Kereskedő-társulati polgári fiúiskola, Debrecen, 1929

10 Walthier György. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, a Debreceni Csokonai Kör tagja. Testnevelési főoktató. Zilahi Zoltán. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, a Debreceni Csokonai Kör, a Debreceni Műpártoló Egyesület tagja. IX. cserkészkerület számvizsgálója. 8. Iskolánk tanulmányútja. Iskolánk tanárkara mindig nagy súlyt helyezett a tanulmányi kirándulásokra. A világháború előtt és után minden évben 4—6 napoo hazai és külföldi tanulmányi utakat is rendezett az egy napos kirándulások mellett, igen sokszor az iskola tetemes anyagi támogatásával. E régi, jó szokástól eltérően a nehéz gazdasági viszonyok miatt ez iskolai évben csak két egy-egy napos kirándulást rendeztünk, Az iskolai év elején 144 tanuló részvételével Tokajba és az év végén 150 tanulóval a Nagycserére. Mindkét kirándulás nagymértékben növelte a tanulók ismereteit, különösen a földrajzi és természetrajzi vonatkozásban. 9. Az iskola ifjúsági egyesületeinek működése. A) Cserkészet. Intézetünknél a cserkészetnek már 10 éves múltja van. A csapat 3 őrsből és 20 cserkészből áll. A pénztelenség hatása itt is meglátszik, mert a szülőknek nagyrésze az évi 3 pengő őrsi díjat sem tudja megfizetni, aki megfizethette volna, annak gyermeke nem vált be jó cserkésznek. A pénztelenség oka annak is, hogy nyári táborozásunkat csak a legnagyobb erőfeszítéssel — a legszerényebb keretek között — tudjuk megvalósítani. Pedig kivétel nélkül a csapat minden tagja örömmel várta és várja a nyári táborozást. Voltunk két félnapos és egy egésznapos kiránduláson. Az elmúlt évben 1929. julius 4-től 16-ig báró Kende Zsigmond nagybirtokos kömörői birtokán közös táborozásunk volt a 966. sz. Nagy Sándor Tábornok csapattal. Tábor helyünket igen jól választottuk meg. Sátraink gyönyörű — hatalmas szálfákból álló — bükkerdőben voltak felállítva. Közvetlen a bükkerdő előtt nagykiterjedésű legelő terült el, hol a reggeli tornagyakorlatokat és játékainkat végeztük. Tiz percnyi távolságra pedig a Túr folyó övezte táborunkat, melynek vizében amikor csak lehetett, őrsönként, felügyelet mellett fürödtek cserkészeink. A táborhelyet igen nehezen kaptuk meg, mert a báró csapatomat még nem ismerte. Örvendetesen jelenthetem, hogy cserkészeink jó magaviseletükkel, helyes magatartásukkal úgy a báró, mint a falu népének szeretetét és becsülését kiérdemelték. Éppen ezért a báró úr Őméltósága a legmelegebben kilátásba helyezte, hogy a következő (1930) év aúgusztus havában igen szívesen látja ismét csapatunkat. Ez év folyamán április hó 27-én csapatomat meglátogatta s felülvizsgálta Kozák Lajos kerületi ellenőrző ki a csapat magatartása és tudása fölött a legteljesebb megelégedését nyilvánította.