Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1934

Hazafias nevelés. Katolikus ember a vallásosság mellé a hazafias érzés ápolását sorolja. így tettek ezer éves történelmünk legkiemelkedőbb alakjai : Hunyadi, a Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc, kinek önzétlen hazaszeretetével az idei centenáriumon behatóbban foglalkoztunk, Széchenyi, Deák és sokan mások. Hazafias ünnepeinket az ifjutág lelkes buzgósággal ülte meg. De tettekre ösztönzött a folyton válsozó külpolitikai helyzet, mely igénytelenségünk mellett is az utóbbi időben állandóan feszültségben tartja a hazájáért aggódó maroknyi magyar népet. A decemberi genfi konferenciák és más események alkalmával hányszor kulcsoltuk ájtatos imára kezünket, hogy mi, akik még máskép segíteni nem tudunk, egy pár égi pártfogót küldjünk a komoly ügyek elintézéséhez. Gyakran tettük meg azt is, hogy egy-egy órát mindjárt ima után a hazáért ajánlottunk fel. Lélekemelő volt látni, milyen komoly fegyelemben, figyelemmel és szorgalmas munkában folyt az óra. Eltet a remény, hogy azok, kik most mindent megtesznek a hazáért a maguk módja szerint, később nem állnak majd tétlenül, vagy nem elégszenek meg üres szónoklatokkal, ha a hazának dolgos kezekre, önzetlen jellemre lesz szüksége. Szülői értekezlet. Az Actío catholica ezidei programmul a családvédelmét tűzte ki. Az 1895-ös házassági törvény család- és társadalom romboló hatását napról-napra fájóbban érezzük. Ma már mindannyian látjuk, hogy segíteni kell a válságba jutott családon, a soksok még szüleik életében elárvúlt gyermeken. Ezt a családmentést maga az ország hercegprímássá, — Serédi Jusztinián dr. indította meg, új házassági törvényjavaslatával. De míg ez a törvényjavaslat életbe lép, addig is a katolikus püspöki kar felszólította az iskolákat, hogy vegyék ki részüket a családmentésből és a szülői értekezleteken a családvédelem fontosságára hívják fel a szülők figyelmét. Az első félévi szülői értekezleten erről a tárgykörről tartotta bevezető beszédét intézetünk igazgatója. Mély gondolatokkal gazdag előadásában rámutatott társadalmunk sebeire és szomorú statisztikát közölt városunk házassági viszonyairól. Utána Hoszták Mária Kornélia iskolanővér tartott előadást „Az öröm pedagógiája" címen. Mint pedagógusoknak számolnunk kell az örömök nagy erkölcsi értékével, életformáló erejével — mondotta beszédében — s nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy az ifjúság hibái, bűnei, eltévelyedései legnagyobbrészt az örömkeresés örök vágyának félrecsúszásából származnak ! Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink megállják a helyüket ebben az élvezeteket hajhászó világban, neveljük őket a tiszta örömök léleküdítő és szívnemesítő légköréban. Honnan merítsük ezt a tiszta örömet ? Három hatalmas forrás áll számunkra mindig készen: 1. Az Isten minden örömök örök, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan kútfeje. S aki Istenre rátalál, az az örök örömök élő forrásának nyitotta meg szépre és jóravágyó lelkét. Vallásosságunk ne legyen rideg nyomasztó kényszer, hanem hassa azt át az Istengyermekség tudatának minden földi örömöt meghaladó érzése. Fénelon mondja : „Ha a gyermek a vallásról és az erényről szomorú, sivár képet alkot magának, míg ellenben a szabadság és féktelenség kellemes színekben mutatkoz14