Déli Hírlap, 1969. augusztus (1. évfolyam, 1. szám)

1969-08-06 / 1. szám

a miskolciaké a szó ÍGY MÁR FOGYASZTHATÓ? A Kilián-déli ABC-áruház- ban vásároltam a minap. A pulton műanyagedényekben ecetes reszelt tormát láttam. Gondoltam, veszek 20 dekát, kóstolónak Ekkor azonban észrevettem, hogy az edények oldalára ragasztott kis cím­kéken ez áll: Szavatosság le­jár: május 20-án. Vagyis már több mint 2 hónapja. Mon­danom sem kell, torma nél­kül távoztam. Másnap reggel tejért men­tem. A tormás tálkákon ismét megakadt a szemem. Egy pillanat alatt felfedeztem, hogy az oldalukról eltűntek a címkék. így most már fogyaszthat­juk? V. D. Kandó Kálmán u. 3. MEGSZŰNIK RETTEGÉSÜNK OKA Évek óta tartó rettegésünk oka szűnik meg, remélhető­leg már a közeli hetekben a Kun Béla utca és a Bajcsy- Zsilinszky utca kereszteződé­sénél épülő automatikus „vil­lanyrendőr” üzembe helyezé­sével. Mi, családanyák na­ponta megújuló félelemmel gondoltunk erre az útkeresz­teződésre. A mind nagyobb forgalom miatt ugyanis isko­lába menő, jövő gyermeke­ink egyre inkább ki voltak téve a balesetveszélynek. S nem csupán a gyermekeknek, de a felnőtteknek is alapos körültekintéssel lehetett csak lelépni a járdáról. Kérem a Tisztelt Szerkesz­tőséget, a Déli Hírlapon ke­resztül is tolmácsolja köszö- netünket az illetékeseknek, s bátran mondhatom, nemcsak a mi, hanem a környéken élő sok száz család köszönetét is. Tóth Imréné Miskolc, Kinizsi utca MIVEL VARRJÁK A RUHÁT? Varrattam egy nyári ruhát a selyemréti női szabó ktsz- nél. A ruha csinos. A varra­tás ára még csinosabb — 260 forint. Nem érdekes, megér­te vagy nem, kifizettem. Azonban az már igen felbosszantott, hogy a szám­lán a fazon- és munkadíjon felül még 4,— forintot, írd és mondd négy forintot felszá­mítottak, cérnaköltségként. Nem az a négy forint plusz a dühítő, hanem a módszer. Számítsanak inkább 265 fo­rintot, de ne tüntessék fel, hogy ők cérnával varrják a ruhát, s ez külön pénzbe ke­rül, amit a kedves megren­delő köteles kifizetni. Most kíváncsi vagyok, hogy a cipész ktsz, ahol egy pár férfi cipőt rendelt meg a férjem, mennyi pénzt kér például külön, a készítésnél felhasznált szögekért, fona­lakért. Ezt a levelet Parker tollal írtam, garantáltan famentes papíron, de költségmegtérí­tést nem számítok fel. K. Józsefné Selyemrél u. FÜRDŐ JEGYET ELŐVÉTELBEN A tapolcai Termálba gyó­gyulni járó idősebb fürdőzők nevében kérem, hogy belé­pőjegyet elővételben — 5—10 darabot — is lehessen válta­ni. Ahogy beérkezik a busz, — különösen borongós, hű­vös időben — a fiatalok megrohanják a pénztárt és bizony, akik lassabban érnek oda, néha félórákig állhat­nak sorba. Az előre megvál­tott jegyekkel nem történhet visszaélés, hiszen kétszer is ellenőrzik azokat. Kérjük, te­gyék lehetővé, hogy előre válthassunk fürdőjegyet, pél­dául a Szabadság fürdő pénz­tárában. özv. Kiss Istvánná ITT-OTT SÁRGA CSÍKKAL Vívóruhát vásároltam 456 forintért a fiamnak március­ban. Az új vívóruhát csak versenyeken használta, a gye­rek, ezért csak most mostam ki először. A ruha tönkre­ment, a bedolgozott vatelin ugyanis nem fehér, hanem színes, összefogta a ruhát Csupa sárga csík a plasztron. A régi ruha vatelinje fehér és az öltözék jól mosható. Ennyi pénzért a vevő jogosan vár a célnak megfelelő, jól használ­ható árut. Az öltözéken a Sportáru Ktsz címkéje szere­pel — írja Kovács Sándorné Miskolcról. Vigyázunk-e a szemünk világára? A kancsalság