Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1875

4 nyen lehet nehezen megtakarított filléreit az életbiztosító társulatnál is elveszteni; a bizalomvesztett embert vajmi bajosan lehet újonnan megnyerni. Tehát nem csak azon alapszámok, melyekből kiindulunk és szabályainkat merítjük, legyenek lehetőleg nagyok, hanem azoknak üzleti alkalmaztatása is hasonlóképen nagyobb szabású legyen, mert csak a nagy számok befolyása alatt nyilvánulhat a veszélyes esetlegesség minél kisebb mértékben. Ha a biztosító társulat oly vidékekre terjeszti ki működését, hol a halandósági viszonyok kedvezőbbek a felvett alapszámoknál, akkor az életjáradékoknál, minthogy a közép életidő az elfogadottnál nagyobb, veszteni fog. a halálra való biztosításnál ellenben, minthogy a halálesetek átlagkésőbben következnek be, nyerni fog. Ha pedig a halandósági viszonyok kedvezőtlenebbek, az ellenkezőt fogja tapasztalni, az életjáradékoknál, t. i. nyerni, a halálra való biztositásnál veszteni fog. Ez által is bebizonyul, hogy a nagyobb körbeni forgalom, hacsak az életképesség főtényezői meg-felelő alaptőke, szakismeret, a közönségbizalma nem hiányzanak, a válságot majdnem lehetetlenné teszi, a netáni veszteség kiegyenlittetvén a nyeremény által. II. Részvénytöke, biztosítási dij, díjtartalék. Az eddigi fejtegetések a helyes számalap, a nagyobb működési körtől tételezik fel a gyakorlati életben várható kedvező eredményt; de ez csak erkölcsi biztosítékul szolgálhat a biztosítani óhajtó közönségnek. Még az eddiginél is nagyobb fontosságú a biztosító társulat anyagi biztosítéka. Ide tartoznak a részvénytőke, a tartaléktőke, a biztosítási dijak, vonatkozólag a díjtartalék és a pénzek biztos elhelyezése. Részvénytőke azon alaptőke, mely az üzleti működés megkezdése előtt a részvényesek által vagy ténylegesen befizettetik vagy ha az csak részben befizettetnék a részvényesek által, a biztosított lelek javára bármikor folyóvá tétetik. A részvénytőkéhez tartozik a tartaléktőke is, mely a részvényesek közt nyereménykép kiosztandó osztalék levonása után a kedvező üzletévek maradványát képezi, és a netalán bekövetkezhető balesetek fedezésére szolgál. A részvénytőke nagyságával arányban állván az anyagi biztosíték, ennek nagyobb vagy kisebb voltától függ első sorban a biztosító közönség bizalma. Az anyagi biztosíték második főneme a biztosítási dijak vagy díjtartalékok helyessége. Végre a harmadik neme a biztosítéknak a pénzek jó és biztos elhelyezése és az üzleti költségek mérsékelt volta. A pénz mikénti elhelyezése nem tartozván jelen munkakörébe, csak annyit akarok e helyen mégis megemlíteni, hogy a biztosított felek érdeke megkívánja, hogy a biztosító társulat tőzsdei üzletekbe ne bocsátkozzék, és hogy egy üzlet szakasz végén csak azon esetre és csak annyi osztalékot adjon a részvényeseknek, mennyi a valósággal elért tiszta nyeremény, ebből is levonva a tartaléktőke számára alapszabályilag meghatározott százalékot. Gyakran lehetett tapasztalni, hogy oly részvénytársulatok, melyek fennen hirdették, hogy tetemes nyereménynyel dolgoznak, és ennek megfelelőleg kisebb nagyobb osztalékokban részesítették részvényeseiket, váratlanul megbuktak. Ez magában nem lenne még oly különös mert nem egy virágzó üzlet dőlt romba váratlan balesetek következtében; de ha ama váratlan balesetnek nyoma sincs és a catastropha mégis