Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1940

19 fogunk megismerkedni. Az iskolában különböző ^kalkulációkat és gabona arbitrázs-számításokat fogunk végezni. Különböző gazdaságföldrajzi grafikonokat fogunk szerkeszteni. Megtekintjük Kontsek Géza fűszer- és csemegekereskedését, ahol a fűszeráruk kezelésével, tárolásával, az üzleti berendezésekkel fogunk megismerkedni. Ismertetni fogjuk a kereskedősegédek munkakörét, feladatait. Majd az intézetben dr. Varga divatáru cég tulajdonosa ismerteti a kereskedő ténykedését az alapítától a nagyvállalatig. Ezután címkéket és ártáblácskákat fogunk rajzolni és írni, amelyeket a hazulról hozott tárgyakra igyekszünk majd ízlésesen feltenni, illetve felragasztani. Különböző kamatszámítási segédletek használatával is meg fogunk ismerkedni, sőt készíteni is fogunk ilyeneket. Meglátogatjuk Sesztina Lajos vaskereskedő cég üzletét, kézi és nagyáruraktárát. Megismerkedünk a vas osztályozásával és raktározás módjával. Hallani fogunk a korlátozásokról és a kincstári szállításokról, árlejtésekről. Az Intézetben szerkesztünk különböző illetékszámítási táblácskákat. Táblát készítünk a f, $, d tizedessé való átalakításáról is. Megtekintettük a debreceni Nagyállomás teherpályaudvarát, rendezőjét és fűtőházát. Űtján követjük a feladásra érkezett árut a leadástól az átadásig. Megtekintjük a különböző árupénztárakat. Az iskolában kiszámítjuk egyes áruk szállítási díját. Fuvarleveleket töltünk ki. Megtekintjük a Debreceni Kereskedőtársulat Kereskedő iskoláját. Itt megismerjük a kereskedő képzés módját. Hallani fogunk a tanonc jogairól és kötelezettségeiről. Iskolánkba visszatérve szerkeszteni fogunk tanoncbejelentést, szolgálati bizonyítványt, majd felváltva foglalkozni fogunk egyes áruk eladási módjával, sőt az eladó segéd ténykedését is fogjuk gyakorolni. Megtekintjük a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének Debrecenben lévő üzletét. Itt nyomon követjük az árut a beérkezéstől az eladásig. Megtekintjük a raktárkönyveket, számlákat. Intézetünkben elkészítjük a látott áruk egy része után azok be- és kiszállítási iratait. Végül haszonkulcs számítási gyakorlatokat fogunk végezni. Az utolsó napot a Kereskedelmi Üzemi Gyakorlatok alatt tanultak felfrissítésével, illetve vizsgaszerű számonkérésével fogjuk eltölteni növendékeink kezdeményező készségének fejlesztésére. Készítünk egyszerű hírverő eszközöket, ártáblákat, címkéket, csomagolunk, számlákat szerkesztünk. Illetékeket, kamatot számítunk ki a már szerkesztett táblácskák segítségével. Tarifaszámítások, fuvarlevél kitöltése, rezsi-számítások, haszonkulcs megállapítás, forgalmi grafikon szerkesztése, postai űrlapok kitöltése, £, •$, d tizedessé való átszámításával fognak foglalkozni. Végül pár szóval összefoglaljuk a Kereskedelmi Üzemi Gyakorlatok célját és az elért eredményeket. A II. és III. évfolyam tanulmányi látogatásai. 1941. március 6-án a II. évfolyammal meglátogattuk a Kölcsönös Segélyző Egylet „Folyaszámla" osztályát. Bemutatták a folyószámla nyitásának, vezetésének és lezárásának módját. Végigkísértük a tételek útján a Bank-tanács megszavazásától, illetve betéttől a Folyószámlakönyvi kivonat elismertető megküldéséig. Láttunk több oly levelet, amely a folyószámlái osztály és ügyfél közötti ügyek elintézésére vonatkozik. Ismertették a Pénzintézeti Központ és a revizorok működését. 1941. február 13-án a II. és III. évfolyammal meglátogattuk a Debreceni István Gőzmalmot. Megtekintettük a malom nagyszerű gép- és kazánházát. Majd nyomon követtük a gabona útját a megérkezéstől a liszt