Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1909
8 magasabb színvonalon, amelyen ifjabb pályatársaiknak kifogástalan példányképekül szolgálhattak volna. Nagy megelégedéssel tapasztaltuk azonban, hogy az év vége felé nálok kedvezőbb változás jelei mutatkoztak. A tanulók testvéries érzületét, valamint intézetünkhöz ragaszkodását és hűségét jellemzi későbbi összetartásuk, mely szerint tízéves találkozásra összegyűltek körünkben 1909. évi augusztus hó 26. napján azok, akik az 1899. évben végezték itt pályájokat; és 1910 július 1-ső napján azok, akik az 1900. évben végeztek. Az előbbi alkalommal a 14 pályavégzeit ifjú közül 9-en, az utóbbival 21 közül 11-en jelentek meg részben családjaikkal. Mind a két esetben a megjelentek régi tanáraikat (Orosz Istvánt, Nagy Józsefet, P. Nagy Zoltánt) fölkeresve, intézetünk iránt hálás érzelmeiknek meleg szavakban adtak kifejezést s kedves visszaemlékezések között derült hangulatban töltöttünk együtt velők pár órát. Az 1899. évben végzettek közül jelen voltak: Bandár Miklós ibrányi, Nagy István földesi, Nagy Sándor érsemjéni, Tömöri Jenő debreceni tanítók (mind a négyen feleségeikkel), Fekete Péter nagyváradi iskolaszéki jegyző, Komlóssy Imre debreceni, Nagy László esztári, újabban karcagi, Sólyom József szentpéterszegi, Törös Károly debreceni tanítók. Az 1900. évben végzettek közül: Kerékgyártó László tépei, Kiss Mihály anti, Kovács Mihály kenderesi, Török István orosházai (mind a négyen feleségeikkel), Fábián István kabai, Mikó Mátyás tyukodi, Mile Ferenc nagybajomi, Nagy Sándor törökszentmiklósi, Szabó Miklós pocsaji, Tolnay János turistvándi, Tóth Sándor debreceni tanítók. Tanulóink buzgóságára jellemző, hogy az ifjúsági egyesületek pénztára javára két iskolai ünnepélyen a mérsékelten megállapított belépti jegyek útján 94 K 38 fillér adományt gyűjtöttek a közönség köréből. Hazafiság tekintetében tiszta magyar itjúságunk különösebb buzdítást nem igényel; legfelebb a túláradó érzelmek mérséklése a tanárok feladata. Igaz hazafias érzületükből következik, hogy bármily körülmények között a hazának minden áldozatra képes, élni-halni kész, hü fiai lesznek szívok utolsó dobbanásáig. 4. A gyakorlati kiképzésA képzés alapjául az ügy természetéből folyólag az általános methodikának és az 1 A gyakorlati képzésre vonatkozólag a tanítóképző-intézeti tanárok országos egyesületének felhívására egybeállítottuk mi is annak idején a nagy fontosságú kérdésben követett eljárásunkat. Ez összeállítás szerint közöljük ^itt gyakorlati képzésünk jelen állapotát.