Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1909

8 magasabb színvonalon, amelyen ifjabb pályatársaiknak kifogástalan példányképekül szolgálhattak volna. Nagy meg­elégedéssel tapasztaltuk azonban, hogy az év vége felé nálok kedvezőbb változás jelei mutatkoztak. A tanulók testvéries érzületét, valamint intézetünkhöz ragasz­kodását és hűségét jellemzi későbbi összetartásuk, mely szerint tízéves találkozásra összegyűltek körünkben 1909. évi augusztus hó 26. napján azok, akik az 1899. évben végezték itt pályájokat; és 1910 július 1-ső napján azok, akik az 1900. évben végeztek. Az előbbi alkalommal a 14 pályavégzeit ifjú közül 9-en, az utóbbi­val 21 közül 11-en jelentek meg részben családjaikkal. Mind a két esetben a megjelentek régi tanáraikat (Orosz Istvánt, Nagy Józsefet, P. Nagy Zoltánt) fölkeresve, intézetünk iránt hálás érzel­meiknek meleg szavakban adtak kifejezést s kedves visszaemléke­zések között derült hangulatban töltöttünk együtt velők pár órát. Az 1899. évben végzettek közül jelen voltak: Bandár Miklós ibrányi, Nagy István földesi, Nagy Sándor érsemjéni, Tömöri Jenő debreceni tanítók (mind a négyen feleségeikkel), Fekete Péter nagy­váradi iskolaszéki jegyző, Komlóssy Imre debreceni, Nagy László esztári, újabban karcagi, Sólyom József szentpéterszegi, Törös Károly debreceni tanítók. Az 1900. évben végzettek közül: Kerékgyártó László tépei, Kiss Mihály anti, Kovács Mihály kenderesi, Török István orosházai (mind a négyen feleségeikkel), Fábián István kabai, Mikó Mátyás tyukodi, Mile Ferenc nagybajomi, Nagy Sándor törökszentmiklósi, Szabó Miklós pocsaji, Tolnay János turistvándi, Tóth Sándor deb­receni tanítók. Tanulóink buzgóságára jellemző, hogy az ifjúsági egyesületek pénztára javára két iskolai ünnepélyen a mérsékelten megállapított belépti jegyek útján 94 K 38 fillér adományt gyűjtöttek a közönség köréből. Hazafiság tekintetében tiszta magyar itjúságunk külö­nösebb buzdítást nem igényel; legfelebb a túláradó érzel­mek mérséklése a tanárok feladata. Igaz hazafias érzü­letükből következik, hogy bármily körülmények között a hazának minden áldozatra képes, élni-halni kész, hü fiai lesznek szívok utolsó dobbanásáig. 4. A gyakorlati kiképzésA képzés alapjául az ügy természetéből folyólag az általános methodikának és az 1 A gyakorlati képzésre vonatkozólag a tanítóképző-intézeti tanárok or­szágos egyesületének felhívására egybeállítottuk mi is annak idején a nagy fon­tosságú kérdésben követett eljárásunkat. Ez összeállítás szerint közöljük ^itt gyakorlati képzésünk jelen állapotát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom