Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1880

12 4. M ű i p a r. A szép iránti érzék vezeti az embert a művészetre s igy ez szülője egyszersmind a műiparnak. A valódi művészet termékei ritkák, annál elterjedtebbek azonban a műipari termékek, mert a modern ipar minden ágát mélyen hatja át a művészet szelleme. A szövészet a szálak helyezése és a sziliek öszhangzatos csoportosítása által műszüvészet magaslatára emelkedik. A porczellán-, üveggyártás, az arany-, ezüst-, bronz-, és fénymáz-müvek készítése művészi kivitelt igényelnek; sőt a játékszerek készítésénél is a főfigyelem a nemes alakok előállítására irányul; a ruházati iparágak az emberi testalkat szépségeinek fölismerésén alapulnak; az öntött vasból készült fényűzési czikkek, a fa-, nevezetesen bútorgyártás a művészeti megifjodás (renaissance) és góth ízlés gyönyörű idomait keresi fel. A szobrászat és véső művészetek is mindinkább érvényesitik befolyásukat a moderniparban, igy a galvanoplasztikában, keretgyártásban, föszminták és alakok öntésénél, a festészet pedig a porczellángyártásnál, stb. A nyersanyagok szerint, melyeket az ipar árú- vagy kész iparczikké dolgoz fel, megkülönböztetünk: 1) Ásvány ipart, hova a vas, üveg, porczellán, agyagedény-gyártás és részben az építkezési ipar is tartozik. 2) Növényipart, mely a fa-, len-, gyapotipart, stb. öleli fel, 3) Állati anyagokat feldolgozó ipart; ide tartoznak a gyapj u-, selyem, bőripar és vegyészeti ipar több ága. 4) Vegyes ipart, mely nyers anyagát a természet különféle országaiból veszi; ilyen a hajó-, gyúszer-, kocsi-gyártás, stb. A nyers-anyagok iparszerü feldolgozásánál avagy a már feldolgozott gyártmányok további átidomitásánál alaki vagy anyagi, vagy pedig mindkét rendbeli változáson át mennek a nyersanyagok. E szerint megkülönböztetünk erő mű tani, vegyi és vegyes iparagokat. Az erőműtani ipar-tevékenység (Mechanische Technik) körébe tartoznak: a fém- és faipar, fonás, szövészet, papírgyártás, üveg-és agyagáru-készités, szövet-anyagok feldolgozása, bőripar.