Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1941

4 Dr. Haász Imre. Dr. Haász Imre r. tanár 1940. XII. 1-én elfogadta az ungvári zsidó gimnázium meghívását és a felügyelő bizottságtól kapott szabadság felhasználásával átvette az ungvári zsidó gimnázium vezetését. Az 1941-iki nyár folyamán új iskolájának kuratóriuma megválasztotta végleges igazgatónak, s ő lemondott iskolánkban viselt állásáról. Dr. Haász Imre nálunk kezdte tanügyi pályáját és tizenhat éven át tanította a latint és történelmet iskolánkban. Szaktárgyaiban alapos készültséggel rendelkezett és tudását állandóan gyarapította. Legszívesebben a történelem egyik melléktudományával foglalkozott, a néprajzzal. E tárgykörből vett előadásaival és dolgozataival számos sikert aratott. De igen közel állt a szívéhez a történelem is, és behatóan foglalkozott a magyar történelem egyes kérdéseivel. Ámbár nem kereste a szónoki hatás eszközeit, mint a régi klasszikus szabású történettanárok, magyarázatai mindig lekötötték a tanulók figyelmét a történeti események kapcsolatainak világos és meggyőző előadásával. Mint tanárt az erő és elevenség jellemzik. Ismeri a modern pedagógia korszerű követelményeit, alkalmazkodik is hozzájuk, de sohasem válik a didaktika külső formáinak rabjává. A tanítási órán lelkesen dolgozik, ötletesen magyaráz, sohasem lankad és válik unalmassá. Kitűnően ért az érdeklődés felkeltéséhez és annak ébrentartásához. A született jó tanárok közé tartozik. Tanítványaitól úgy is mint tanár, úgy is mint cserkész, kemény munkát követel. Lelkiismeretességre és kötelességtudásra oktatja őket, munkás embereket, egész férfiakat akar nevelni belőlük. Az arra méltókat egészen közel engedte szívéhez, barátaivá tette őket. Ezek viszont, de általában összes tanítványai, nagyon szerették és sokszor elhalmozták szeretetük külső jeleivel. Érdeklődik tanítványainak magánügyei, szociális helyzete iránt. Segítette és tanácsaival látta el őket. Mint cserkészparancsnok még az elkényeztetett, elbizakodott és olykor tiszteletlenségre hajló gyerekekből is tisztelettudó, vidám, egészséges, erős akaratú, acélos fiukat, igazi cserkészeket nevelt. Ezek a tanári és nevelő értékek teszik őt alkalmassá arra, hogy egy iskola élére álljon. Ambíciója is nagyobb feladatok elvégzésére sarkalja. A komoly veszteség érzésével búcsúztunk tőle, de ezt az érzést az a tudat enyhítette, hogy új állásában tehetségének és ambíciójának megfelelő magasabb helyre jutott, és alkalma lesz sikereit egy fiatal intézmény megszilárdításával gyarapítani. Leánytanulók intézetünkben. Jelentős változást hoz iskolánk életébe a VKM. 60,050/1941. V. sz. rendelete, amellyel megengedi, hogy az 1942—43. tanévtől kezdve leányokat is felvehessünk nyilvános tanulóink sorába. A rendelet a leánytanulók felvételét a fiútanulók létszámának 15%-ig engedélyezi. Iskolánk tehát belép a koedukációs intézetek közé, és ez a tény az intézet további fejlődésének örvendetes lehetőségét igéri. Leánytanulók — magántanulói minőségben — már régebben is látogatták iskolánkat, de az utóbbi években, a vonatkozó rendeletek értelmében, már nem vehettük fel őket. Az új rendelet, amely módot ad nyilvános tanulóként való felvételükre, az érdekelt szülők régi vágyát tölti be és fenntartóságunknak régi törekvését koronázza sikerrel. Az intézetünkbe lépő leánytanulók óraközi elhelyezéséről kellő gondoskodás történik, úgyszintén felügyeletükről is. Bízunk benne, hogy a debreceni zsidó gimnázium, amely eddig csak Debrecen és a Tiszántúl zsidó fiait nevelte a magyar haza hűséges és istenfélő polgáraivá, ezentúl a zsidó leányoknak is eredménnyel munkálkodó s népszerű Alma Mater-e lesz.