Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1941

7 Szent László. Szent Lászlót nagyváradi sírjában úgy temették el, hogy mellén Krisztus keresztje, mellette pedig legendáshírű csatabárdja feküdt. Jelkép ez;:! a kereszt és a kard örök egymásrautaltságának jelképe. Szent László életében mindkettő nagy szerepet játszott, mintegy példázva a régi igazságot: a kard szerezte meg a hazát, de a kereszt tartotta fenn. Szent László karddal a kezében szolgálta a magyarság ügyét. Elsősorban mint lovag vonja magára a világ figyelmét. »Gyönvörű ábrázatú, erőskurú, oroszlánizmú« ifjú. Daliás termetű, aki »válltól magasb mindeneknél.;< Bátor katona, igazi hős. Huszonkétéves korában megnyeri a cserhalmi ütközetet. Már az első rohamban egyszerre négy kúnt vág le rsatabárdjával. Híre-neve bejárja nemcsak az országot, hanem egész Európát. így történt, hogy a Szentföldre induló első kereszteshad őt kéri fel vezérének. Kár, hogy a halál 1095f-ben ennek az elvál' lalásában megakadályozza. A Szent István utáni időkben nagy veszedelem fenyegette az akkor még gyenge magyar kereszténységet, főleg a kunok és bessenyők részéről. A pogányság kezdett újra tért hódítani a hazában. Szent László kemény kézzel küzdött ellene ós sikerült is kiirtania a pogányságnak még a magját Ss. Dicső győzelmeivel az ország függetlenségét és önállóságát biztosítja. Rövid 18 éves uralkodása alatt mind területben, mind hatalomban naggyá tette hazánkat. Hogy mekkora távlatokban tudott gondolkozni, mutatják hódításai, főleg a déli végeken. A magyarnak már akkor tengerre volt szüksége. Éleslátását bizonyítja a lakatlait területek benépesítése északon, keleten és a Temesközben. Van adatunk arra is, hogy amikor VII. Gergely pápa IV. Henrik néinet császárt 1088-ban kiközösítette, a német rendek Szent Lászlót válsztják meg császáruknak, de ő ezt a választást nem fogadta el: »el nem ment egy tapodtat sem, mert csak magyar akart maradni.« Szent ^László nemcsak karddal a kezében, hanem Krisztus keresztjével is szolgálta nemzetének ügyét. Tudta, hogy aki maga nem ég, az másokat sem tud lángra lobbantani. Azért elsősorban a saját életét szabta a tökéletesség példaképéhez, Krisztushoz. Átimádkozott éjtszakák, megbőjtölt napok, nagylelkű adományok, templomok, kolostorok emelése, szegényeknek osztott alamizsna, keresztényi megbocsátás és szeretet voltak azok az eszközök, amelyek »jámbor«, »kegyes,<, »szent« királyt faragtak belőle. A középkori himnusz szerzője egyáltalán nem túloz, mikor öl Szent Kerályok közt drágalátos gyöngynek, csillagok közt fényességes csillagnak nevezi. Könnyű volt most már ezekután folytatni azt a munkát, amelyet Szent István megkezdett. Életével, példájával és egyházias szellemben hozott törvényeivel