Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1941

39 Ez elméleti képzésen kívül súlyt helyeztünk még arra, hogy jelöljteink praktikusan is bekapcsolódjanak az iskola életébe és megismerjék az is­kolai munka minden vonatkozását. Ép ezért rendszeresen végeztek in­spekciót az igazgatói irodában, résztvettek az óraközi felügyeletben, is­tentiszteletekre jártak a tanulókkal, segédkeztek kirándulásainkon, a szertárakban, könyvtárakban és az értekezletek jegyzőkönyveit vezették. Jegyzők voltak : Bagdy László, Balogh József, Bezerédy István, Csányi György, Dr. Csávás István, Gere Lajos, Kluka Sándor, Kotormán István, Kovács István, Lovas Jenő, Medgyessy Pál, Nagy József, vitéz Nábrádi Mihály, Pelsőczy Zoltán, Pókos Ferenc, Pösze Lajos, Rabóczy János, Ta­kács Gyula, Tárnok János, Vári-Olvaszthó Andor. — Az irodai munká­ban külön is segédkeztek : Bezerédy István és Medgyessy Pál. B) A bemutató tanítások nyújtotta metodikai anyag kiegészítésére és egységbe foglalása céljából a velük kapcsolatos megbeszéléseken kívül is tartottunk módszeres értekezleteket, ill. előadásokat. Dr. Kiss Árpád 1941. november hó 7-én tartott módszeres értekezletünkön „A tanulók minősítéséről", Dr. Lessi Viktor pedig az 1941. november hó 13.-i mód­szeres értekezleten a fegyelmezésről értekezett. A bemutató tanításokkal kapcsolatban 1941. november hó 14-én Dr. Némedi Lajos „A rejtvényről, mint a modern nyelvi órák élénkítésének eszközéről" c., 1942. december hó 12-én Dr. Kiss Árpád „Modern taneszközök felhasználása az élő nyel­vek tanításában" c., 1941. december hó 19-én Dr. Simon László „A föld­rajztudomány és földrajztanítás módszerének érintkezési pontjairól" c., 1942. január hó 23-án Dr. Csinády Gerő „A biologia szerepe a valláser­kölcsi nevelésben" c., 1942 március hó 13-án Dr. Simon László „A szak­fanatizmus tudományelméleti hátteréről" c., 1942. március hó 20-án Dr. Madai Pál „Történeti tankönyv, történettanítás" c., 1942. március hó 24-én Dr. Lessi Viktor „A római irodalom, élet és szellem a mai latin­tanításban" c., 1942. április hó 17-én Dr. Kovács Máté „A szülőföld-isme­ret szerepe az irodalmi nevelésben" címmel tartottak előadásokat. — A módszeres értekezletekkel kapcsolatban nem felesleges annak megemlí­tése sem, hogy az igazgató minden egyes próbatanítási megbeszélésen és minden módszeres értekezleten a részletkérdések alapos tisztázása után összefoglaló értékeléseiben vagy hozzászólásaiban arra törekedett, hogy a felvetődött kérdések magasabb szempontokból is megvilágíttassanak és a neveléstudomány átfogó rendszerébe beleillesztessenek. A tanárjelöltek elméleti képzésével kapcsolatban kell megemlíte­nünk azt is, hogy a Tanárképzőintézet elnöksége a jelen tanévtől kezdve az intézet igazgatóját bízta meg a tanárjelöltek számára előírt, heti 2 órás pedagógiai teoretikumok tartásával, miután Dr. Bessenyei Lajos nyug. tanker. kir. főigazgató, aki még a gyakorló gimnázium felállítása előtti idő óta látta el ezeket az órákat, e megbízatásáról lemondott. — A ta­nári munka gyakorlati és elméleti részének kérdéseit fejtegető előadások bő alkalmat nyújtottak arra, hogy a jelöltek átfogó képet nyerjenek hi­vatásuk legfontosabb problémáiról. Ugyancsak a Tanárképzőintézet keretében tartottak előadásodat szakok szerint a tanárjelölteknek : Dr. Jausz Béla „A középiskolai mo­dern nyelvi oktatás módszertana", Barra György „A középiskolai mate­matikatanítás módszertana", vitéz Fehérváry Dezső „A középiskolai latin nyelvi oktatás módszertana", Dr. Éber János az I., Dr. Kovács Máté a II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom