Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

20 serdülő ifjú a természetet inkább gyakorlati szempontból értékeli: mint mezőgazdaságot, kertészetet, erdőgazdaságot, bányászatot, állattenyésztést. A felsorolt segítség akkor sem lesz felesleges, csak a hozzátartozó irodalmi segédeszközök, tudományos munkák lesznek mások. S ha az ifjú inkább a szellemtudományok felé fordul érdeklődésével, a gyermek- és kisdedkorában a természet megfigyelésével eltöltött idő akkor sem veszett kárba. Akkor is hozzájárult a lélek tartalmának alapvetéséhez, olyan kincsekkel gazdagítván azt, amelyet más úton sohasem szerezhetett volna meg. Szeme több szépséget látott, fogékonyabbá vált minden szép iránt, mint azé az emberé, aki vak és süket volt gyermekkorában a természet irányában. Olyan érzelmeket ismert meg és táplált lelkében, amelyek megértővé tették mások szenvedése iránt, és fölemelték a legmagasabb érzések világába, a Teremtő trónja elé. Lehet belőle a legszárazabb nyárspolgári pályán működő hivatalnok, lelke mélyén mindig ott fog égni a költészetnek, az örök szépnek egy szikrája, egy lángocskája annak a fenséges fénynek, amely a csillagokkal behintett végtelen égboltról ragyog le ránk. Szondy György dr.