Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1882
u És nemcsak a forgalmi eszközök tökélyesülése, egyéb indokok is befolyásolhatják a nemzetközi kereskedelem emelkedését. E tekintetben a modern államokban főleg az eszélyes -vámpolitika idéz elő magasabb lendületet. Példa erre Anglia. Itt p. a gabnavámok megszüntetése a társadalmi és közgazdasági fejlődés történetében mélyreható válpontot képez. 1810-ben az angol termények kivitele 48. 5 millió font sterling értéket képviselt, 1820-ban 36 7/ 2 millióra, 1830-ban 38 '/ 4 és 1840-ben 51.., millióra rúgott. A gabnavámoknak erre következett megszüntetésével már 1850-ben a kivitel 71. 5 millió font st. értéket képviselt, 1860-ban 136, 1870-ben 199. 5, 1876-ban a válság legsúlyosabb nyomása alatt 201 millió font sterlinget. Mig a század első évtizedeiben a kivitel fejenkint 1—2 font sterlingre tehető, addig a gabnavámok megszüntetésével 2—4—6—8 fontra emelkedett.*) Itt csak egyetlen jóllehet a világforgalom legbecsesebb, mert legnélkülözhetlenebb, czikkéről van szó; de az összes őstermelési és iparterményekre áll az, hogy az eszélyes kereskedelmi és vámpolitika emelőleg hat a nemzetközi kereskedelemre, ellenben a tévirányok sirját áshatják a nemzeti vagyonosodásnak és egyéni jóllétnek. A kereskedelem statisztikája részletes bonczkés alá vévén az összes termeivényeket, szolgáltat erre nézve legmegbizhatóbb adatokat. A kereskedelmi statisztika ugyanis nemcsak a világkereskedelmi forgalom nagyszabású mozgalmait kiséri éber figyelemmel, hanem azt is megfigyeli: miként oszlik meg az egyes államok kereskedelmi mozgalma a különféle terménycsoportok tekintetében és fürkésző kutatásait az egyes kereskedelmi czikkekre is kiterjeszti s meghatározza az egyes czikkek összmennyiségét, vagyis mindazt, mi a kérdéses czikkből termeltetik. E meghatározás megközelítőleg pontos lehet ott, hol szorosan körvonalzott termelési vidékről van szó; a világkereskedelem legfontosabb czikkeinél azonban (gyapot, szén, nemes érezek, kávé stb.) becslésekkel, melyek feltevéseken épülnek, kell beérnie. Az egyes kereskedelmi czikkek statisztikája meghatározza továbbá a kérdéses czikk behozatali és kiviteli ösz mennyiségét; a termelés és kivitel emelkedését vagy apadását; a behozatal és kivitel irányát. A behozatal és kivitel irányaiban előálló változásokat s ezek okait, melyek a termelési viszonyokban, a közlekedésben és ennek akadályaiban, a fogyasztási vidék közgazdasági helyzetében keresendők. E meghatározásainál a kereskedelmi statisztika mint eszközökre támaszkodik, az őstermelés, ipar, ár-forgalom s az összes nemzetgazdászat statisztikájára, a vám-és kereskedelmi politikára, a politikai és társadalmi élet viszonyainak felismeréséből ineritett tapasztalatokra.**) *) Magyar pénzügy 1083. 8. sz. Élelmezési szerek vámja. **) Haushofer M. i. m. 168. §. 340. 1.
