Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1941

11 nek megingathatatlan fundamentuma egyedül a nemzeti mult okosan lemért, bölcsen kiválogatott, örök értékeinek átszármaztatása lehet. Erre sokan azt mondhatnák, hogy kultúrkincsünk tetemes része azonban nem nemzeti, hanem idegen eredetű. Tény, hogy egyetemes kultúrértékeink különböző időben különböző nemzetektől származtak, de amikor abszolutértékük alapján egyetemessé lettek és a nemzetek szellemi kincstárába szétáradtak : a nemzeti lélek velük szemben tanúsított sajátos állásfoglalása, felfogásához való idomitása és felhasználása folytán a nemzet életében történetivé, tehát újból nemzetivé váltak. A nemzetek haladásra törő munkája folyamán keletkező legfrissebb kultúrértékek — azt mondhatnók, modern felfogások — befogadása, asszimilációja feletti döntés állandóan éber, gyakran súlyos küzdelmekkel járó gondja a nemzetnek, mert különösen a szellemtudományok világában keletkezett idegen értékek kritikátlan beözönlése a nemzet szellemi birodalmába az elnemzetietlenedés útját egyengethetik. Épen a nemzeti lét eme legnagyobb veszedelmétől, a lelki közömbösségből eredő elnemzetietlenedéstől való félelem követeli, hogy a gyermek, vagy az ifjú a család és az iskola útján a nemzet szellemi, erkölcsi és anyagi értékeit olyan gazdag, hazafias élmények kapcsán ismerje meg, amelyek őt egész életén át a magyar nemzeti társadalom öntudatos, önérzetes és áldozatkész tagjává teszik. Szükséges, hogy a nemzeti nevelés fontosságának tudata éberen éljen a szülők lelkében egyrészt azért, mert a család zárt körében hosszú ideig elhatározó befolyást gyakorolhatnak a gyermek lelki fejlődésére, de másrészt azért is, mert nevelőeljárásuk szabályozva, ellenőrizve nincs s nevelő munkájuk csaknem kizárólag lelkiismeretüknek tartozó felelősségükön nyugszik. Az ő legfőbb kötelességeik közé tartozik gyermekük hazafias érzésvilágát megindítani, nemzeti érzésüket a legkülönbözőbb lelki tartalmak útján fej- # leszteni, erősíteni. A hazafias érzés legelső és legmélyebb gyökérszálai a gyermek lelkében a család körében alakulnak ki s főként a magyar föld, a magyar ember foglalkozásának, illetőleg a magyar nép életének megfigyelésével, megismerésével kapcsolatosan keletkeznek. A lakóház, a kert, a falu vagy város, a kiránduló, a nyaralóhely földje, annak terménye, szépsége, a földet munkáló, az ipart, kereskedést űző magyar ember verejtékes munkája, áldásért fohászkodó imája, reménysége, aggódása, kitartó munkájának gyümölcse felett támadt öröme, önérzete és még ezer meg ezer hasonló jelenség a lelki ébredés kezdetétől konkrét alakban tárulnak <» gyermek érzékei elé. Tapasztalati ismeretszerzését gazdag érzések, változatos hangulatok s ezzel egyidejűleg a szellemi, erkölcsi és anyagi értékelés végnélküli sora kísérik s mindezek színes szövetéből lassan épül fel a szülőföld, majd a haza fogalma, alakul ki, szilárdul meg a honfiúi, a nemzeti érzés. Ha a család e tömérdek elemből keletkező lelki tartalom fejlesztésében részt nem vesz, vagy azt helytelen felfogásával károsan befolyásolja, később jóvá nehezen tehető bűnt követ el. A szülő legszentebb kötelessége, hogy gyermeke lelkébe kiirthatatlanul bevésse és vele minden áldozatra készen megszerettesse azt a hazát, mely ápol és eltakar s amelyen kívül e nagy világon nincsen számára hely. A föld és a rajta dolgozó magyar nép munkájának tapasztalati megismerése, élményesítése mellett a nemzeti érzés fejlesztése érdekében