gyógyítható Meseképet látok — mondja Vozarik Mártika, amint bele­néz az érdekes gépbe, amely a kétszemes látás helyreállítá­sát szolgálja. (Ágotha Tibor felvétele.) Furcsának tűnik a címbeli kérdés? Mindenki igennel vá­laszol rá? Pedig a tények cá­folnak. Azok a tények, ame­lyeket dr. Gát György, a mis­kolci Szentpéteri kapui kór­ház szemészeti osztályának vezető főorvosa így ismertet: Hazánk lakosságának mintegy 3.5—4 százaléka kancsal. Az ilyen szem pedig néhány év alatt tompa látásúvá válik, sőt teljesen meg is vakulhat. Sajnos, országunkban már csaknem népbetegségnek ne­vezhetjük a kancsalságot, — Pedig lehet rajta segíte­ni. Mégpedig: minél fiata­labb korban fordulnak or­voshoz, annál könnyebben. — mondja dr. Gát György. Is­mét tényekkel bizonyítható: a 3—5 éves korú gye­rekek 90 százalékán tudnak érdemben se­gíteni. A 8—10 éves korúaknái ez már csak tíz százalék. A következtetés tehát köny- nyen levonható: lehetőleg még iskoláskor előtt kerüljön sor az orvosi beavatkozásra, a kezelésre. Ez több szempontból is fontos — jegyzi meg a főor­vos. — Elsősorban természe­tesen a gyerek érdeke: ha később elveszti fél szeme vi­lágát, akkor elveszítette plasztikus, vagyis térbeli lá­tását is. Tehát csak síkban lát. És ez olyan veszéllyel járhat, hogy nem választhat bármilyen szakmát, életpá­lyát. Az orvosi kezelés hossza­dalmas, ezért nem korláto­zódhat a nyári, vagy a téli szünidőre. (A tanulásbeli el­maradás hátrányait most nem részletezzük.) Maga a műtét ugyan általában nem tart tovább fél vagy egy órá­nál, de ismétlődhet, az utó­kezelés pedig hónapokat is igénybe vehet. Nem kozmetika] mű­tétről van szó, amint egyesek hiszik. Tehát nem csupán arról, hogy „szép szeme legyen” valakinek, hanem a jó látás biztosításáról. Ez pedig komplex kezelést, nagy irelmet igényel. Türel­met nemcsak a gyerekek, hanem a szülők, gondozónők, pedagógusok, részéről egy­aránt. RUTTKAY ANNA Az erdészek és a kohászok segítségével Játszóterek a Királyasztalon A miskolciak kedvelt ki­rándulóhelyévé lett a Csa- nyik-völgy. Az évek során hagyománnyá vált, hogy nagy nemzeti ünnepeink alkalmá­val sok tízezren találkoznak itt, közösen emlékezve meg az évfordulókról. A szülők gyermekeiket kézen fogva ve­zetik a hatalmas tisztásokra, ahol — ha el is engedik — néhány méteres „látóhatár” szab korlátokat a kicsinyek elé, s az örökös izgalom, hogy el ne vesszenek. Ezeken a gondokon kívánt segíteni a Hazafias Népfront városi bizottsága, amikor javaslatot, s röviddel utána konkrét tervet dolgozott ki a Csanyik- völgy úgynevezett Ki­rályasztal területén lé­tesítendő játszóterek kialakítására. A tervek szerint három játszótéren, a különböző kor­osztályoknak megfelelően — általános iskola alsó, felső ta­gozat, serdülők — 27 féle já­tékot és 37 labdapályát ké­szítenének. A játékok között sokfajta, a bizottság által ter­vezett újszerű, vasszerkezetű játék lesz. A labdapályákon természetesen a focizásra, kézilabdára, röplabdára, de tollaslabdázásra is lehetőség lesz. A gyermekek bizonyára örömmel fogadják majd a ki­jelölt fejelőpályákat is. A Miskolc városi Tanács a szép elképzelések megvalósí­tására 100 ezer forintot biz­tosít. A III. kerületi tanács 50 ezer forinttal — mint te­rületi illetékes hatóság — já­rul hozzá a játszóterek elké­szítéséhez. Ez az összeg ter­mészetesen kevés. A város társadalmi összefogása szükséges, hogy jövő tavaszra fel­avathassák a gyerme­kek paradicsomát. Ez