Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1937

7 lan hatással van rája A főhőst szeretnék utánozni, s szavaikban, tetteikben a közelállók éles szeme valamely olvasmány után sokszor heteken át észreveheti a megcsodált mintakép szavait, tetteit. Ámde ez a külsőség elkophatik : megmarad a lélekben a nemesség, jóság, melynek magva az olvasás alatt elvetődött, s ha az évek folyamán más ellenkező hatás ezt a vetést le nem gázolja, meghozza aratását is. Ki tarthatná számon, hogy Dickens Twist Olivér-je és Copperfield Dávid-ja hány nemes elhatározásnak volt már megteremtője, hány ifjúnak adott erőt a rossz társaság, a gonosz példák csábításai ellenében. Ezekben a serdülő években érdeklődik a tanuló a történelem nagyszerű alakjai és eseményei iránt is. Mi tanárok megfigyelhetjük az órákon, hogy amikor a hazai vagy a világtörténelem nagy alakjai kerülnek szóba, és sikeiült megfogni s egységbe vonni a 30—40 különböző lelkialkatú tanuló érdeklődését a nagy ember vagy esemény jelentősége iránt, milyen Iélekzetvisszafojtó csend van az osztályban, milyen láng villan a szemekben. Ezek a pillanatok azok, amelyek egyrészt kárpótlást nyújtanak a tanári munkának a nagy világ előtt alig ismert nehézségeiért és fáradalmaiért, másrészt ugyancsak ezek azok a pillanatok, amelyek rávilágítanak a serdülőlélek egy-egy érdeklődési területére. Kell ennek a léleknek az eszmény, hogy forrhasson, hogy lelkesedhessék. Kell az eszmény, hogy ahhoz mérhesse a maga fiatalos lendületét. Kell az eszmény, hogy ez a lendület ne omoljon még erőtlenül össze, kell az eszmény példának, kell támasznak, mint a futó borostyánnak a fa törzse, hogy magasba törhessen. A történelem nagy alakjai hevítik, de nem részletezi lelkivilágukat. Egy-két jellemvonásuk kielégíti, nagyságuknak legjellemzőbb alkotói. Még nem tud taglalni, részekre bontani, az ok és okozat szoros viszonya is még sejtelmes előtte, de az igazi emberi nagyságot megérzi, nagyra tartja és úgyszólván szomjazza e korban. Kedveli tehát az ilyen könyveket, hőseik sok ideig táplálják képzeletvilágát. A nagy történelmi események leírásait ugyanilyen rajongással olvassa. Sőt összeméri a maga erőit, becsvágyát az eseményekkel : elábrándozik azon, milyen szerepet szeretett volna játszani a leírt történelmi pillanatokban. Képzeletvilága megalkotja a körülmények legkisebb részletét is, lelkében látja a helyszínrajzot, a bokrokat, patakokat, az utakat, dombokat, az épületeket, s a szereplő személyek szinte személyes ismerősei lesznek. így válik a történelmi esemény a jól megírt ifjúsági olvasmányok révén a tanuló emlékezetének sokáig megmaradó képévé, tudásának soha el nem mosódó, legfeljebb tudat alatt lappangó elemévé. A fejlődő gyermeki lélek a természet jelenségeit is újra felfedezi. Keresi az olyan könyveket, amelyekben feltárul előtte a természet nagy világa. De még a regényesség az ő természetszemléletének fő tényezője. A különlegességek vonzzák. Megcsodálja a leírásokban a növényeket, amelyek nagyságukkal vagy éppen végletes kicsiségükkel, levélzetükkel, virágjukkal eltérnek a megszokottól. Érdekli őt az exotikus állatok rajza, a zsiráfok, elefántok,