Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1936

5 négyosztályos polgári iskolát engedélyez. így érthető meg, hogy amíg hazánk megcsonkításakor mindössze 240 enemű intézetünk maradt, pár év múlva már s hozzá egyre növekvő misszióval — 412-ről beszélhettünk. — De ép ilyen nagy lendületet adott Klebelsberg gróf az iskolánkívüli népművelésnek is azáltal, hogy mindenütt ahol tehette, népkönyvtárakat állít fel, bennük a földműves és iparos munkásság értelmi színvonalát emeli, általuk pedig, ha mindjárt közvetve, a magyar mezőgazdaság és ipar versenyzőképességét fokozza. Mert fanatikusan hitte és hirdette, hogy a változott viszonyok közt „elsősorban a műveltség számunkra a legnagyobb honvédelem" és hogy az egészséges politikai demokráciát — amiről manapság anynyit beszélünk — előbb egészséges kultúrdemokráciának kell megelőznie és biztosítania. Oly államférfiúi gondolatok, melyeknek nagy horderejét ma sem lehet egy pillanatra sem szemelől tévesztenünk. Hasonló rokonszenvvel fordult az ö alkotó szelleme, — oldalán két kongeniális államtitkárával, Komis Gyulával és Szily Kálmánnal, — a hazai felső- és középfokú oktatás kérdései felé. Amott, amikor új hajlékot emel az elűzött kolozsvári és pozsonyi egyetemeknek ; befejezi a debreceni és szegedi klinikai telep építését; felállítja az elvett ógyallai helyébe a svábhegyi csillagvizsgálót; életre hívja a tihanyi biológiai és a lágymányosi geofizikai intézeteket, az Országos Gyűjteményegyetemet, a külföldi (bécsi, berlini, zürichi, római és párizsi) Collégium Hungaricumokat stb. Emitt, a középiskoláknál meg, hogy csak a legfontosabbakat érintsem, amint a gimnázium és reáliskola közé egy új iskolatípust, a „reálgimnáziumot" iktatja (1921. évi XI. tc.) és hogy külön törvényben gondoskodik a középiskolai tanárképzésnek új és nagyszabású rendjéről... Mi már ez az új és nagyszabású rend, mélyen tisztelt Közönség, amelyet Klebelsberg Kuno olyan körültekintő gonddal fogalmazott meg ? Az 1924. évi XXVII. tc. 6. §-a, amely kimondja, hogy minden hazai tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kara a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter felügyelete alatt gondoskodik arról, hogy a középiskolai tanári pályára készülő hallgatók négy évi egyetemi pályafutásuk alatt szaktudományuk minden ágazatával tervszerű tanulmányi rendben megismerkedhessenek. Hogy enemű munkásságuk kiegészítésére, valamint avégből, hogy jelöltjeink a középiskolai oktatáshoz szükséges gyakorlati készséget megszerezhessék, minden tudományegyetem, így a debreceni mellett is Tanárképzőintézetet állít fel. Ennek a céljait szolgálják: egyrészt a tanári pályára készülők számára kijelölt egyetemi, másrészt a tanárképző kebelében hirdetett előadások és gyakorlatok. Aztán a tanárképzőintézeti gyakorló-gimnázium vagy annak létesítése előtt más, a minisztériumtól engedélyezett középiskola, melyben a most jelzett tanfolyam után a jelöltek legalább egy évet gyakorolni kötelesek. E gyakorló-iskola célját, mélyen tisztelt Közönség, e pillanatban talán nem kell bővebben magyaráznom, mert voltakép benne van már a nevében, hogy módot nyújtson a tanárjelölteknek arra, hogy napi munkájukban a nevelés és oktatás elveit gyakorlatilag megvalósítva szemlélhessék és hogy a tanításban és a fegyelmezésben maguk is önálló kísérleteket tehessenek. Ami azonban nem azt