Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1941

20 osztály áprilisban., a IV. osztály májusban tartott osztályértekezletet. Mindkét esetben a továbbtanulás lehetőségével ismertették meg a szülőket. Az első általános szülői értekezllet az idén december folyamán volt, ezen Düppong Mária Wilhelmine rávilágított az iskola és a szü'lői ház közötti .ellentétek okaira. A nagy érdeklődéssel fogadott ismertetése után a szülők tudakozódtak a, szaktanároknál gyermekeik tanulmányi eredménye után. A második általános szülői értekezletet április 15-én tartottuk. Simányi Anna előadó tanárnő rámutatott azokra a fontos hatásokra, amelyeket a környezet gyakorol a fejlődő gyermek lelkére. Elsőrendű szerepe vam itt a szülői ház, az otthon szellemének. A harmómSfaus családi élet legfőbb biztosítéka a gyermek egészséges lelki fejlődésének. Majd a tágabb értelemben vett környezet: a város, utca, színház, mozi nagyon ártalmas hatásaira hívta fel az előadó tanárnő a szülők figyelmét. Végül tanácsokat adott arra nézve, hogyan biztosíthatják a szülők gyermekeik egészséges lelki fejlődését a sokféle nehezein ellenőrizhető határok) mellett is. A sizíilők a hozzászólásokban, mint sokszor, most is szűkszavúak maradtak. Annál inkább igyekeztek négyszemközt érdeklődni gyermekeik magaviselete és tanulmányi előmienetele iránt. Tanári értekezletek. Alakuló értekezlet szept. 1-én volt. Ezen igazgató a II. világháború által teremtett és a jövőben várható helyzetből kiindulva vázolta intézetünk tanárainak és tanulóinak kötelességeit. Ezek: felelősség- és kötelességérzet, áldozatos munka, a lelki egység megőrzése. Ébren kell tartanunk a tanulókban azt a készséget, hogy míg honvédeink a harctéren küzdenek a hazáért, mi Itthon a ímünka harcterén küzdjünk áldozatosan és lemondással. Nevelés terén még közelebb kell jutnunk a tanulók lelkéhez, kézben kell tartani őket, hogy gátat vessünk a kitartás^ ernyesztő káros befolyásoknak. Tanításban pedig szigorúan alkalmazkodjunk a tanmenetek előirányzásához, hogy esetleg bekövetkező külső akadályok ellenére is elvégezhessük feladatunkat. Első módszeres értekezleten Hont M. Karmela ismertette Réthelyi Oszkár: Gyakorlati útmutató a magyar nyelv tanításához c. könyvének a >xnyelvművelő munka« c. fejezetét. Ennek alapján a tanári testület elhatározta, hogy fokozottan fogja serkenteni a taniulókat a szép és tősgyökeres kifejezések gyűjtésére, valamint az idegenszerűségek kiküszöbölésére. Hoszták M. Kornélig a VII. osztály új tantervét ismerttette, megjelölte a rokon tárgyak érintkező pontjait, hogy a tanmenetekben a vonatkoztatást könnyebb legyen szem előtt tartani? Ugyanitt ismertették az ifjúsági körök vezető tanárai idei célkitűzéseiket és megállapodás jött létre a rendkívüli tárgyak tanításában. Második módszeres értekezleten igazgató ismertette a K. T. F. hozzászólásait kerülete középiskoláinak alaküló és módszeres értekezleti jegyzőkönyveihez. Majd Debreczeni M. Edit értekezett: Az ügyességek szerepe a művelődésben címmel. Ha," tározat: minden, tárgy keretében buzdítsuk a ítanulókat a rajzok, minták, levelezőlapok képek gyűjtésére. Itt igazgató ismertette észrevételeit az I. félévi írásbeli dolgo*zatokról és látogatásain szerzett benyomásairól. Első nevelési tárgyú értekezleten Kacsala M. Aslztéria ismertette a Kat. általános és részletes tantervi utasításnak az iskola neVqJő munkájáról szóló fejezetét. Majd foglalkoztunk a lelkigyakorlat rendjének megállapításával, a Gyermek balbalesetelleni biztosításával. Második nevelői értekezleten Simányi Anna tárgyalt a világnézeti nevelés kérdéseiről. 1