Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1880
Az európai államok iparviszonyai. Bevezetés. Az ipar közgazdasági jelentősége az, hogy a nemzeti vagyon értékét fokozza; a szellemi mivelődes fejlődésére oly fontos városi élet központosulását előmozdítja; a nyerstermelésre emelő visszahatást gyakorol; a nemzetközi kereskedelmet életre kelti; aminek eredménye viszont a fogyasztás sokszorozódása és a népek szellemi értilközése. Az ipar lufejlése az őstermelés mellett természetes és szükségképes következménye a munkafelosztás elvének; elterjedése azonban szemben a többi keresetágakkal nemcsak a különféle országokban, hanem egy s ugyanazon ország más és más vidékein is különböző mérvű és irányú. A modern ipar teljesen önálló s a középkorétól határozottan elütő jelleggel bir. A modern ipar tömegesen és nagyban termel. Az újkor nagyszerű találmányai, sajtó, szövőgép mindinkább háttérbe szorítják az emberi kéz fáradságos, erő s időrabló munkálkodását; a gőzgép pedig egyéb gépek gyári előállítását tevén lehetővé, még a vizszegény vidékeknek is kellő munkaerőt nyújt. A modern ipar tőmegeges termelése, az ipartermények tömeges, sőt roppant mérvű forgalmát szülte a forgalmi eszközök átalakítása, a közlekedési eszközök csodálatot érdemlő tökéletesítése, a forgalom nyűgös akadályainak lerombolása s a népek politikai és szellemi közeledése által ugy, hogy az egész föld fogyasztójává lőn az egyes vidékek termeivényeinek.
