Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1881

19 Ellenben terheli a számlát : 26-12 m. m. különféle dara á 5 frt ... 130 frt 60 kr. 5'75 m. m. olajpogácsa á 6 frt 34 n 50 27 m. m. I. rendű széna á 1 frt 50 kr 40 n 50 19 m. m. II. „ zabos bükköny á 1 frt 19 w — 205 m. m. répa á 44 kr 90 n 20 42 m. m. tök 21 — 32 m. m. alomszalma á 20 kr 6 n 40 23 kilogram só á 10 kr 2 n 30 Kezelési költség 30 n — Összes költség : 374 frt 50 kr. E szerint a bevétel többlet : 490 frt 50 kr, és igy a kisorolt öreg jármosökrök ez úton soványon értékesíttettek páronként 245 frt 25 krral. Az ökrök összes élősúlya hizlalás kezdetén volt 2263 kgr. eladáskor volt élősulyuk 2966 klgr. E szerint a fentebbi felemésztett takarmány, melynek szénaértéke 19,950 kgrmot tesz, 703 klgr. élősúly szaporulatot eredményezett; és igy 100 klgr. széna érték eredményezett átlagban 3'5 klgr. élősúly szaporulatot. Az imént felsorolt, az egyes gazdasági ágakat érintő számitásokból kitűnik, hogy az intézeti gazdaság 1881-dik évi 9860 frt 12 krt tevő tiszta jövedelméből az állattenyésztési ágakból a tehenészet javára esik 2433 frt 82 kr, a juhászat „ „ 372 „ 72 „ a sertéstenyésztés javára esik 400 „ 10 , Együtt az állattenyésztés javára esik : 3206 frt 64 kr, és igy tisztán a növénytermelés javára esik . 6653 „ 48 „ Mérlegezvén a végeredményt, az tűnik ki, hogy a tiszta jövedelem nem áll egészen helyes arányban a nyers bevételekkel, t. i. ugy, mint 1 : 2'4-hez, mely körülmény következő okokban találja magyarázatát : 1) A lefolyt évben a belvizek elleni védekezés nagyobb kiadásokat vett igénybe, és ez az üzlet költségét szaporította. 2) A legjobb szántóföldből 20-5 hóid és az egész rét 8 hóid viz alatt lévén, kihasználatlan maradt, mi által a bevétel kisebbedett, végtére 3) habár az intézeti gazdasági üzlet vezetésében a takarékosság mindig szem előtt tartatik, mégis a tanügy magasabb 2*