Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1942

A piarista kereskedelmi megalakulásának története. Ma már alig szorul bizonyításra az a ténymegállapítás, hogy nemzetünk éppen úgy, mint az egész világ, megrázkódtatásokkal teli átmeneti időket él. A régi világ tűnőben van és valami új van születőben. A nemzet vonatának, ha nem akar kisiklani, vagy vakvágányra rohanni, sok-sok zötyögős váltón keresztül új vágányokra kell áttérni. Űr és nem úr, egyén és közösség, falu és város, munkaadó és munkás, törzsökös magyar és asszimilált magyar stb., stb. szemléletében és gyakorlatában új vágányokra kell térni és bizony legtöbb esetben ezeket az új vágányokat még le is kell rakni. A taníás-nevelés terén a szükségesnek mutatkozó vágányok közül egyik legjelentősebb a gyakorlati életre, a gazdasági, közgazdasági életre nevelő iskolatípusnak az eddiginél sokkal nagyobb mértékű kiépítése. A nemzeti társadalom tagjai túlnyomóan és egyoldalúan elméleti életpályák felé tolultak és valósággal irtóztak a gazdasági pályáktól, pedig ma már közhely, hogy nincs szükség annyi elméleti képzettségű emberre Magyarországon, de igen nagy szükség van közgazdaságilag képzett egyénekre. Sok-sok gimnáziumnak kell átalakulnia gyakorlati irányú (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi) középiskolává és a nemzet széles rétegeinek kell ezekben elvégezni tanulmányait, mert a nemzet egészének valójában új vágányokra való átjutása sem történhetik meg az ifjúság nevelésének és oktatásának átállítása nélkül. Az elmúlt esztendőkben olyan sokat és olyan gyorsan fejlődtek a dolgok, hogy ezek a gondolatok ma már sokkal szélesebb körben mondhatók felismeréseknek, mint öt évvel ezelőtt. Örülnünk kell rajta, hogy a piarista rend már régebben tisztán látott ezen a téren és méginkább örülnünk kell azon, hogy nemcsak tisztán látott, hanem megvolt benne az elszántság is, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. Négy kiemelkedő irányban kellett megindulni ennek a cselekvésnek: A rendi lehetőségek megteremtése (tanárok átképzése, felszerelések stb.) a diákok felvilágosítása, a szülők meggyőzése, a felettes hatóságok beleegyezésének megnyerése. Az iskolában a fiúkkal folyó megbeszélések, a szülői összejövetelek és egyéni tárgyalások után körlevelet bocsátottunk ki, melyben gondos mérlegelés alapján javaslatot tettünk minden szülő számára, hogy fiának a különböző iskolák közül (gimnázium, liceum, kereskedelmi, ipari, mezőgazda) melyik fajtát ajánljuk. (A körlevelet lásd az öt év előtti gimnáziumi értesítőben.) Mindezek eredményeként a szükséges létszámot nemcsak hogy elértük, hanem még túl is léptük, úgyhogy folyamodnunk kellett a létszám felemeléséért. A felettes hatóságok a legnagyobb örömmel fogadták a rend elhatározását, — hiszen a Kultuszminiszter Űr Őnagyméltósága maga is felhívta az elhatározás kívánatos voltára a rend vezetőségének figyelmét — és így a Hercegprímás Űr Őminenciája a rend hivatalosan előterjesztett kérelmére a . Kat. Középiskolai Főhatóság tagjai véleményének kikérése után a Főhatóság nevében 3137/1938. sz. alatt megadta hozzájárulását ahhoz, hogy a debreceni gimnázium B. osztályainak felső tagozatát (V. B.—VIII. B.) kereskedelmi középiskolává szervezzük át. 1938. augusztus 6-án a gimnázium igazgatójához küídött rendfőnöki átirat idézte a Hercegprímás Űr Őeminenciája enge délyező iratából, hogy „... a Hercegprímás Űr Őeminenciája igaz örömmel üdvözli rendünknek azt a törekvését, hogy vallásos és nemzeti szellemű törek vései körébe bevonja azt az ifjúságot is, mely a gazdasági pályákra készül. 6