Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1939
Gyakorlati életpályák. Borotvás Nagy Sándor egyet. m. tanár előadása 1940 május 21-én a Szülők értekezletén. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a pillanat és ezek a napok, ha Európa izzó háborús feszültségét és az egymást kergető eseményeket tekintjük, másfelé terelik az érdeklődést, rövidebb lejáratú fegyvertények felé s nem nagyon alkalmasak arra, hogy a nevelés hosszantartó építő munkáján elmélkedjünk. Ha azonban gyermekeink jövőjét kell eldönteni s egy életre szóló irányítást adni, akkor a jól meggondolt pályaválasztás örökké időszerű. Amilyen gyors, sőt lényegénél fogva villámgyors a katona sikeres cselekedete, természettől fogva lassú kell hogy legyen minden nevelő munkája, tehát szülőké és tanároké egyaránt. Gyermekeink testének és szellemének növekedését siettetni sem orvosi eszközökkel, sem nevelői művészettel nem lehet. Az •élet ösztönös erőgyarapodása szabja meg itt a lehetőségeket és a mi irányító, csiszoló, jobbá, tökéletesebbé tevő beavatkozásunk hatalma csak ezeken a határokon belül mozoghat. Az önök gyermekkorában s ifjúkorában, m. t. Hölgyeim és Uraim, kisebb gondot jelentett a pályaválasztás. Igaz, hogy már kezdetét vette akkor is a társadalmi rétegződés eltolódása, cseréje, amely mindig felforgatja és megzavarja a hagyományos pályaértékelést. Ez azonban simább átmenetekben folyt le s nagyjában átmentette napjainkig az 1848-i szabadságharccal s, az 1867-es kiegyezéssel kialakított társadalomgazdasági rendet. Ennek keretében, a benne megszabott adottságokhoz mérten alakult az ifjúság pályaválasztása. Lássuk előbb néhány szóban, mi is volt ez a társadalomgazdasági rend, hogy világosabban megértsük, minek az előestéjén állunk ma. Ismeretes önök előtt, hogy miképen rétegződött a még nem egészen száz éves életkorú magyar polgári társadalom. Volt egy vékony réteg nagybirtokos, születési főnemesség, amely vérében erősen keveredett a nyugati államok főnemességével s a széles rétegek társadalmi áramlásában alig vett részt. így bennünket nem érdekel. Közelebb áll hozzánk a régi középnemesség, amely az 1848 előtti hűbéri társadalom idejében a politikai Magyarországot képezte. Ez is földbirtokából, a mezőgazdasági termelés irányításából élt, azonkívül a megyei s később az állami közhivatalokat szállotta meg, amikor Kossuth jobbágyfelszabadításának nagy társadalmi reformja folytán földjéből kiszorult. A későbbi idők folyamán erősen keveredett az alsóbb iparos és földművelő rétegekből feltörekvő,