Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1906

9 támadják az arisztokrácia uralkodó és vezető pozícióját, — akkor felébredt benne az arisztokrata, s elnevezte ezt az érzést fajszeretetnek. Kossuth pedig ezzel szemben felállította a demokratikus eszmék alapján a nemzeti egység ideálját, azzal a jelszóval, hogy új elemeket kell teremteni, és amik már megvannak, azokat be kell fogadni. Kossuth a demokrácia törvényeihez képest alulról felfelé, Széchenyi pedig az arisztokráczia törvényeihez képest fölülről lefelé akarja célját elérni. Kossuth szerint a kor jogot követel s nem kegyelmet esd. Széchenyi pedig fölállítja az összes demokratikus elemek ellenében a megbízhatatlansági elméletet. Ez a küzdelem a sajtóban folyik le. A demokratikus elem a Pesti Hírlappal vormlt be a politikába s a közfelfogás mindinkább az egész népet kezdi érteni a nemzet fogalma alatt s nem mint előbb, csak a nemességet. Valóban semmi sem bizonyítja jobban Kossuth nagyságát, politikai éleslátását, mint azon törekvése, hogy a nép milliói bevétessenek az alkotmány sáncaiba, de egyúttal magyar, hazafias szellemmel töltessenek el. — Ez adja a Kossuth névnek azt a varázst, mely alól semmi párt, semmi osztály ki nem vonhatja magát; — amely érvényesül a társadalom minden terén. Mint Jókai megprófétálta még Kossuth éleiében: az élő Kossuthnak voltak ellenfelei túlnyomó számban Magyarországban, a holt Kossuthnak nem lesznek. Minden ember csak azt az ideális alakot fogja látni benne, aki a 48-iki politikai átalakulást előidézte: a, nép, a föld, a gondolat felszabadítóját. • Ezen a téren, az úrbér eltörlése s a jobbágyság felszabadítása körül a legerősebb az érdekek összeütközése, a leglassúbb a haladás; pedig a baj itt a legégetőbb. Az 1831. évi kolera és az 1846. évi galíciai parasztlázadás mindenki előtt nyilvánvalóvá tette azt az irtózatos gyűlöletet és elkeseredést, mely a jobbágyság szívét urai ellen eltöltötte. Még a bátor Wesselényi is megijedt. Ekkor írja Kossuth : az úrbér státus betegséggé lön. Ki kell gyorsan bontakozni, különben a nemesség kaszára kerül és- e nap a magyar alkotmánynak és a magyar nemzetnek is