Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1896
34 napi eltávozásra, illetőleg az előadások és az előirt gyakorlati foglalkozásokról való elmaradásra csupán az igazgató adhat engedélyt. A szabadságolásról, az igazgató mindenkor jegyet ad a hallgatónak, melyen a nyert szabadság világosan ki van irva. Mindazon hallgató, a ki a szünidő kezdete előtt engedély nélkül eltávozik, vagy a szünidő lejárta után indokolatlanul távol marad a mennyiben ezen mulasztása súlyosabb büntetést nem vonna maga után, az illető félévre a szorgalomból adandó „kevésbé szorgalmas" osztályzattal s ezenfelül, ha az illető tandíjmentességet vagy ösztöndíjat élvezett, ezeknek elvonásával büntetendő. 29. pont. Azon hallgató, a ki az igazgatótól bizonyos megjelölt időre szabadságot nyert, de a nyert szabadságidő lejártára vissza nem jöhetett, köteles tovább kimaradását levélben bejelenteni és indokolni s ha ezt maga nem teheti, tartozik azt szülői által, vagy más megbízott által megtétetni. Ha a szabadságidő letelte után nyolcz napra az igazgatóság meg nem nyeri az illetőtől a közvetlenül vagy közvetve tett jelentést, az illető kilépettnek tekintetik. Az ily mulasztást elkövető s már kilépettnek tekintett hallgató a tanintézet kötelékébe leendő visszavételéért folyamodhatik s e kérvény felett a tanári testület határoz. 30. pont. Ha valamely rendes hallgató általános hanyagságot mutat vagy a rábízott munkát megtagadja, tanári ülés határozat alapján félév közben is ideiglenesen vagy végképpen is kirekesztethetik. 31. pont. A kihágás vagy vétség minősége, valamint az alkalmazandó bünetés fokozata az igazgató, illetőleg a tanári testület által állapittatik meg s a magaviselet miatt nyerendő megrovás a bizonyítványban is kitétetik. A büntetések, melyek kihágás vagy vétség esetén az elkövetőkre méretnek, a következők lehetnek :
