Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1882

10 természettani és polgári földrajza, a természetrajzi s nép­ismei viszonyokra is folytonos figyelemmel; az egyes föld­részek lerajzolása. K. k. Hanke-Környei. Egyetemes Föld­irati tankönyv. II. Rész. b) Csillagászati földrajzból: Földünk alakja, láthatár, tájékoztató jegyek : egyenlítő, egy közű és délkörök s ezek­re alapított földrajzi szélesség és bosszúság; a föld forgása tengelye körül és az ebből származó tünemények (nap, éj, időkülönbség), a föld keringése a nap körül s innen szár­mazó tünemények (földpálya, évszakok, földövek). A hold mozgása, fényváltozatai. Nap- és holdfogyatkozás. K. k. Ballagi Károly: A földgömb. 7. Ter m ész e traj z. Hetenként 2 órán. — Dr. Török József. Ásványtan. A sók, kovasav, agyag-és mésztartalmú kövek, fémek, éghető ásványok legfontosabb fajainak ismer­tetése alaktani, természettani, vegytani 'sajátságok alapján, az egyes fajok feldolgozása és haszna; a legfontosabb egy­szer ü és elegyült közetek, a föld előállásának elmélete és a rétegek osztályozása kövületek alapján. Növénytan. Egyes alapjelleggel biró növények részletes leirása közben ismertetve a növények alaki válto­zásait, szerveit és ezek működését, táplálkozását és szapo­rodását, különböző alaki sajátságok szerint csoportositva a gazdászati, ipari és más tekintetből fontos növényeket, a természetes rendszer alapvonásait és a Linné rendszerét. K. k. Kriesch János : A természetrajz elemei. 8. Ének-zenetan. — Sz. Nagy Károly m. tanár. a) É n e k. Hetenként 3 órán. Az első évben tanultak rövid ismétlése után minden hangközök eltalálása módja, minden dur és moll scala, — valamint a gyökaccordok kidolgozása s ennek nyomán az énekhez tartozó szept. accordok, ezek elnevezése és szám­jelzése, végül a rhytmikai, hangidomi, dynamikai és hang­sújtani éneklésre vonatkozó gyakorlatok és darabok Sz. Nagy Károly karénekes könyve IV-ik részének tartalma szerint. b) Hegedű. Hetenként 1 órán. A begediitartásról, a hegedü-hurok elnevezése. A he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom