Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1942
teri rendeletre 5 hetes szünet következett a fűtőanyaggal való takarékosság céljából. Iskolánk erre nagyon rászorult, mert a leggondosabb előrelátás és törekvés ellenére sem sikerült beszerezni egész évi tüzifaszükségletünket. A tanítás újból való megindítása után első teendőnk volt, hogy a tananyag összevonásával pótoljuk az elmaradást Ennek hasznát az iskolai év korábbi befejezésére érkezett rendelet kiadásakor éreztük. Ilyen módon sikerült elvégezni az egész anyagot, ha ismétlésre kevesebb idő maradt is. Célkitűzésünkből sikerült az ifjúság komolyabb magatartását elérni. A tanulók átérezték az idők komolyságát, együttéreztek a nemzet nagy küzdelmének hőseivel. Szűkebbre szabták szórakozásaikat. Lelkesen gyűjtöttek a sebesült honvédek részére szeretetadományokat. Kiemelkedő jótékonyságuk továbbá, hogy egy sokgyermekes családnak házhoz juttatása érdekében az intézet más tagozataival együtt 3000 P-t gyűjtöttek össze és ezt az összeget az ONCSA által nyújtott családi ház törlesztési összegeként fizették be. A gyűjtést folytatni akarják, amígcsak a ház teljes árát le nem törlesztik. Értelmi nevelés terén az 1934:XI t.-c. alapján készített gimnáziumi tanterv fokozatos bevezetés útján eljutott a VIII. osztályba Az új Tanterv és Kat. Utasítás beható megismerésére törekedtünk, hogy annak szellemét életre keltsük az egész vonalon. Az oktatás vezető gondolata a nemzeti élet, a magyar nemzetiség behatóbb ismerete és megbecsülése volt. A magyar irodalom tanításában ezt a célt Zrínyi Miklós és Vörösmarty müveinek mélyreható tárgyalásával kívántuk elérni. A történelmi tanításban nemzeti hivatásunk tudatosítását szolgáltuk, hogy a folyó nagy világmérközésben eligazítsuk növendékeinket. Az idegen nyelvek tanításában a beszédkészség fokozására törekedtünk. Az olasz nyelv tanára, Kacsala Mária Aszteria a mult nyári szünetben állami ösztöndíjjal Olaszországban végzett nyelvi tanulmányokat beszédkészségének tökéletesítése céljából. Tanáraink közül többen nyári tanfolyamon vettek részt : Dr. Hoszták Mária Kornélia a K. T. F. által rendezett magyar nyelvi tanfolyamon, Hont Mária Karmela, Debreceni Mária Edit és Nemes Mária Albertin a debreceni nyári egyetem német nyelvi tanfolyamán. A testi nevelést hátrányosan befolyásolta a testnevelő tanár hosszabb betegszabadsága. Miniszteri rendelet folytán tornaünnepélyünk elmaradt. Értekezletek. Nevelő és oktató munkánk elveit, módozatait a tanári értekezleteken tárgyaltuk meg. Ezeknek egyik fontos törekvése az volt, hogy a tanári testület munkájában az egyöntetűséget biztosítsuk. Az értekezleteket a Rendtartás előírása szerinti időben és tárgysorozattal tartottuk. Kiemelkedő tárgyait soroljuk itt fel: Alakuló értekezletünket aug. 29-én tartottuk. Ezen az igazgató a háború folytán reánk váró külső és belső nehézségeket ismertette és ezekből vonta le iskolánk idei célkitűzéseit: a lelkek edzése a bajok türelmes és hősi elviselésére,, önkéntes lemondások gyakorlása, a lelki egység szolgálata az osztályközösségben és az intézet keretén belül. Oktató munkánkban a Lanmenet pontos betartását sürgette az elmaradások elkerülése végett. Az első módszeres értkezleten a tanárok az egyes tantárgyak óraszámának és tananyagának csökkentése folytán tanmeneleiknek megfelelő átalakítását tervezték el. A második módszeres értekezlet tárgyai voltak: Hoszták M. Aquinata előadása „Háborús kérdések és oktatások" címmel. Arról értekezett, hogyan kell eligazítani növendékeinket azokban a háborús kérdésekben, amelyek őket is izgatják és amelyekre feleletet várnak. Kacsala M. Asztéria ,,Az ifjúság és a mai élet nagy kérdései" címen az eszmeáramlatok mai bonyodalmas zavarában kívánta megmutatni a helyes, kivezető utat. Kiemelte, hogy az ifjúság ne merüljön bele túlságosan a változó eszmék tanulmányozásába, hanem ezeken felülemelkedve mélyedjen el tanulmányaiba, mert minél jobb és alaposabb felkészültséggel lép ki az életbe, annál biztosabban fogja megtalálni a helyes utat. Alkalmazta erre Széchenyi mondását: az emberek és népek harcában mindig a tanultabb győz. Első nevelési tárgyú értekezletünkön Hoszták M. Kornélia a verstanulás nevelő értékéről beszélve, ismertette Sik Sándornak ilyen tárgyú előadását. Kacsala M. Asztéria ismertette olaszországi tartózkodása alatt az olasz iskolaügyről szerzett benyomásait. A második nevelési értekezleten Hont M. Karmela ,.A nemzet jövője és a lányok" címen értekezett. Kiemelkedő gondolata: a magyar jövő világossága ás hajnala csak akkor derül fel, ha ifjúsága belső, lelki állapota nemesbül. Ez ma egyrészt a hősiesebb munkvállalásban nyilvánul, más6