Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1881

2 7) A haszon-állattenyésztés egyes ágainak tiszta jövedelmi kimutatásai, az igás állatok számlái, s illetőleg az igák egységes árának kiszámítása. 8) Az intézeti kertnek pénzügyi számlája. 9) Melioratiók. *) I. Észlelt általános idöviszonyok és ezek befolyása alatt elért eredmények. Az 1881-diki év, mezőgazdasági szempontból, — eltekintve a belvizek által okozott károktól, — általában középszerűnek, a homok gazdaságokra pedig kedvezőnek mondható. Nedves tél után még nedvesebb tavasz következett, mely csapadékteljes időjárás, a növényektenyész ideje alatt folyton tartott, s ez a növények kifejlődésére jótékonyan hatott, habár a takarmány készítésnél érezhető kárt is okozott, és helyenként a kalászos termények megdőlését idézte elő; de sem az üszög, sem a rozsda nem lépett fel érezhetően, s azért piaczi főterményünk, a búza jó, sőt helyenként kitűnő minőségben került a piaezra. Intézeti gazdaságunkban az őszi terményekből repeze és búza jó, rozs középszerű eredményt mutat, — a tavasziak túl nedvesség által sokat szenvedtek, sőt részben kipusztultak, gyöknövények közép, tengeri jó termést adott, takarmány termés mennyiségre jó közép, de minőségre nézve a sok esőzés következtében, rosznak mondható. Legelő egész éven át bőven volt. A belvizek nevezetes kárt okoztak közvetlenül is, de közvetve leginkább az által, hogy a szántóföld alantabban fekvő, tehát legjobb része viz alá kerülvén, müvelés és kihasználás alól elvonatott ugy, hogy sem tavaszi kalászosokat nem vethettünk kellő kiterjedésben; répát pedig — dombosabb szántóföldeink homok talaj lévén — egyáltalában nem sikerült termelni, mely körülmény nem csekély veszélylyel fenyegette kiterjedt állattenyésztésünket, melyet azonban az által sikerült elhárítani, hogy elvettetett 38 hóid, sürü tengerivel, mely után a nyári zöldtakarmány szükségleten kivül 3000 m. m. bevermelt póttakarmány eredményeztetett. *) A kísérleti tér kezelésének eredménye más helyen tárgyaltatván, itt nem érintetik.