Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1936

21 8. Valláserkölcsi nevelés. Az 1935: VI. törvénycikk végrehajtási utasítása hangsúlyozza, hogy a valláserkölcsi nevelésnek egészen át kell hatnia az iskolai életet. A tanártestület valamennyi tagja nemcsak az utasítások rendelkezésére, de egyéni meggyőződése szerint is minden alkalmat megragadott arra, hogy a valláserkölcsi érzést a tanulókban fejlessze. A tanári kar a keresztény vallásfelekezetekhez való tartozás tekintetében vegyes összetételű, éppenúgy, mint növendékeink is. De ahogy a tanárok körében — bár mindegyikük öntudatosan éli a maga vallási életét — a felekezeti harmónia tökéletes, ugyanez a tapasztalatunk növendékeinknél is: felekezeti béke, megértés és szeretet uralkodik közöttük. Ezért örömmel állapítjuk meg, hogy tanulóink valláserkölcsi érzése és magaviselete első iskolai évünk folyamán kedvező színben mutatkozott be, és ez megadja annak a reményét, hogy a következő tanulógenerációk is az idei gárdához hasonulnak. — Az iskolai vallásoktatás eredménye örvendetes. — A tanévet mindhárom vallású tanulók istentisztelettel kezdték meg, ugyanígy fejezték be. Évközben vasár- és ünnepnapokon a római katholikus tanulók kis létszámuk miatt a felsőkereskedelmi fiúiskola római katholikus tanulóival együttesen vonultak a plébánia-templomba szentmise-hallgatásra. Intézetünk részéről a felügyeletet részben tanárok, részben gyakorló tanárjelöltek felváltva gyakorolták. — A reformátusok a Nagytemplomba jártak, télen pedig az egyetemi istentiszteletekre ugyancsak tanári és gyakorló tanárjelölti felügyelettel. Néhány esetben az iskolában volt az istentiszteletük. A reformáció emlékünnepét is megülték. — Az evangélikus tanulók hittanáruk felügyeletével az ev. templomba jártak istentiszteletre. — Április hó 5—7. napjain a római katholikus tanulók számára lelkigyakorlatok, a református tanulók számára csendes napok tartattak. A róm. katholikus tanulók az év folyamán többször járultak közösen a gyónás és áldozás szentségéhez, a reformátusok pedig urvacsorát vettek. Megjegyezzük még, hogy a református hitoktatást mind az I., mind az V. osztályban a felettes egyházi hatóság megbízásából május 12-én Dr. Hajdú Gyula egyházmegyei tanácsbíró figyelte meg. Ugyancsak a református tanulók évvégi hittani összefoglalásán Balogh Béla egyházrészi tanácsos elnökölt. 9. Hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek és megemlékezések. A magyar középiskolának mindig erős oldala volt a hazafias nevelés. A törvény is a valláserkölcsi alapon álló nemzeti érzésű magyar ifjúság kitermelését tűzte ki célul. A mi fiatal iskolánk előtt a törvény intencióin kívül a magyar középiskola régi tisztes hagyományai lebegtek, amikor a hazafias gondolatot nem mereven, nem kényszerítésként, hanem önként értődőleg ápolta, és éltető légkörré tette. Nemcsak a hazafias ünnepek adtak alkalmat az ifjúság hazafias érzésének növelésére, hanem minden tantárgy tanításában ott volt a hazafias szellem, legtöbbször névtelenül, megnevezetlenül, de a lényeghez kapcsolódottan. A magyar olvasmányok, a történelem, földrajz, de a természetrajz, mennyiségtan, rajz, testnevelés, vagy más tárgy tanításában is ott lengett a hazafias gondolat retorikai frázis nélkül, a tények célszerű csoportosításával, vagy a belőlük