Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1887

69 A kereskedőt érdeklő közgazdasági tárgyak következő tervezet szerint : a) A kereskedés viszonya az államhoz. Kötheti-e az állam a kereskedés űzését feltételekhez? szabadalmak, egyedáruk, az állam mint magán kereskedő. Mit tehet az állam a kereskedés fejlesztésére? Az uti-, vizi-, rév-, hid-, kövezetvámok és jelentőségük. A városok és tőzsdék jelentősége és természete, b) Yédvám és szabad kereskedés elmélete, c) A közlekedési ügy, az országutak, vasútak, folyóvizek és a tenger jelentősége. A vasútak építésénél és kezelósénel alkalmazandó rendszerek, jelesen : állam- és magánvasútak, az állami kamatbiztositás. A viteldijak elmélete. Posta-, távirdaügy. d) A bank és hitelügy. Az egyes banküzletek természete, a bankszabadság kérdése az egy és több jegybank, a bankjegyfedezet kérdése, e) Biztosítási ágakMi ndez statisztikai példákkal s fővonatkozással hazánkra. 16. Kereskedelmi jogtan. II. évfolyam, hetenként 2 óra. Tanár: Des Cembes Henrik. Tankönyv : a törvény szövege. Bevezetés, kereskedés, jog, kereskedelmi jog fogalma; kereskedelmi jogtörténeti vázlata, külföldi kereskedelmi törvénykönyvek; kereskedelmi jog története Magyarországon, magyar kereskedelmi törvénykönyv átalános ismertetése. Kereskedők, czég, kereskedelmi könyvek, czégvezetők, kereskedelmi meghatalmazások, kereskedelmi társaságok, közkereseti betéti részvénytársaságok, szövetkezet. Kereskedelmi ügyletek, kereskedelmi ügyletek értelmezése, megkötése, teljesítése. III. évfolyam, hetenként 2 óra. Tanár : Des Coinbes Henrik. Tankönyv : Sehnierer Gy. A kereskedelmi jogtan kézikönyve és a törvény szövege. 1. félév. E tárgy előadásánál bevezetésül mindenek előtt a jog alap-fogalmai magyaráztattak meg, és különösen a szerződésekről szóló tan fejtegetteteít. Az általános jog fogalmai után a) a kereskedelmi jog egyes határozatai a magyar törvények szerint, tekintettel a német törvényre; b) a magyar csődtörvény vázlatára.