Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1887

8 Az időmérés legelső eszközeit szintén a terraészetkörében lelte az ember. A forró égöv terebélyes fája, melynek árnyéka kora reg­geltől alkonyig körív alakban terül el annak tövében, volt az első napóra. E kört az ősember egyenlő részekre osztotta s igy határozta meg a nap szakait. Nem hat vissza a történelem világa abba az ős korba, hol a napnak órákra, az évnek hónapokra felosztása kezdődik. I)e hogy napórák, később vizórák és homokórák léteztek, az törté­neti tény. Ezen bár tökéletlen eszközök segélyével Hippareh szerint a régi babyloniaiak Kr. e. 719—720 évben három napfogyatkozást határoztak meg. Yaó khinai császár 2057 évvel Kr. e. az állatövet 28 részre osztotta s behozta a 354 napos holdévet A holdév mellett már akkor is nevezetes volt a napév, mely 365'/ 4 napra terjedt. A persáknál 1260-ban minden negyedik év. szökő évnek vétetett és pedig ugy. hogy minden 33-ik évben 8 szökő év fordult elő. A mi pontosabb volt, mint a Gergely-nap­tár számitása. Ezen utóbbi szerint ugyanis minden 4000 évben egy napot tesz a hiba, a persák évszámítása szerint pedig minden 5000 évben. Az időmérők kezdetleges szerkezete pontosabb méréseket és meg­figyeléseket nem engedett azonban a tudományban. Milyen korszak­alkotó volt tehát Regiomontan tanítványának, Waltlier Bernhardnak a gazdag nürnberginek, találmánya 1475-ben, ki első készített kere­kekre járó órát, vagy legalább ilyennel birt. Azóta bár az angol parlament 2000 font St. jutalmat tűzött ki egy pontos időmérő ké­szítőjének s azt fele részben John Ilarrisson londoniórás el is nyerte; s bár óriási a haladás, melyet az ember a pontosan járó órák töké­lyesitése felé tett, mégis mind mai napig hiányzik a készülék, mely a tudományban oly föltétlenül szükségelt pontos és hibátlan időfel­osztást a lehető legkisebb részletekig mutatná. S ennek oka kétség­kívül nemcsak a szerkezet mechanismusában, mint inkább a fel­osztás tökéletlenségében keresendő. Annyi bizonyos, hogy miként, a számbeli mennyisé­gek mérésénél a tizedes számrendszer, a térbeli kiterjedések mérésnél a tizedes számrendszeren épülő méterrendszer, ugy az idő mérésénél a tize­des időszámítás hasonlíthatatlanul könnyebb és gyor­sabb uton feltűnően pontosabb eredményekre vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom