Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1930

dacolni, nem roppantak meg. Ezt a mély, erősítő, lelkesedést adó, az életet idealizmussal beragyogó hitet akarjuk tanítványaink szívébe csepegtetni a hetiosztályfőnöki órákon, ahol az Ür Jézus tanításának szépségét, a szentségek mélységes tartalmát és kegyelmi hatását fejtegetjük. Ugyanezt a célt szolgálják a Szívgárda havi gyűlései, melyeken gyermekeink az Üdvözítő Szívének szeretetét ismerik meg. Munkánkat betetőzte a húsvét előtt tartott rövid, de tartalmas lelkigyakorlat. Ennek vezetője és lelke, főtiszt. Kompasz Árpád dr., a Terezianum igazgatója olyan ritka pedagógiai ügyességgel bilincselte le ezeket a fiatal gyermek- és leányleikeket, hogy mélyenszántó szentbeszédei alapján iskolánk jó időre kedves, harmatos, üde, tiszta lélekkertté változott. Ezekért a nagy lelki örömökért, önzetlen, lelkes fáradozásáért tiszteletteljes köszönetet mondunk és kívánjuk, hogy a jó Isten bőséges atyai áldása kisérje minden munkáját, mellyel az ifjúság nevelését és nemesítését célozza. A vallásosság mellé sorakozik a hazafiság, istenszeretethez a hazaszeretet. A történelem s napjaink gyakorlati élete bizonyítja, hogy hitét buzgón gyakorló ember sohasem rossz hazafi, amint vallástalan ember sem szolgálja önzetlenül a hazát. A hazafias nevelés átvonul egész tanításunkon. Minden tárgy ksretében nyílik alkalom kiemelni e föld szépségét, értékét, a magyar faj életképességét és létjogát. Azon vagyunk, hogy gyermekeink megszeressék ezt a megcsonkított hazát, hogy szolgálják érdekeit most buzgó kötelességteljesítéssel s később esetleg nagyobb áldozatokkal is. E célt szolgálták a nemzeti ünnepeken tartott kis ünnepségeink, melyeken növendékeink mindig komoly öntudattal vettek részt akár mint szereplők, akár mint hallgatók. Tanulmányi előmenetel. E kérdésnél jóleső érzéssel tekinthetünk vissza az elmúlt évre, a gyermekek nagy része kiváló szorgalmat tanúsított, lelkiismeretesen dolgozott iskolában és otíhon. Az elért eredményről tanúskodnak az átlag szép bizonyítványok, valamint a jól sikerült összefoglalások, melyeket az érdeklődő szülők nagy megelégedéssel hallgattak végig. Azonban egy zavaró körülményre is rá kell itt mutatnunk, t. i. a sok, nem eléggé megokolt mulasztásra. A szülők gyakran otthon tartják a gyermekeket, pedig ezáltal épen nekik nehezítik meg a munkát. Ismeretük hiányos lesz, vagy a mulasztás után kettős erővel kell dolgozniok, hogy a többiek nívóját elérjék. Legyen szabad példának felhoznom egy jó tanulónk esetét, hogy a történelemben — tehát könnyűnek mondható tárgyban — ez okból nem boldogult; igaz, hogy az ő esetében komoly betegség volt a hosszú mulasztás oka. A sok mulasztás lefokozza a gyermekek munkakedvét, elpuhulttá teszi őket, sőt oka lehet annak, hogy gyöngül a kötelességérzet s lassan-lassan egészen belenyugszanak abba, hogy mindent csak nagyjából végeznek. Hasonlóképen kívánatos volna, hogy a k. szülők ne engedjék meg, hogy gyermekük házi feladatait elhanyagolja. Egyik-másik tanrió szeret erre ürügyet találni, pedig saját — 12 —