Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941

6 Az ipari középiskolák hivatása. GALAMB FERENCNEK, az ipartestület elnökének előadása az iskola záróünnepélyén. Amikor az ipari leányközépiskolák jelentőségéről kívánunk szólni, hasznos lesz — mintegy történeti háttérként — a leánynevelés fejlődését röviden vázolni. Leányoknak az eleminél magasabb tokú nevelésére középfokú iskolák a kiegyezés kora után alakultak. Ezek vagy 4-6 éves felsőbb leányiskolák voltak, vagy 4 polgári fölé épített továbbképző tanfolyamok. Egyik sem ndolt képesítést, hanem csak idegen nyelvek tanulásával, irodalmi ismeretek bővítésével, zenévei és mérni háztartási gyakorlattal kívántak hasznos időtöltést nyújtani annak az urilányinak, aki művelődni kívánt. Varrásra és kézimunkára is oktatták ott őket határozott gyakorlati cél nélkül. Abban, áz időben a szülők ezektől az iskoláktól nem vártak kenyérkeresetre képesítést, csak több műveltséget és házias nevelést. A világháború hozta meg o téren a .nagy 'változást. (A katonaiszolgálatra bevonult férfiak helyét nőknek kellett elfoglalniok. Eleinte kisebb képzettségüknek megfelelően megelégedtek szerényebb munkakörrel és csekély fizetéssel. De csakhamar előrelíört az a természetes törekvés, hogy magaslabb állásokat is elérhessenek. Ennek feltétele azonban az volt, hogy magasabb képzettséget is szerezhessenek. Megostromolták tehát a gimnáziumokat, ahova kezdetben mint magántanulók jutottak be. l)e gyorsan követték egymást a leánygimnáziumok is és ,az innen kikerült sok érettségit telt leány elözönlötte az egyetemeket. így 'keletkfezlett a .diplomás leányoknak nagy hada, akik diplomával kezükben most. már állásért, (kenyérért, megélhetésért harcoltak és nem csekély aggodalmat okoztak szülőnek és tanügyi kormánynak egyaránt. Most már mindnyájan belátjuk, hogy a leányoknak a diploma után való futása nem egészséges és nem szerencsés tünete a inai társadalomnak. A mindenáron való egyenjogúsítás a férfiakkal olyan pályára is ösztönzi őket, amely nem felel meg sem testi szervezetüknek, sem lelki igényüknek és női hajlamuknak. De a kenyérkereseti kényszer, a megélhetés aggodalma hajtotta őket a diplomás pályákra, ahol keserű sors várt reájuk. iVÍlyen sokan szédelegtek állás nélkül, Megszületett al »szellemi sziikségmunkás« leánytípus, a gépíró kisasszonyoknak, irodai alkalmazottaknak nagy serege. Még a szerencsésiebb A DOBOS csoport is részvétet keltő volt. Jellemző tünet volt ebben a kiforrási időszakban, hogy leányok tömegesen iratr koztak be a sokszor nehéz fizikai munkát igénylő és nőknek Jegkevésbbé való gazdasági akadémiákra is. Az állásnélküliség ismét rávezette a szülők figyelmét a gyakorlati pályákra. Fjra élednek a világháború előtt felkarolt, de későbben elnéptelenedett leányszakiskolák. Ez a fejlődés nagyobb lendületet akkor vesz, amikor (részben a közönség, részben az iparosság kívánalmainak megfelelően a szakiskolák lassan középiskolákká Silakulnak át, mert ezzel eltűnik v. a nagy akadály, ami a fejlődés útjában állott,