Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1941

17 lam a régi felfogást korszerűen megváltoztató álláspontra helyezkedett, bölcsen követve azokat az irányelveket, amelyeket a nagy világégés után a nemzetek versenye kitermelt. Ezek az Utasítások a nemzetnevelés hármas irányának eszközeire klasszikus tömörséggel és határozottsággal mutatnak rá. Az egészből a nemzetnevelői munkának az a sajátságos jellegű bontakozik ki, hogy az nem külön tantárgy keretében, hanem az összes középiskolai tantárgyak ismeretanyagának feldolgozása közben a tanár és „a miniatűr társadalmat" alkotó osztály közös munkájával zajlik le. így közvetlen rá-, illetőleg kölcsönhatás útján, tankönyvtől független, önálló munka keretében alakul ki a tanítás nemzeti jellege. Ez tárgyanként, a tanár egyénisége és az osztály összetétele szerint változatos színeket mutat, de végül a növendék egységes lelki életének síkján a hazafiúi érzés és a nemzeti gondolat szorosan összefonódó, magasztos összhangjába olvad. Nagyon fontos, hogy az iskolának ezt a nemzeti jövőt biztosító munkáját a család, illetőleg a szülői társadalom figyelemmel kísérje, célját megértve helyeselje és azt a maga nemében pótolhatatlan tekintélyével támogassa. Ki kell még emelnünk, hogy korunkban a nemzet a nevelő eszmény középpontjává, tartalmat és irányt szabó hatalmává azért lehetett, mert szellemi élete magában hordja mindazokat az értékeket, amelyeknek elsajátítása a mindenkori nevelő cél elérésének is nélkülözhetetlen feltétele. Nem kétséges ugyanis, hogy az őszinte, mély keresztyén hittel összefonodó és minden felekezeti torzsalkodást elítélő erkölcsös lelkület, az értelmet megvilágosító tudományos igazságok, a politikai, társadalmi, gazdasági, honvédelmi, művészeti, testnevelési stb. ismeretek legkisebb részletükben és teljes egészükben éppúgy az egyén, mint a nemzet tökéletesedését, erősödését, s így életcéljait munkáló egyetemes nevelő értékek. A nevelő oktatásnak és a nemzetnek szoros kapcsolata éppen ezen oknál fogva már a múltban is természetszerűleg fennállott. Ma azonban a nemzeti érdek, a nemzeti cél minden mást háttérbe szorító, mindent átható uralma folytán ezek az értékek fokozott hangsúlyt, sok esetben nemzeti színt kaptak. De ezenkívül a nemzet sok olyan sajátos, egyéniségéhez kötött, tehát népi életéből fakadó értékeknek is birtokosa, amely különösen alkalmas a nemzet létérdekeit szolgáló lendítő erő kitermelésére. Éppen ezek hatása alatt a nagy nemzeti célok megvalósítását szolgáló új, eleven, tettrekész társadalmi törekvések és azokkal belső rokonságban levő, megalkuvást nem tűrő hazafias szellemi mozgalmak, valamint gyakorlati kivitelükre alkalmas új intézmények keletkeztek. A társadalmi törekvések közül legelőször kell említenünk a trianoni béke után vulkánikus erővel feltörő nemzeti egység gondolatát. Ez első megjelenésekor főként a nemzet politikai felfogásának egységét jelentette a kommunizmussal és a végzetesen kialakult külpolitikai helyzettel szemben. Azonban minél tökéletesebb lett a belső konszolidáció és minél határozottabban kifejlődött a magyarság álláspontja a végső nemzeti célnak : Nagy-Magyarország helyreállításának és a visszaszerzendő magyar értékek megtartásának eszközeire és módszereire nézve, az egység gondolata annál szélesebb alapra helyezkedett. Csakhamar a nagy célhoz méltó, azt elérni és biztosítani egyedül alkalmas szellemi és anyagi erők harmonikus kiépítésének, összegyűjtésének szüksége jelentkezett. Ennek feltétele a nemzet értelmi, érzelmi és akarati életének, valamint 2