Svetits-intézet római katolikus leányiskola, Debrecen, 1928

golástól a csapolásig. Majd nyomon kísértük a nagy tégelyekben szállított sistergő nyersvasat a Martin-kemencéhez, ahol az acélgyártás menetét értették meg. Megilletődéssel és félénken meghúzódva nézték a vakító folyamot, amely egy-egy kemen eéből szikrázva, csillagokat szórva izzó folyamként ömlött az óriási harangalakú tégelyekbe, amelyből formákba öntötték n folyékony acélt. Innen a hengerelőbe mentünk át, ahol gyö nyörködve nézegették, hogy a hatalmas izzó acéltömböt mily könnyedén alakította a sok óriási henger, egyrészét kazán lemezzé, másrészét acélsodronnyá. Megcsodálták a munkások ügyességét, akik a tüzes kígyókat fogóikkal újra és újra a henger alá adták. Másnap, 2l-én délelőtt kisvasúton kimentünk Üorsodnádasdra, ahol a vaslemezgyártást néztük meg. Itt közvetlenül láttuk, hogy a vas felhasználásának milyen sokféle gyakorlati alkalmazása van a tetőfedő bádogtól kezdve a konyha-edényekig. Megnéztük a gyár hatalmas elektromos transzformátorát, ahol az Ózdról érkező 30,000 voltos áramot redukálják. Délután a Farkaslyuk nevezetű szénbányába mentünk be. Ez a kirándulás felejthetetlen benyomást'tett a növendékek lelkében, mert a kellemesen izgató villamos kocsikázástól kezdve a bánya mélyében végrehajtott robbantás ijesztő félelméig sokféle érzés hullámzott át lelkükön. A farkaslyuki bánya nagyon alkalmas arra, hogy a szénbányák keletkezését a növendékek megértsék, mert az aránylag csekély vastagságú szénréteg alatt jól láthatták a tengerfenék iszapját, amelyre ráborult a sekély tenger partján tenyésző dús növényzet, amely a vetődés folytán föld alá került. Az élvezetes kirándulás után a növendékek sietve elköszöntek az őket nagyon szívesen fogadó és nagy szeretettel ellátó szállásadóiktól, mert az esti vonattal Putnokra kellett átmenni, hogy onnan indulhassunk majd Aggtelekre. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen is meg ne emlékezzem az ózdi katolikus Oltáregylet elnökségéről és a szállásadó családokról, akik .növendékeinket magukhoz fogadták. Annyi előzékenységet és szeretetet élveztek növendékeink részükről, hogy boldogan újságolta mindegyik, milyen szeretettel viseltettek velük szemben szállásadóik. Putnokon a gazdasági nőiskola igazgatója és egykori gazdasági tanárnőnk, Laczkó Lujza várt bennünket és elhelyezte növendékeinket éjjeli szállásra a gyönyörű intézetben. Sok időt nem szentelhettünk Putnoknak, csak az intézet gazdaságát néztük meg egykori gazdasági tanáraink, Laczkó Lujza és Kerekes Adrienné kalauzolása mellett. Május 22-én reggel 8 órakor két autóbuszra ültünk és Aggtelekre indultunk. Utunk egyik fordulójánál a trianoni határhoz érkeztünk, ahol láthatták növendékeink, milyen természetellenesek a trianoni határok, ahol semmi természetes határjel nem indokolja, miért cseh terület már a trianoni sírkövön túl levő terület, mikor az ugyanolyan jellegű, mint azon erriiL Fájó érzéssel néztük azt a határkövet, amely azonban Nagymagyarország sirkövének nagyon hitvány kő és inkább arra alkalmas, " 24 ••