Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1935

VI. Ifjúsági egyesületek. Szívgárda. Krisztus hatalmas gárdájához tartozó Alacoque Szent Mária Margitról nevezett Szívgárda leányliceumi csapata az idén is lel­kes munkával egyengette a lel -lekben Krisztus útját Tagjai közül buz­góságával, példás, szerény magaviseletével különösen kitűnt a csapat kapitánya: Tudósy Júlia IV. oszt. tanuló. A Gárda életéről a követke­zőkben számol be: Versenyt buzgólkodtak a tagok, hogy minél szebben és bensősé­gesebben ülhessék meg Krisztus Király ünnepét. Ez volt a gárda első seregszemléje, lelkes indulása új munkára Krisztus Királyért. Dicsőséges példaképünk, magyarországi Szent Erzsébet ünnepén szívünk minden melegével igyekeztünk, hogy emlékét méltóképen meg­ünnepelhessük Szép szavalatok, énekek, ügyes színdarabok hozták elénk a szent életének egyes jeleneteit. Árpádházi Szent Margit emlékének szentelt gyűlésünkön különös gonddal dolgoztak a Gárda-tagok. Érdekes versenydolgozatokat olvas­tak fel és bíráltak. Meleg érzéssel előadott versek, énekek emelték a gyűlés ünnepi jellegét. A vidám farsangból is kivette részét az eleven életet élő Szív­gárda Színdarabok, vidám versek, tarka tréfák tették színessé a mű­sort. Március 15-én, nemzeti ünnepünkön, a felsőbb osztályosok „Rás­kai Lea önképzőköré"-ve! közösen tartottunk gyűlést. A mély gondo­latokkal teli ünnepi beszéd után hazafias érzéstől átfűtött szavalatok kerültek sorra. A nagyböjt komoly, benső elmélyedéssel teli heteiben tartotta a Szívgárda ez évi lelkigyakorlatát. Hálásan emlékezünk meg vezetőjéről: Azlen Emil hajdúszoboszlói esperes-plébános úrról. Soha el nem múló emlékeket, mélységes lelki élményt nyújtott az általa vezetett lelki­gyakorlat. A külső munka, mélységes belső, lelki eredményeket hozott. A Gárda minden tagja buzgón végezte az első pénteki szent áldozását s híven tartotta a parancsokat. A Szív-újság és több missziós lap terjesz­tésén is lelkesen dolgozott. A Szent Szív hű gárdistái így jutottak el a búcsúgyűlésig. A jólvégzett munka öröme ragyogott az arcokon. Krisz­tus Király elé utolsó tisztelgésre gyűlve, hálát adott a Gárda azért a sok, szép lelki értékért, amit egész évben nyert. A búcsúzó IV. osztá­lyos tagok szívükben fogadalmat tettek, hogy továbbra is hű gárdisták maradnak és intették a maradókat, hogy megerősödve a jóban, ilyen lelkes munkát végezzenek jövőre is, Búcsúzóul elhangzott a jelszó: „Hí­ven és bátran Krisztus zászlója után!" 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom