Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1942

38 énekeltünk. A vezető tanár a táj- és népkutató munkába való tájékozódáshoz részletesen ismertette Györffy Isván : A néphagyomány és nemzeti művelődés című könyvét s az egyes kérdéseket megbeszélték közösen. Cél az volt, hogy a magyar néppel való kapcsolatokat kiépítsük és megbecsüljük azt a nagy nemzeti értéket, amit néphagyománynak nevezünk. A tájékozódás után a tanulók maguk is könyvismertetéssel foglalkoztak s az Országos Táj- és Népkutató Intézet által ajánlott könyveket mutatták be egymás előtt s hívták fel annak elolvasására és tanulmányozására társaik figyelmét. Hogy az elméleti ismereteket kibővítsük közös látogatást tettünk a Déri Múzeumban, ahol különösen az alföldi magyar nép életére vonatkozó tárgyi emlékeket ismertük meg. Majd a Déri György-féle néprajzi részben képet kaptak a tanulók a magyar nép jellegzetes néprajzi vidékeiről és értékes hagyományairól. — Több tanuló tagja lett a Múzeumbarátok Körének s ott a havi összejöveteleken a legújabb, ebbe a tárgykörbe vágó tudományos művekkel is megismerkedett, s maga is önálló munkakört próbált magának kialakítani. — A nyári nagyvakációban több tanuló a megismert elvek, alapján végez kutatást a környezetében. Az Országos Ifjúsági Táj- és Népkutató Intézet jövő évi pályázatán már ez a csoport is részt fog venni. Az önként vállalkozó tanulók különös szorgalommal, határtalan lelkesedéssel ési jó kedvvel kapcsolódtak bele ebbe a munkába, mely ismereteik bővítésén túl a magyar népi élet igaz értékeinek megismerésére vezette őket és komoly elhatározással kezdték meg a gyűjtőmunkát már is. Az első év eredménye nemcsak kielégítő, hanem a megszokottat jóval felülmúlja s ez által az önképzőkör munkaterülete sokkal szélesebb körűvé fog válni és életszerűbb lesz. A tanulók munkaterülete : Debrecen és környéke, Szatmár, Szabolcs, Bihar és Gömör megye, ahova az egyes diákokat rokoni, illetve származási szálak fűzik s most újra megismerik és jobban meglátják népünk igazi értékeit. 2. Cserkészcsapat. Intézetünk cserkészcsapatát a Magvar Cserkészszövetség Orsz. Intéző Bizottsága 1937. december 18-án tartott ülésén 631. sz. alatt Tisza István cserkészcsapat néven igazolta. Az első évek küzdelmes kísérletekkel teltek el, az 1939—40. és az 1940—41. tanév azonban már nagy eredménnyel végződött: az if júságból kiválasztódott az a fiatal csoport, amely átitatva lelkesedéssel, a cserkészet szellemét teljesen magáévá tette s így a jelen tanévben is már kimagasló eredmény elérésére tette képessé a csapatot. A csapat vezetője dr. Jausz Béla igazgató, szervezőtestületi elnök felügyelete alatt dr. Simon László tanár, mb. parancsnok volt. Munkájában dr. Kiss Árpád tanár, volt parancsnok, dr. Csinády Gerő tanár, volt karcagi parancsnok és Gyarmathy László tanár, volt parancsnok értékes támogatása segítette. A tanulóifjúság részéről példaadó buzgalommal Neudold József VII. oszt. tanuló, segédtiszt, és Szanyi Gyula VII. oszt. tanuló, segédtiszt, a csapat rajvezetői, valamint az alább névszerint felsorolt őrsvezetők vettek részt a szervezés, vezetés és cserkésznevelés munkájában. A csapat ezévi történetének főbb eseményei a következők : A csapat 1942. július 3-tól 13-ig táborban volt a beregmegyei Zánykán 50 taggal. Az első félév a próbákra való előkészületekkel telt el. A próbák anyaga volt a főtárgya a hetenként tartott őrsi és a kéthetenként tar-