Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1935

Az igazi istenszolgálatra növendékeinket elsősorban a hivatásbeli kötelességek pontos és lelkiismeretes teljesítésére való neveléssel szoktatjuk. E kötelességek között első helyen áll az isteni parancsok megtartása, a vasár-ünnepnap megszentelése. Növendékeinka kötelező 11órás szentmisét buzgón hallgatták. A mindennapi tanítást megelőzi és befejezi a munkát megszentelő, ájtatos imádság. Minden tantárgy keretén belül megtanítjuk a növendéket arra, hogy a Gondviselés és a természet könyvében nyitott szemmel olvasson. A lelkierőt a munkához a szentségek gyakori vételéből merítik. A tanév elején és végén, a karácsonyi é? húsvéti időszakban közös szentáldozáshoz járulnak. Novemberben a szegény lelkekért ajánlják fel mindennapi kis erénygyakorlataikat; meleg, puha jászolt készítenek lelkükben a karácsonyi kis Jézusnak; a kereszthordozó Megváltónak szenvedéseit enyhíteni törekszenek a nagyböjti szent időszakban; május havában a legszebb erényvirágokkal kedveskednek az ég Királynőjének. A hitélet mélyítését célozza a 2 vallásos egyesület, a Szívgárda és a Mária Kongregáció is. Hazafias nevelés Szétdarabolt hazánk élniakarása kötelez bennünket arra, hogy növendékeinket önfeláldozó, önérzetes honleányokká neveljük. Széchenyi szellemében elsősorban biztos lelki és szellemi műveltséggel vértezzük fel őket. hogy a jövőnek spártai lelkületű édesanyjáivá lehessenek. A gazdag Magyarország megalapozása érdekében nevelünk takarékosságra és a honi ipar pártolására. Ezeréves történelmünk dicsőséges és véres napjait a legnagyobb bensőséggel ünnepeljük. A „Nagyasszony" intézetének gyermekei gyakran kérik égi Pártfogójukat: „Ne feledkezzél meg szegény magyarokról !" Szülői értekezletek. A gyermekek nevelésének nagy fontossága megkívánja, hogy az iskola együtt munkálkodjék a szülői házzal, egymást megértve és kölcsönösen támogatva. E célt kívánták szolgálni a szülői értekezletek és a minden második héten tartott fogadó délutánok. Az első szülői értekezletet november 20-án tartottuk egyetemlegesen mind a nyolc osztály szülői részvételével. Az igazgató bevezető szavai után Sváb Anna tanár tartott előadást a serdűlő leányról. Előadásának anyagát 14 évi működése alatt szerzett gyakorlati tapasztalatai alkották, s ismertette megfigyeléseinek eredményeként a serdülő leány helyzetét a családban s az iskolában, szellemi és erkölcsi fejlődésének menetét, barátkozásait, törekvéseit. Ez értekezleten megjelent a szülők 50°/o-a. A második félévben tartott két szülői értekezlet osztályértekezlet volt. Március 3-án az I. o. növendékek szülői gyűltek össze, hogy megbeszélhessék az osztályfővel mindazon nehézségeket, melyekkel az elemiből átlépő gyermek a középiskolában találkozik. Ez értekezleten ismertette Nemes Mária Albertina osztályfő az osztályfőnöki órák célját és jelentőségét is. Beszámolt az egyes osztályfőnöki órák lefolyásáról, melyek keretében természetes közvetlenséggel megbeszélik a tanulás módját, az elöljárók és társnők iránti kötelességeket és fegyelmi szabályokat. Ez értekezleten megjelent a szülők 50%-a. Április 22-én a IV. o. növendékeinek szülői gyűltek össze, hogy a tanév befejezésének közeledtével újabb megfontolás tárgyává tegyék a pályaválasztást. Az erkölcsi és tanulmányi eredmények alapján meg kell állapítaniok a kedves szülőknek, hogy gyermekük a neki megfe17