Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1941

14 s már a nemzeti jövőt melengető lelki tartalma egyaránt szellemi valóság, a nevelés szempontjából mind a kettő egyenlő fontosságú tényezőnek tekintendő. így a nevelésnek korunkban igen komoly, ámbár még véglegesen ki nem alakult feladatává lett, hogy a fejlődő gyermeki lelket családban és iskolában a nemzeti jövő eszményeivel, életérdekeivel, megvalósításra váró céljaival is megismertessük. A nemzeti jövőt szolgáló feladatok megállapításánál legelső kötelességünk annak eldöntése: van-e a magyar nemzetnek magasabbrendü nemzetközi hivatása, az egész emberiség haladását előmozdító küldetése? Él-e benne ez a küldetéstudat, amelynek munkálását súlyos áldozatokkal végzi? Küldetésének jelentőségét törekszik-e megértetni és elismertetni Európa népeivel? Hogy ilyen magas, nemes, általános emberi célgondolatra nemcsak a politikai, gazdasági és kulturális vezetést kezükben tartó nagyhatalmú népeknek, hanem nekünk magyaroknak is életbevágóan szükségünk van, azt megmutatta Trianon, amelynek legsötétebb éveiben ádáz ellenségeink rólunk azt hirdették, hogy erre az ázsiai barbár népre Európa nemzeteinek nincs szükségük, bennünket az európai kultúra érdekében kiirtásra kell ítélni. Jól tudjuk, hogy a magyar történelem nemzetünk magasztos küldetését évszázados véráldozatok közepette kitermelte, ez pedig épen a nyugateurópai keresztyén műveltség megvédésének, védőbástyájának szerepe lett a keleti barbárság mindennemű veszedelmével szemben. Ennek a küldetésnek következménye a bolsevizmus elleni küzdelem, amely épen most élő példaként bizonyítja, hogy a magyar nemzetnek az emberi művelődés legdrágább értékeit védő, gondviselésszerű küldetése újból esedékessé vált és azt öntudatos áldozatkészséggel be is tölti. Fontos tehát, hogy ennek a magasabb, elvontabb, de létharcunkban igen nagyjelentőségű nemzeti küldetésnek a gondolatát most a megértésre alkalmas konkrét példa alapján minél szélesebb rétegekben tudatosítsuk és nemzeti önérzetünk hatékony alkotó részévé tegyük. A tudatosítás sikere természetesen attól függ, milyen mértékben tudjuk a nemzet lelkébe bevinni azt a szellemi, erkölcsi és anyagi kultúrát, amelynek megvédése reá vár s amelynek befogadásától az egyén és a nemzeti társadalom sorsa, boldogulása egyaránt függ. A magyarság európai küldetésének a nemzeti köztudatba való elmélyítése tehát komoly nemzeti érdek s mint ilyen fontos nevelési feladat a családban és az iskolában egyaránt. A nemzeti jövőt szolgáló másik igen sokoldalú nemzetnevelő feladat a nemzeti kultúrjavak átszármaztatásával kapcsolatosan vár reánk. A mult értékeit, amint láttuk, a nevelők nem adják át válogatás nélkül növendékeiknek. És vájjon mi lesz az értékválogató hatalom? Kétségtelenül a nevelő személyén keresztül érvényesülő korszellem, amely u jövendő eszményeit bizakodva hordozza s mint láthatatlan diktátor irányítja nevelőknek és nevelteknek a lelkét. A kor szellemét igazán csak az érti meg, aki résztvesz a viszonyokszülte szenvedésekben, átéli hiányait, szükségleteit és sóvárogja az eszményi célban ,mint a mainál sokkal tökéletesebb értékben megtestesült változást. A magyar nemzet Trianon óta legyőzött szövetségeseivel együtt testi, lelki pusztulásának szörnyű tragédiáját élte át. Hatása alatt a nemzet lelkében egy mindeneket háttérbe szorító, szentséges nemzeti cél: hazánk integritásának, Nagy-Magyarország visszaállításának olthatatlan