Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1938

A Dóczi-intézet múltja ós jövője. Intézetünk fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett iskolai ünnepségen, 1939 jún. 13-án elmondotta <lr. Papp Perenc igazgató. Főtiszteletü Püspök Űr! Mélyen tisztelt Közönség! Kedves Tanítványaink! Dóczi-intézetünk e záróünnepélyén mély tisztelettel üdvözlöm a főtiszteletü Püspök urat, intézetünk hatóságait, kedves vendégeinket, szeretettel tanítványainkat, ezek között is különösebb melegséggel intézetünk volt tanítványait, azokat is, akik jelen vannak, azokat is, akik nincsenek jelen, nem lehetnek jelen, de lélekben e nevezetes iskolai év záróünnepélyén bizonyára velünk vannak. A magyar iskola ezévi záróünnepélye kimagaslik a szokásos záróünnepélyek sorából, aminthogy az 1938-—39. iskolai év is sok-sok drága ajándékával kimagaslik az utolsó húsz esztendő szomorú egymásutánjából : az Űr drága esztendeje ez. Az elmúlt év kétszer is megéreztette veletek, kedves növendékek, amit a könyv lapjai olyan igazzá, életté tenni nem tudnak : a történelem beleszólását egyéni, nemzeti létünkbe, a végzet szárnyának suhogását és mindezeken túl, mindezek fölött a Gondviselő Isten kegyelmének bizonyságát. Még jól emlékeztek, jól emlékezünk azokra a könnyes, először aggodalomtól, majd örömtől könnyes napokra, amikor az elszakított országrészek egy-egy darabja ismét hozzáforrt a csonka törzshöz. A tiszta örömnek, az igazság legyőzhetetlenségének meggyőző bizonyságai voltak e napok. Legyetek érte hálásak, rájuk érdemesek. Ügy érezzük, az 1938—39. évvel nemzetünk életében egy új korszak kezdődik, ezért ez iskolai évnek, így ez iskolai ünnepélynek is nemzeti szempontból különösebb értelme van. Intézetünk záróünnepélyének minden magyar iskola ezévi záróünnepélyének nemzeti szempontból e különösebb jelentősége mellett egy egészen sajátos jelentősége is van. A mi iskolánk ebben az iskolai évben töltötte be fennállásának századik esztendejét. Száz esztendő egy intézmény, egy iskola életében nem nagy idő. íme, a mi édes bátyánk, a debreceni Kollégium ebben az esztendőben ünnepelte fennállásának négyszázadik esztendejét, másik két testvérünk : a sárospataki és a pápai Kollégium pedig az 1931. évben, az utóbbi két Kollégium országos, sőt mondhatjuk világraszóló ünnepségek keretében. A magyar református nőnevelés, általában az intézményszerü nőnevelés ilyen fényes múltra nem tekinthet vissza, kifejlődése, nagykorúvá létele a XIX. században történt. így a mi száz esztendőnk a magyar nő-