Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1943

3. Az iskola nevelő-oktató munkája. A) Testi nevelés. Testnevelés. Az iskola szellemének megfelelően a testnevelésben inkább a ritmikus mozgásokból felépített tananyag érvényesült. Cél a nőies könnyed mozgás elsajátítása volt. Egészségi állapot. Az egészségi állapot kielégítő volt. A téli hónapokban az egy-két napos hüléses megbetegedések voltak gyakoriak. Négy növendék volt fertőző betegségben. Egy tanulóra átlag 50 órai mulasztás esik. Az iskolaorvosi, intézmény még nincs megszervezve, de folyamatban van. Iskolaorvosunk év elején röntgenen átvilágította a tanulókat és évközben is rendelkezésére áll azoknak, akik rászorulnak. Légoltalom. Az intézetnek három pincéjében van TGS óvóhelye. Ezekben 600 személy fér el. Ez nem elegendő az egész intézet összes tanulói elhelyezésére, ezért zavarórepüléskor a közellakókat haza kell küldeni. A légoltalom legszükségesebb eszközei megvannak, de aí bombázások tapasztalatai azit. bizonyítják, hogy tehetetlenek vagyunk bombabecsapódás esetén. A tanulók a testnevelési órákon megkapták a legszükségesebb légoltalmi oktatásokat. B) Értelmi nevelés. Iskolánk erősen gyakorlati irányú nevelése mellett nagy súlyt helyezett az értelmi kiképzésre is. A tanítás a Katolikus Utasítások alapján folyt. Az idei megrövidített háborús esztendőben nem alkalmazkodhattunk a szabályszerű tanmenethez, hanem minden tárgy tanítása megrövidített tanmenet szerint történt. Ezek elkészítésében a lényegesre való szorítkozás volt a vezető szempont. A ismereanyag átadásában a modern módszer eljárását követtük. A tanulók öntevékenységének igénybevételével, élénk osztályfoglalkoztatással, megfelelő filmek pergetésével elevenné, élményszerűvé tettük az elméleti tanítást. A tanárok gyakran felhasználják a VKM oktató filmjeit a tanulmányi anyag szemléltetésére, elmélyítésére. A kölcsönös óralátogatásokon egymás módszerét iparkodtak megismerni a tanárok. Az igazgató 39 órán, a tanárok 46 órán látogattak. Igazgató látogatásairól naplószerű feljegyzést vezetett és azokról a II. módszeres értekezleten számolt be. A magyar órák keretében nagy gondot fordítottunk a magyarosságra. A növendékek legtöbbet a helyes magyar mondathangsúly és hanglejtés ellen vétenek. Ezt hangos olvasási gyakorlattal próbáltuk kiküszöbölni. De sok a nyelvhelyességi hiba is: így az -e kérdőszócska helytelen csatolása a „nem" tagadó szóhoz egyre jobban elharapódzott, továbbá állandó határozók idegenszerű használata. Ezek ellen a beszédben és írásban való tudatosítással és javítással próbáltunk küzdeni. Renkdívüli tárgyként gyors- és gépírást tanítottunk. Ennek bevezetésére az volt az indok, mert ma már minden üzemben és vállalatban nél10