már többször hírt adtunk. Most a lengyel nép­gazdaság legnagyobb potenciáját képviselő katowicei vajdaság központjáról, testvérvárosunkról szólunk. Katowice az ország délnyugati részén, Krakkótól nyugatra, egy hatalmas iparvidék, kőszén-, vasérc-, cink- és ólombányákkal teletűzdelt táj központja. Ez a terület a lengyel ipari össztermelés több mint egy- harmadát adja, valósággal egyik ipari bázisa a szo­cialista Lengyelországnak, kimeríthetetlen nyersanyag- készlettel. Csupán fémből 16 féle található ezen a te­rületen, ahol város várost követ. Katowice egyike a legszebben rendezett és kiépített lengyel településeknek. Hatalmas parkja, alpesi nö­vényházzal, rózsa- és sziklakerttel, apró tavakkal, a sziléziai állatkerttel, százezer nézőt befogadó stadion­jával, hatalmas strandfürdővel, csillagászati obszerva­tóriummal, kisvasútjával. kötélpályás függövasútjával példaszerűen mutatja a városlakókról való gondos­kodást. * Látványos a város központjában a rondó: Európa egyik legnagyobb aluljárója. A sziléziai városban ele­gáns üzletek sorakoznak, lakosságának száma csak­nem kétszerese Miskolcénak, A Katowice és Miskolc közötti barátság egyszersmind, szimbóluma a lengyel, s a magyar nép ezeréves barátságának. K. 1. reggelig HETVENEZER EMBER BÖRTÖNBEN Az indonéz fegyveres erők­től származó értesülések sze­rint. mintegy 70 000 embert tartanak fogva jelenleg is az indonéz börtönökben az 1965- ös puccskísérletben való rész­vétel vagy kommunista be­állítottság címén. MINDEN ABLAK KITÖRT Ismét bombák robbantak a mexikói fővárosban. Ez alka­lommal az Excelsior című lap szerkesztőségében. A lapnak otthont adó ötemeletes épü­letben minden ablak kitört, az anyagi kár jelentős. Még a szomszédos francia köny­vesbolt is megsínylette a rob­banást. BOTRÁNY Telefon-lehallgatási bot­rány robbant ki az Uruguay-i fővárosban. Lehallgató beren­dezéseket találtak a kor­mányhoz közelálló személyek otthonaiban. A montevideói lapok a lehallgatási ügyet a CIA művének tekintik. LŐFEGYVEREK, TÖLTÉNYEK Healey angol hadügymi­niszter szemlét tartott a bel­fasti brit egységeknél. Láto­gatására mások is számítot­tak, mert a repülőtér közelé­ben egy angol katonai járőr öt lőfegyvert és 500 töltényt talált egy gépkocsiban, öt személyt letartóztattak. RAGADOZOK és Áldozataik A szovjet fővárosban vad­gazdálkodási világkongresz- szust tartottak, ahol új szem­szögből vizsgálták meg a ra­gadozók és áldozataik viszo­nyát. A ragadozók kiirtása maga után vonta áldozataik kipusztulását is. Egyes orszá­gokban már védetté nyilvání­tották a rókát, a farkast, a hiúzt és a barnamedvét. ÍTÉLETIDŐ Nápolyban ítéletidő volt. A városra szélvihar, zápor, majd özönvízszerű eső zúdult. A mélyebben fekvő lakótelepü­lések pincéi vízzel teltek meg. A közlekedés megbénult, a vasúti összeköttetés megsza­kadt. Az ítéletidő emberéletet nem követelt. VÉRMÉRGEZÉS A fokvárosi Groote Shuur kórház közölte, hogy a Dél- Afrika leghosszabb ideje élet­ben levő szívátültetéses pá­ciense, Petrus Smith a vér­mérgezés egy súlyos változa­tában szenved. Űj szíve azon­ban jól működik és aggoda­lomra nincs ok. A HAZUDOZÄS világbajnoka Az amerikai Berlingtonban a hazudozók klubja, O. Holet urat a hazudozás világbajno­kává adatta. Megkapta a „pi­rulás nélkül hazudok” kitün­tetést. Az érmet egész éven át viselnie kell. De Holet úr en­gedélyt kért, hogy az érmet munka közben ne kelljen hordania, ugyanis metodista lelkész. magnetofon EGY KISLÁNYÉRT Egy angol városban a fiatal Thorme házaspár elcserélte kislányát egy modern magne­tofonért. Később megbánták az „üzletet” és most bírósági úton akarják lányukat visz- szaperelni. A bírói döntés na­gyon könnyű lesz: ha egy fia­tal anyának nem jelent töb­bet a lánya egy közönséges magnetofonnál, akkor az ügy­ben világé« az ítélet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom