Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1943

28 resztül naponként 3 órát látogattak, mégpedig elsősorban saját szakjuk óráin. E két hét leteltével történt meg végleges beosztásuk vezető tanáraik mellé, akikkel óra előtt és után alaposan megtárgyalták a végzendő anyagot és a követendő módszert, majd a kivitelt. Ezek a megbeszélések alkotják tulajdonképpen a tanítási gyakorlatra való előkészületet. A nyolc osztály teljes mozgási szabadságot biztosított a jelöltek beosztása tekintetében. Mindamellett felhívtuk valamennyi jelölt figyelmét arra, hogy ne csak a beosztott órákon hospitáljon, hanem egész gyakorlati ideje alatt minél gyakrabban keresse fel a többi vezető tanár óráit is. Az egységes iskolai szellem és a komoly tanári munka lényeges feltétele t, i., hogy már kezdő korában megismerkedjék a tanár más tárgyak célkitűzéseivel, anyagával, módszerével — ha csak főbb vonásokban is — és megszerezze a körültekintő, szakfanatizmustól mentes együttes munkálkodás iránt való érzéket- írásbeli óratervekkel készültek a jelöltek annak a tárgynak óráira, amelyből tanítani óhajtottak. Ezek a tanítási gyakorlatok a megrövidített tanév miatt nem voltak olyan bőségesen kiszabhatók, mint máskor, de az előírt 3 hetes időszakot mindig be tudtuk tartani, sőt a legtöbbször túl is léptük s idén is meg tudtuk valósítani azt, hogy másik szaktárgyból is legalább 2 órát, általában pedig 4—5 órát tanított minden jelölt. A 3—4 hetes tanítási gyakorlat utolsó napján tartott próbatanításokon igen gyakran üdvözölhettük egyetemünk bölcsészei karának professzorait. A próbatanítást megbeszélés követte, amelyen egy hivatalos és előre kijelölt bíráló, a vezető tanár, a jelenlevő szakprofesszor és az igazgató fejtették ki véleményüket. — November végétől kezdve bemutató tanításokat is tartottunk. Céljuk a már fent említett egységes tanári munka és egységes intézeti szellem kialakítása volt, ép ezért ezeken az egész tanári testület és az összes gyakorló tanárjelöltek résztvettek. Példaadás kedvéért a vezető tanárok is tartottak bemutató órákat : Dr. Hegedűs Lajos 1943. november hó 24-én az V. osztályban németből és Gyarmathi László 1944. március hó 22-én a IV. osztályban mennyiségtanból. A jelöltek közül hatan tartottak bemutató tanítást, éspedig magyarból Tibori János 1943. december hó 16-án a IV. osztályban, történelemből Tábori György 1943. december hó 18-án és Dr. Rácz Jenő 1944. március 30-án, mindketten a VI. osztályban, földrajzból Szabó László 1943. december hó 14-én a II. osztályban és Dr. Kiss László 1944. március hó 16-án az I. osztályban, németből Varga Lajos 1943. december hó 15-én a VI. osztályban. Ezekkel a bemutató tanításokkal kapcsolatban módszeres értekezleteket tartottunk, amelyeken egyrészt az elhangzott tanítás vétetett bírálat alá, másrészt az illető szaktárgy általános módszertani elvei, sőt továbbmehően a felvetődött pedagógiai problémák is megbeszélés tárgyát alkották. E módszeres értekezletek lefolyása a következő volt : a tanítást végzett jelölt önbírálat alakjában beszámolt azokról a pedagógiai és didaktikai elvekről, amelyek munkájában vezették, órája céljáról és a kivitel sikeréről. Egy előre kijelölt bíráló taglalta azután az elvégzett munkát, de legtöbbször arra is felhasználta az alkalmat, hogy a szakdidaktika egy-egy időszerű kérdését fejtegesse. Ilyen bírálók voltak: Ágotái László, Bárdi Ferenc, Bátory Pál, Domokos Gábor, Tábori György. Majd a vezető tanárok hozzászólásai történtek meg, végül az igazgató összefoglalta az eredményt. Természetesen a jelöltek minden egyéb értekezletünkön is résztvettek, a tanári testület a belső és személyes természetű ügyeket a rendes értekezletek után folytatólagosan tartott zárt üléseken tárgyalta meg. Az év folyamán 27 tanári gyűlést, közülük 16 teljes ülést tartottunk. Az elméleti képzésen kívül súlyt helyeztünk még arra, hogy jelöltjeink gyakorlatilag is bekapcsolódjanak az iskola életébe és megismerjék az iskolai munka minden vonatkozását. Résztvettek az óraközi felügyeletben, istentiszteletekre jártak a tanulókkal és az értekezletek jegyzőkönyveit vezették. Jegyzők voltak : Ágotái László, Bíró Béla, Csapó Gyula, Domokos Gábor, Molnár Lajos, Dr. Rácz Jenő, Szabó László, Szilágyi László és Tábori György. B) A bemutató tanítások nyújtotta metodikai anyag kiegészítésére és egységbe foglalása céljából a velük kapcsolatos megbeszéléseken kívül is tartottunk módszeres értekezleteket, illetve előadásokat. Dr. Ember Ernő 1943. december hó 3-án, az I. félévi módszeres értekezleten „Tantervi utasításaink ősei", Dr. Tóth Lajos 1944. március hó 24-én, a II. félévi módszeres értekezleten „A mennyiségtan és természettan tanításának kapcsolatai", Dr. Pőcze János 1943. november hó 24-én az I. félévi nevelési tárgyú értekezleten „Az iskolai fegyelem és a leventeképzés", Dr. Bada Gyula 1944. március hó 31-én a II. félévi nevelési tárgyú értekezleten „Variációs jelenségek a nevelésben és az oktatásban" címen értekezett. A bemutató tanításokkal kapcsolatban 1943. november hó 26-án Dr. Hegedűs Lajos „A németnyelvi oktatás élénkítésének eszközei", 1943. december hó 17-én Dr. Csinády