Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1936

az erőtlenek gyengeségeit." 1 Lelkünkre köti, hogy a vétkezőt ne tart­suk ellenségnek, hanem úgy feddjük meg, mint testvért. 2 Végül a szelíd­ségben és türelmes bánásmódban megerősít az a gondolat, hogy az Isten kegyelme nélkül nem vihetjük sokra a jellemre való nevelésben. „Mert Isten az, aki bennünk az akarást és a véghezvitelt egyaránt mű­veli a jóakarat szerint." 3 Ajánlja, hogy egyénileg bánjunk az emberek­kel, de mindenkivel szemben legyünk türelemmel: „feddjétek meg a nyughatatlanokat, bátorítsátok a félénk szívűeket, gyámolítsátok a gyen­géket, legyetek türelmesek mindenki iránt." 4 A nevelő lélek erényeinek koronája a szeretet, amelyről soha senki szebben nem írt, mint Szent Pál. A korinthusiakhoz írtI. levélnek 13. fejezetében hatalmas lendülettel, mély lélekismeréssel zengi el a szeretet himnuszát: „Szóljak bár az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha sze­retetem nincsen, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cim­balom .. és ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt.. ha szeretetem nincsen semmi sem vagyok... és adjam bár át testemet úgy hogy elégjek: ha szeretetem nincsen, semmit sem használ nekem.'^Tö­rekedj etek a szeretetre"" — buzdít bennünket, mert „Az ismeret fel­fuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít." 7 Ez a szeretet nem múló ér­zelem, hanem mély, az ember egész gondolat- és érzelemvilágát átható, maradandó állapot. Ez a szeretet nem gyengeség, még csak nem is gyen­gédség, hanem állandó jótakarás, kemény maga-felejtés, a nevelő-élet minden gondját, törődését magába olvasztó isteni lendítő erő. Amikor Szent Pál a szeretetről ír, az Isten- és emberszeretetet érti alatta és helyesen, mert a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. A modern pedagógiák hirdetnek emberszeretetet, humanizmust, de ezt elválasztják a szeretet forrásától, az Istentől. Pedig isten-szeretet nél­kül a humanizmus nélkülözi azt a páratlan gyöngédséget, mely egy­úttal erő és lelkesülés is. Az istenszeretet adja azt a gazdag szeretet­energiát. mely sürgeti az embert, hogy az embertestvér szolgálatára ál­dozza magát s tudjon mindent eltűrni és elszenvedni, tudjon minden­kinek mindene lenni! Erre a nagy, örökkévalóságot és emberleikeket átfogó buzgóság­ra tanít meg bennünket Szent Pál tanítása és példája. Érezzük, hogy írásai nemcsak az emberi bölcseség meggyőző szavaiból, hanem a Lé­lek és erő bizonyítékából származnak. Ezért 1900 év távolsága sem homályosított el semmit belső igazságából. Nagyszerű, a világtörténe­lemben páratlanul álló egyénisége pedig mindig szuggesztív erővel fog hatni minden kor emberére s biztatva szól a XX. század nevelőihez is: „mint gyermekeimnek mondom: Tárjátok ki ti is szíveteket!" 8 Hoszták M. Kornélia •fr 1 Róm. 15, 1. 2 Tessz. II. 3, 15. 8 Filip. 2, 13. 4 Tessz, I, 5, 14, 6 Kor. I. 13, 1-2, c Kor. I. 14, 1. 7 Kor. I 8, 1. 8 Kor, I, 6, 13. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom