Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1927

I. Magyarok Neuchatelben. Közli : Dr. Heger Flóris. Az 1926. évi szeptember hóban Zürichben újraalakult Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület 1927 nyarán tartotta a világháború óta első nyelvi és közgazdasági tanfolyamát a svájci Neuchatelben. E sorok írója a debreceni Kereskedő Társulat, mint iskolafenntartó, anyagi támogatásával vett részt a tanfolyamon, amelyen elsősorban francia nyelvi ismereteit akarta mélyíteni és bővíteni. A tanfolyam magyar hallgatói, többnyire felső kereskedelmi tanárok, Schak Béla dr. udv. tanácsos, ny. kir. főigazgató vezetésével indultak útnak. A társaság 43 tagból állott; ezek közül 34-en voltak tanfolyamhallgatók, a többiek családtagok és érdeklődők. A résztvevők között volt 20 férfi és 23 nő, fővárosiak 32-en, vidékiek 11-en (3 debreceni, 2 győri, 1 makói, 2 miskolci, 1 soproni, 2 szegedi).f A tanfolyamra más államokból (amennyire sikerült megállapítanom) 50-en érkeztek, és pedig Németországból 45-en, Dániából 3-an, Angliából 1, Hollandiából 1 ; svájci 18 volt, így a résztvevők összes száma a családtagokkal együtt 11 l-re emelkedett. Ezek közül tanfolyamhallgató volt mintegy 100. A magyar csoport 1927. július 11-én, reggel indult el Budapestről és még aznap este Salzburgba érkezett, ahol egy teljes napi pihenőt tartott. Ezt az időt a festői fekvésű Salzburgnak és környékének megtekintésére fordítottuk. Másnap tovább folytattuk utunkat megszakítás nélkül egészen Neuchátelig, ahová július 13-án délfelé érkeztünk meg. A tanfolyam ünnepélyes megnyitása július 14-én folyt le az egyetem aulájában, ahol az egyetem és a felső kereskedelmi iskola vezetői, mint a tanfolyam rendezősége meleg szavakkal üdvözölték a tanfolyam hallgatóságát. A megnyitás után megkezdődött a tanfolyam munkája, amely a következő terv szerint volt felépítve : 1. 45 óra francia nyelvi kurzus olyformán, hogy 9 óra jutott nyelvtani anyagra, 15 óra olvasmányra és fogalmazásra, 12 óra stilisztikára és szabadelőadásra, 9 óra kereskedelmi levelezésre. Ez a beosztás természetesen csak alapterv volt, amelynek egyes részeit nem lehetett mindig élesen elválasztani egymástól. Hiányoztak azonban ebből a beosztásból a tulajdonképeni beszéd- és társalgó gyakorlatok, amelyekben több hallgató szívesen vett volna részt.