Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1883

15 dúltak elő egy követ tettek le, vagy pedig egy kőrakást, sokszor csak egy földrakást halmoztak fel; ilyen p. o. az „Árpádhalom" Csongrád megyében a mely azon a helyen halmoztatott fel, a hol Árpád seregei kipihentek, és a mely még jelenleg is fennáll. A népesség növekedésével, de különösen zsarnok uralkodók uralkodása alatt, ily egyszerű emlékkövekkel már nem érték be, hanem a helyett nagy munka erő igénybe vételével és a legszívósabb kitartással és türelemmel óriási építmények emeltettek, mint azt Aegyptomnak legrégibb architektusája példásan bizonyítja. Ezen építmények később híeroglíph jelekkel láttattak el, a melyeknek megoldása jelenleg a legérdekesebb felvilágosításokat szolgáltatja a legrégibb korszakok történelméről. Ezen jelek lassanként betűkkel helyettesittettek ós az irás feltalálását eredményezték. Az irásra előbb köveket és téglákat később a fáknak héját és ezek leveleit alkalmazták. Ezenkívül ólmot, rezet, viaszt fát és majdnem mindent a minek oly egyenes lapu felülete volt, hogy reá betűket vésni lehetett. De még vászon szöveteket is alkalmaztak, mint azt azon szalagok bizonyítják, a melyekkel a múmiák beburkolva vannak. Később ugyan ezen czélra az állatok beleit, ezek bőrét sőt még ezek csontjait is alkalmazták. Mind ezen anyagok lassanként és fokozatosan ki lettek szorítva az u. n. papyrus által, a mely legelőbb Aegyptomban a papyrus nevü növények foszlányaiból állíttatott elő. A papyrus cserjét mocsáros helyen és a Nílus folyó mentén, különösen álló csekély mélységű vizekben találták fel, mert ily helyek ennek termelésére leginkább kedvezők. Hogy mikor jött a papyrus legelőször alkalmazásba? azt biztosan megállapítani nem lehetett. Azonban fellehet tételezni, hogy az 1000 évvel Krístus születése előtt már ismeretes volt. Annyi bizonyos hogy Jezaiás nevü próféta a ki 800 évvel Krisztus születése előtt élt, már említést tesz a papyrus cserjéről. A papyrus a leghosszabb időn át a legfontosabb és legelterjedtebb Írószerek közé tartozott és ettől nyerte nevét a jelenkor Írószere is t. i. a papír. A papyrus-cserjéből a papiros nevü Írószer Plinius szerint következő módon állíttatott elő; u. m. A cserjét tökéletes megérése előtt — a midőn az ínég lágy és szivacsos külön ezen czélra készített tűvel vékony rétegekre vagy hártyákra hasították, és ez utóbbiakat párhuzamosan egymásmellé rakták oly módon, hogy a hártyák élei egymást érintették. Az első rétegre egy második réteget teritettek oly módon hogy ennek rostjai egymást keresztülórték. S végre vizzeli megnedvesités, vagy pedig alkalmas eszközzel való hengerezés által az egészet egy szilárd lappá alakították. Eleinte azt hitték hogy a Nílus folyó vize ragadós tulajdonságú, és ez okozza a rostoknak összetapadását. Ez azonban nem valósult, mert a kísérletek megmutatták, hogy a papircserjében czukornemü ragadós anyag találtatik, a mely dörzsölés vagy nyomás folytán a felszínre jön és akkor oly ragadós mint az enyv. A finomabb papyrus előállítására a cserjének belső, a durvább előállitá-