ideig az erdészet aján­lotta fel segítségét a parko­sításhoz, fásításhoz, a Lenin Kohászati Művek pedig a játékok elkészítését vállalta. — Hm, ami azt illeti, kü­lönös jószág ez a munka­könyvi Voltaképpen egyik legszemélyesebb okmányom, legalább annyira, mint a sze­mélyi igazolvány. Mégis azt mondja róla a jog, hogy köz­okirat. Ez persze ismét több­félét jelent. Elsősorban is azt, hogy nem én állítom ki és magam soha semmit sem je­gyezhetek bele. Még kevésbé módosíthatom azt, amit már oda egyszer beírtak. Ügy sej­tem, komoly baj lehet belő­le. Okirathamisítás, vagy — egészen pontosan — közok­irathamisítás. Tyűha! Ezzel nem jó kukoricázni, mert sokba kerülhet. Legalább há­romévi börtön! Hát akkor in­kább nem! — Hogyan is jutok hozzá? Már tudniillik a munka­könyvhöz? Nagyon egysze­rűen. A lakóhelyem vagy ál­landó tartózkodási helyem tanácsának szákigazgatási szerve állítja ki, ha kérem. Viszont amíg munkaviszony­ban állok, a munkaadóm őrzi. Bejegyzéseket is csak ő, vagy ha már nem állok mun­kaviszonyban, a tanács tehet ebbe a könyvecskébe. Nekik szabad, de kötelesek is, mert Bízunk benne, hogy a szép szándék és hasznos kezde­ményezés további támoga- »tásra talál. » (réva) elvégre nem tabu ez a könyv. Valakinek csak vezetni kell, hiszen az élet a munkakönyv felett sem áll meg. — Nem tudom, illik-e osz­tályozni ezeket a bejegyzése­ket? Szerintem a sokféle be­jegyzés közül a legfontosabb az, amit a munkaviszony 'megszűnésével kapcsolatban írnak a megfelelő rovatba. Három ilyen bejegyzés isme­retes: „a munkaviszony meg­szűnt” — „áthelyezve” — „ki­lépett”. Na, ez az utóbbi nem jó bejegyzés. Sok kellemet­len következmény jár vele. De bárhogyan is szűnik meg a munkaviszony, a munka­könyvemet kézhez kell kap­nom. Ha megmakacsolom ma­gam és nem veszem át, írás­ban felszólítanak. Ha még mindig ellenállok, volt mun­kaadóm hat hónapig őrzi, ez­tán megsemmisíti. Erről a végletes cselekményről két példányban jegyzőkönyvet vesz fel. egyet megőriz, egyet vedig a Központi Munka­könyv Nyilvántartónak küld meg. És ha később mégiscsak szükségem leez a munka­könyvre? Üjat kell váltanom. NOVAK ISTVÁN Életünk és a jog Morfondírozás amunkakönyvrő! KOSSUTH RÁDIÓ 12.30: Tánczenei koktél. 13.13: Népi zene. 13.45: Válaszolunk. 14.00: Barokk muzsika. 14.37: Cimbalomszó. 14.50: Mai témák. 15.10: Magyar táj, magyar múlt. 16.06: Operarészletek. 16.38: Ber­lini memorandum. XVII. 17.20: Klasszikus opcrettrészletek. 17.51: Mesélő múzeumok. 18.06: Világ­hírű előadók. 20.02: Stúdió 11. 20.30: Nótacsokor. 21.03: Gondo­lat. 21.43: Könnyűzene 22.20: Tánczene. 22.40: A hazai társada­lomkutatás tapasztalataiból. 23.00: Egy szerelem három éjszakája. 23.30: Népi zene. 0.10: Angol kó­rusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 12.00: Bolíviai népdalok. 12.10: Versenyművek. 13.05: Operarész­letek. 14.00: Kettőtől hatig. 18.10: Hol a határ? 18.50: Könnyűzenei újdonságok. 19.10: Brahms: Ci­gánydalok. 19.25: Üj könyvek. 19.28: Rádióhumoreszk. . 20.25: A tudós macskája. 20.30: Rossini: Teli Vilmos. Közben 21.43: Aki megtalálta a boldogságot. 22.03: Az opera folytatása. TELEVÍZIÓ 18.00: Hírek. 18.05: Riportfilm. 18.35: Miről ír a világsajtó? 18.55: Esti mese. 19.10: Mi, turisták. 19.30: öveges professzor műsora. 20.00: TV Híradó. 20.20: A no­vellairodalom gyöngyszemei. 21.25: George London énekel. 22.00: TV Híradó — 2. