Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1932

megvette 1870 után. Az imént már mondottam, hogy 1895-ben a szomszéd Miskolczy-házzal együtt a Svetits-intézet birtokába keriilt. 2. Ismerjük meg a M i s k o 1 c z v-h á z régi tulajdonosait is. Ezt a most szintén 26., korábban pedig 2544. sorszámú, félkatasztrális holdas telket 1793-ig kétfele bírták, két külön telek lévén. Nyugoti felét 16., keleti felét 17. sorszámmal jelölték. Vegyük elő tehát először a 16. számú telket, amely az 1773. évi felméréskor 418 O-öl. Tulajdonosainak névsorát 1657-ben kezdhetjük Sármány Istvánnal, akit 1663-ban Nagy Balázs követ; ezt pedig 1672-től 1702-ig Harsányi Szabó István. A szathmári békekötés évtizedében közösen bírja Harsányi János és C z i r j á k István. 1723-tól fogva Czirják egyedül gazdálkodik rajta 1742-ig, amikor eladja 190 vonás forinton Debreczeni Sámuelnek és Kovács Erzsébetnek. A ház 1 762-ben cserél ismét gazdát, amikor K i s v á r d a i András és Víg Anna kezébe kerül 580 forintért. Majd 1775. táján Pap András és Elek Erzsébet, ezektől pedig 1777-ben Okolicsányi Farkas kerületi táblai ülnök és Reviczky Juliánná veszik meg 950 vonás forinton. Okolicsányi úr, már mint a tábla elnöke, Kállay Pál adósságában átengedi e házat 1790-ben civis Szobosziay Péternek; ez pedig 1793-ba:i 1620 rh. forintért továbbadja a szomszéd ház tulajdonosának, a lengyel származású Jereniczki vagy Jaroniczki János nyereggyártónak. Erről a múlt század elején mindkét telek leányára és vejére Lajos András, szintén nyergesmesterre szállott. A Miskolezy-telek 17. sorszámot viselő keleti része 428 •-öl területtel 1631-ben Somogyi Balázs polgáré. 1657-ben Lovas János adja mint pénzen vött házat 130 forintért özv. J e n e i Györgyné Győri Juditnak. Lehet, hogy házasság, örökség révén jutott Szabó András és P a p Dániel birtokába, akik 1663-ban e háztól adóznak. Pap Dániel már egymagában idegeníti el 1672-ben 190 magyar forintért Angyal Péternek. Tizenegy év múlva e háznál az U g o c s a-család tűnik fel, amely három nemzedéken keresztül lakik benne. Az imént említett Jereniczki János Ugocsa Mihály szíjgyártótól szerzi meg 1785-ben. Jereniczki meg a felesége: Kratzel Veronika 1804-ben a 17. számú házastelket 1000 rh. forintért átengedik vejöknek Lajos Andrásnak és leányuknak P a u 1m a n n Borbálának. Az eladás bevallásánál úgy nyilatkoznak, hogy majd annak idejében a 16. számú telek is ezé az egyetlen leányuké lesz. Lajos András özvegye, magyarosított nevén Lengyel Borbála az egyesített 16. és 17. sz. 839 Q-öles lelket 1835-ben elcseréli könyvkereskedő ns. Marási Gsáthy Györgyné örököseinek, ugyancsak Szent Anna-utcai 71. (most 8.) sz. 127 Q-öles házas telekért, amelyet a Csáthyak megtoldanak 3300 rh. forinttal. Gsáthy Lajos és Ferenc osztályos egyezségök szerint ezt az ötezer rh. forintra becsült kettős telket 1837-ben átengedik testvéröknek, ügyvéd Csáthy Károlynak. A ház 1870-ben még a Gsáthy Károlyé, aki 1862-től 1867-ig a város főbírója és törvényszéki elnöke. Azután a G e rz o n-család birtokába került. 1887-ben özv. Gerzon Zsigmondnétól, G. Elemértől és Kázmértól vásárolja meg Miskolczy Jenő, aki 1893-ban — 15 -