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE (f. 4, hn. 6, 8): Velem nem, asszonyom. (K.: Különös melódia.) KOSSUTH (hn. 3, f. 5, f. 7): Dorellik jön. (K.: Utazás Bátho- ryval.) STADION KERTMOZI (8): Az oroszlán ugrani készül. (K.: Az olvasó népért.) TAPOLCAI KERTMOZI (8): Életem legjobb nője. NEPKERTI MOZI (8): Mezítláb a parkban. MÚZEUMOK. KIÁLLÍTÁSOK HERMAN OTTO MtJZEUM (hét- fő kivételével 10—18 óráig): Me­gyénk története — A Bükk élő­világa. HERMAN OTTÓ EMLÉKHÁZ (10—18 óráig): Herman Ottó élete és munkássága. MÁSSÁ MÚZEUM (egész nap). GÖRÖGKELETI TEMPLOM (10 —13 és 15—18 óra között): Mis­kolci görögök művészeti emlé­kei. DIÓSGYŐRI VÁRMÚZEUM (hét­fő kivételével 10—13 és 14—18 óráig). ni. HELYIIPARI TERMÉKKI­ÁLLÍTÁS, Palóczy utcai szakkö­zépiskola (10—19 óra között). Játék a becsülettel Vitatkoztunk. Ismerősöm cinikus henffulatban állította, hogy az emberi becsület már néhány forinttal megingatható. Fogadtunk, én vállaltam a kockázatot... Beavatott társunk, a pénz­tárosnő cinkosan ránkpillant: testes, jól öltözött úr közele­dik a kasszához, vásárlóko­sarát a keskeny pult mélye­désébe helyezi. Egy-két gombnyomás és a gép surrog­va köpi ki a blokkot. A NAGYVONALÚ A férfi szétnyitja elegáns bőrtárcáját, nyugodt elége­dettséggel letesz egy százast. — Negyven, hatvan, nyolc­van, száz — hangzik a meg­szokott számlálás és a jól öl­tözött úr tökéletes nyugalom­mal távozik. Utána sietek: — Uram, a pénztáros szólt, hogy véletlenül tíz forinttal többet adott vissza! — Lehet, én nem számol­tam — válaszol méltóságteljes sértődöttséggel és visszajön velem a boltba. Bizonyíték hiányában is nekem ad iga­zat. Az első tízesem marad. A KISSZERŰ Csinos, elegáns asszonyság lép a pénztár mellé. — Négy negyven, nyolc tíz, három húsz... 30 forint 50 fillér. A visszajáró pénzt árgus szemekkel méregeti. Az „ajándék” tíz forintos láttán szeme megcsillan, s az üzlet­ből tettetett nyugalommal libben ki. A sarkon érem utol. — Csak nem képzeli! — vé­dekezik felháborodottan, s észbe kapva nekem támad: — Legyen szíves és ne molesz­táljon ilyen ócska trükkel! Ha nem tűnik el mindjárt, rendőrt hívok! Teljes kudarc. A CINIKUS A következő „áldozat” egy 28 év körüli, vagánynak tűnő fiatalember, ö már rutino­sabban vágja ki magát: — Ne mondja, tényleg? — fordul felém teátrális csodál­kozással. — Nem is hinné az ember... Különben, ha nem tudná, pénztártól való távo­zás után reklamációt nem fo­gadok el. Fuccs a második tízesnek is. A HIRTELENKEDÖ Op-art ruhás iskolás lány­kára kerül a sor. A cukor, a kenyér, a zsír és a zsemlye­morzsa egyenként vándorol a szatyrába. A visszajáró pénzt felmarkolja, elszalad. Ismerősöm kajánul elvi- gyorodik. Az eredmény 3:1. Már indulunk, mikor a kis­lány újra betoppan. — Tíz forinttal többet tet­szett adni *— lihegi és a pénzt magabiztosan nyújtja a blok­koló masina felé. Most én nevetek. Talán mégis nekem volt Igazam. LAHUCSKY PÉTER Helikopter állomás az Avason A MALÉV miskolci repülőjáratait a korábbi években azért szüntették meg, mert a város elavult légikikötője nem volt alkalmas az újtípusú repülőgépek fogadására. A KPM lég­ügyi főosztálya azonban a megyeszékhelyt is besorolta a ki­építésre kerülő helikopter légiközlekedési hálózatba. A mis­kolci helikopterállomás helyét — az általános és részletes vá­rosrendezési terv szerint — az Avason jelölték ki, a város új repülőterének építését pedig Arnót község határában tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom